Bakancslista – Magyarország: Körbejártuk a pogányborsot, azaz a szegedi paprikasztori

„…gyenge zöld korában megszedvén, buzgó, forró vízzel forrázd meg…”. A műsor az 1771-ből való, első magyar paprikarecept felidézésével indul, ami egy savanyúság készítéséhez ad útmutatókat. Az alig húszperces adásban élvezhető és közérthető történetben jutunk el a paprika hazai felhasználásának kezdeteitől a jelenig, majd a lehetséges jövőig.

Elhangzik, hogy az amerikai eredetű növény kezdetben csak a díszkertek tartozéka volt, majd gyógyszernek használták, élelmiszerként pedig igazán csak a 19. századtól tekintettek rá. Európai elterjedésében szerepet játszott a török hódítás, majd a napóleoni háborúk. A paprika növekvő népszerűségét annak köszönhette, hogy kiválóan helyettesítette a drágább, nehezen beszerezhető borsot – névváltozatai is ezt bizonyítják.

A fűszernövényt ma már a világ több mint 120 országában szüretelik. A PaprikaMolnár 1997-től működő malmáról és családi kisüzeméről Molnár Albert mesélt: „Mindig dédelgetett tervem volt, hogy ezzel a Szeged környéki paprikával kezdeni kéne valamit, a maszek világban is.”

Az interjúból megtudjuk, hogy az üzem 2000 körül került a mai állapotába, utána a szárítót alakították ki, majd utoljára a múzeum tárlata állt össze, 2007-ben. Molnár Anita – ahogy a podcastben meséli – bekapcsolódott a családi vállalkozásba, dolgozott a múzeum kiállításán és mellette a gyártásba is beletanult.

A szegedi paprika jövője

A múzeumi anyag visszarepít minket a szegedi paprikatermesztés virágkorába: A 20. század elejére, amikor családi közösségekben termelték a fűszernövényt, a házak oldalán csörgős füzérek száradtak és a kikészítés fájdalmas folyamata után értékes, csípősségmentes őrlemény született. Szó esik a külűvel előállítható törött paprikáról, a szentmihályi paprikalázadásról és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjjal jutalmazott kutatásáról a szegedi egyetemen.

A paprika múltjának érzékletes bemutatása után magától értetődően felmerül a kérdés: A szegedi fűszernek – amit még Ferenc József is nagyra becsült – mi a jövője?

Ahogy Molnár Anita az interjúban megfogalmazta, remélhetőleg „nem csak a múzeumban lesz a paprika”. Körülbelül 50 és 100 közé tenné azoknak a termelőknek a számát, akik a Szeged környéki földeken továbbra is paprikatermeléssel foglalkoznak. Hogy ez a szám emelkedni fog, az sajnos nem valószínű, de talán nem is csökken egyhamar. Minden évben felbukkan néhány fiatal termelő is, akik kíváncsiak Szeged ősi mesterségére, és a fűszerpaprikától remélik a megélhetést.

Még egyszer köszönjük Noémi látogatását és jó szívvel ajánljuk további posztjait, a Bakancslista – Magyarország Facebook-oldalának követését is!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bakancslista – Magyarország. Podcast a Paprika Múzeumról appeared first on PaprikaMolnár.