A szegedi kufa. Ágnes néném esete

A Paprikaszagú levegőben következő fejezete újabb szegedi életkép a kofák világából. Móricz Zsigmond ismét megértéssel és humorral festi le Ágnes néni, az öreg kufa esetét a rendőrkapitánnyal, ízes szögedi nyelven: Ágnes néném becsületes és tisztes iparában szegediesen kufa, amit másutt, ahol nem tudnak olyan jól magyarul, mint Szegeden, közönségesen kofának mondanak, s értelme szerint kiskereskedő,…

Paprikamillers family history. Mihály Szánthó and sons

The very first museum piece in PaprikaMolnár’s Paprika Museum was the Szánthó family’s entire business and family documents, as can be read in an earlier article. The Szánthós ran a wheat and paprika-mill for two generations in Szeged-Szentmihály. The documents from a hundred years ago offer interesting insight into local and paprika history. Mihály Szánthó…

Malomalapítás, szabadalom, paprikalázadás. A Szánthó család regényes története

A Szentmihálytelek – és általában az egész szegedi tájkörzet – paprikatermesztéséhez oly szorosan kötődő Szánthó családról születésnapi cikkünkben már említést tettünk. A malomtulajdonos család részletgazdag, precíz és számos területre kiterjedő hagyatéka adta ugyanis a Röszkei Paprika Múzeum létrehozásának ötletét. Mielőtt azonban egy kiállítóhely épült volna az emlékük köré, Szánthó Mihály és fiai élő és rendkívül…

„Kérem, jó vót az a spekula”. Paprikaszagú levegőben V.

Móricz Zsigmond, jó stílusban megfogalmazott szegedi szemléi közben, végre elérkezett Szeged legmeghatározóbb eleméhez. A Paprikaszagú levegőben, a Szegedi paprika c. fejezetben szemléletesen mutatja be a kistermelők, kikészítők sorsát és a hírhedt paprika-rendelet hatásait: Hétfőn Szegeden különös módon „alakult meg” az első termelési és értékesítési szövetkezet. A háború óta minden közgazdasági szakembernek s minden publicistának mindennapi…

Paprikaszagú levegőben. A szegedi Szent Márk tér

A tavalyi évben Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben című művéből a szegedi dudásról szóló fejezetet közöltük utoljára. Míg ott Móricz az ősi hangokat eleveníti fel, addig a Mai napokban a jelenkori (vagyis az 1930-as) Szegedről kapott benyomásait összegzi. Utóbbiak között kiemelt helyet foglal el az úgynevezett szegedi Szent Márk tér. Érdekesség, hogy Móricz ez alkalommal a Légy…

Paprikaszagú levegőben II. A szögedi embör

Előző alkalommal a szegedi papucs kopogása vezette be Móricz Zsigmond leírásait a Tisza-parti városról. Ezen a héten a Paprikaszagú levegőben második fejezetét közöljük, amely A szögedi embör címet viseli:   Ha egy nappal tovább ások abban az emléktömegben, amely rám zúdult Szegeden, lassan kihámozom magamat az élet közönséges nyomorúságának erős átérzése alól, s lassan derülten és…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

Felpaprikázott irodalmárok. Paprika a szegedi írók műveiben

A tény, hogy Szeged városa alapvetően a paprika asszociációját vonzza, nem szorul különösebb bizonyításra. Szegedhez tartozik azonban egy emblematikus írógárda is, akiknek a fűszerpaprikával való kapcsolata adja a mai bejegyzés témáját. Különösen most, mikor alig néhány napja – pontosabban augusztus 1-jén – múlt el Bálint Sándor 114. születési évfordulója. Az 1904-ben született „legszögedibb szögedi” ugyan…

Kerékkel a friss zöldségért. Bolgárkertészet Szegeden

A primőr paradicsom és fehér húsú étkezési paprika sokáig magától értetődően kötődött a bolgárkertészet fogalmához. Bár a bolgárkertészet tradicionális módszerei mára már elavultnak számítanak, a zöldségtermesztés történetének tanulmányozása során jelentőségük magától értetődő. A 19-20. századi Szegedre pedig igazán nagy hatást gyakoroltak a Balkán irányából érkező bolgárkertészek. A következő két alkalommal emlékezzünk meg róluk, különösen, ha…

Naccsága és Vince bácsi. Újabb szentmihályi életképek

A múlt heti bejegyzés  már felvillantott néhány epizódot a Szentmihályi életutak c. kötetre hivatkozva. Ebben a cikkben folytatjuk a korábban elkezdett témát: Lábdy Mária visszaemlékezésein keresztül lássuk, hogyan is festett egy éjszakai műszak a malomban, min különbözött össze Naccsága és Vince bácsi és hogyan osztották be egymás közt a feladatokat a Lábdy-szülők. Anyáékat nagyon szerették a falusiak,…

The Englishman, who went up the mill and came down astounded

I’m publishing here a few details from the memories of Mária Lábdy. Mária (1914-2007) was the fourth child of Ákos Lábdy, one of the two paprikamillers in Szeged-Szentmihály. Szentmihály was and is a separate community within Szeged. The Lábdy paprika mill was attractive for several reasons: it worked in a community that was heavily depending…

Az angol, aki a malmot megjárta, és földbe gyökerezett a lába

Egy korábbi bejegyzésben hivatkoztam már a Szentmihályi életutak című, informatív helytörténeti kiadványra. Most azonban – a különféle „paprikás” életutak között – olvassuk változatlan formában a malomtulajdonos Lábdy Ákos negyedik gyermekének, Máriának (1914-2007) visszaemlékezéseit: „Apa minden reggel 5-kor gyalog ment ki a városból Szentmihályra, ahol darálót működtetett, ő darált. Ez jóval Trianon előtt volt még. Apa dolgozott…

“…olyan mint a halott: vinni kő.” Az ültetés fortélyai

A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. Ez pedig a napokban aktuális feladatot jelent, hiszen a régi paprikatermesztők bölcsessége szerint Fagyosszentek elmúltával lehet hozzáfogni az érzékeny, zsenge növények kiültetéséhez. Pongrác, Szervác és Bonifác napja (azaz május 12; 13; és 14.) után tehát nagy valószínűséggel már nem következik…

„Rika, rika, paprika…” Paprika in Hungarian folklore

Despite its New World origins, paprika is an essential part of Hungarian culture and identity. A good example of its physical appearance on traditional objects is the famous kalocsai embroidery, which includes red paprika fruits among vividly colorful flowers on white cloth. Kalocsai embroidery is a relatively young invention. The first embroideries in the 19th…

„Rika, rika, paprika…” Fűszerpaprika a magyar folklórban

A piros, csípős fűszerpaprika – amerikai eredete ellenére – a magyar kultúra szignifikáns eleme, nemzeti identitásunk része. Erre már a legjellemzőbb ételeink (töltött káposzta, pörkölt, halászlé…stb.) is bizonyítékot jelentenek, a fűszer azonban ezenkívül népművészetünkben és népköltészetünkben is erősen jelen van. Ki ne ismerné például a kalocsai hímzést? A nemzetközi hírű ornamentikában, a fehér alapon tarkálló…

Vastag József hagyatéka III. Csutrik és fellépések

Vastag József hagyatékának harmadik darabjával ezen a héten (ideiglenesen) lezárul az anyagot bemutató sorozat. Bár már a korábbi szövegekben is esett utalás a hasítók vidám légkörére, a munka melletti szórakozási lehetőségre, ez alkalommal a vidám mulatságok válnak igazi főszereplővé. Vastag József leírásából elénk tárul a csutrik hangulata, majd a dal és tánc színpadi feldolgozási lehetőségei.…

A röszkei paprikások. Vastag József hagyatékából

Valószínűleg minden röszkei számára ismerősen cseng Vastag József neve. A néhány éve elhunyt tanár, történész, könyvtáros – hogy összetett tevékenységének csak néhány területét említsük – nagy érdeklődéssel fordult a röszkei paprikatermesztés kutatása felé is. Feljegyzéseiből, anyagaiból egy nagy dossziéra való a Röszkei Paprika Múzeumba került, ezért a továbbiakban változtatások nélkül közlöm egyik írását: A szögedi…

Törés és őrlés a régi recept szerint

Korábban már szenteltem egy bejegyzést a szedésnek és utóérlelésnek mint az éppen aktuális munkáknak. Az idő múlásával az előbbi két munkafolyamat lassan túlhaladottá válik, nézzük tehát, hogy mi történik a terméssel, ha az utóérlelés is befejeződött. A következő bejegyzésben a törés és őrlés egykori menetét igyekszem bemutatni. A csörgősre szárított paprikát eleinte zsákba tették, megtaposták,…

Szentmihály II. A Lábdy- és a Szánthó-malom

Ebben a bejegyzésben a múlt héten elkezdett szentmihályi téma befejezését tervezem. Molnárné Szekeres Judit cikkének második szakasza következik: Bizonyára sokan emlékeznek Szögi Antalra és családjára, akik a Hűvös közben laktak egykor. Ők is foglalkoztak paprikakikészítéssel. Idős Szögi Antalné mindig azzal biztatta a panaszkodó, fiatal munkásokat, hogy „nézzétek lányok, én is dolgozok, és az enyémet egy csöppet…

Kitekintés Szentmihály felé. Kincsünk, a paprika

A fűszerpaprika szedési, feldolgozási időszakában talán illik Szeged és Röszke mellett egy másik, nagy paprikás múlttal rendelkező településről is megemlékezni. Annál is inkább, mert közelít a mezőgazdasági fordulópontnak is számító Szent Mihály napja, azaz szeptember 29. Álljon tehát itt egy összegzés a Szentmihály nevű faluról, Molnárné Szekeres Judit leírásának továbbításával, aki a Szentmihályi életutaknak is…

A szegedi paprikások társadalma. Kufák és molnárok

A paprikatermelők társadalma, munkaszervezete még számos adattal bővíthető. Éppen ezért a jelenlegi bejegyzésben a múlt héten elkezdett téma további kifejtését tervezem. Az őrlés megjelenése előtt a termelő maga dolgozta fel a termést: füzérbe fűzte, hasította, szárította, törte a paprikát. A feldolgozás fejlődésével, a csípmentes őrlemény iránti igény megjelenésével, a termelés és feldolgozás részben szétvált. A…