A Kocsis Noémi műsorvezető-újságíró és öt szerkesztőtársa által üzemeltetett utazási portál, a Bakancslista – Magyarország, „ezer hazai kaland és úticél” összefoglalója. Mi, a Paprika Múzeummal egyszer már kapcsolatba kerültünk velük: 2020 végén megjelentünk a könyvük ajánlott helyszínei között. Néhány héttel ezelőtt folytattuk az együttműködés, ugyanis Kocsis Noémi röszkei látogatásából podcast született! Ezúton is köszönjük, hogy eljött és hozzájárult a szegedi hagyományok megismertetéséhez!
Bakancslista – Magyarország: Körbejártuk a pogányborsot, azaz a szegedi paprikasztori
„…gyenge zöld korában megszedvén, buzgó, forró vízzel forrázd meg…”. A műsor az 1771-ből való, első magyar paprikarecept felidézésével indul, ami egy savanyúság készítéséhez ad útmutatókat. Az alig húszperces adásban élvezhető és közérthető történetben jutunk el a paprika hazai felhasználásának kezdeteitől a jelenig, majd a lehetséges jövőig.
Elhangzik, hogy az amerikai eredetű növény kezdetben csak a díszkertek tartozéka volt, majd gyógyszernek használták, élelmiszerként pedig igazán csak a 19. századtól tekintettek rá. Európai elterjedésében szerepet játszott a török hódítás, majd a napóleoni háborúk. A paprika növekvő népszerűségét annak köszönhette, hogy kiválóan helyettesítette a drágább, nehezen beszerezhető borsot – névváltozatai is ezt bizonyítják.
A fűszernövényt ma már a világ több mint 120 országában szüretelik. A PaprikaMolnár 1997-től működő malmáról és családi kisüzeméről Molnár Albert mesélt: „Mindig dédelgetett tervem volt, hogy ezzel a Szeged környéki paprikával kezdeni kéne valamit, a maszek világban is.”
Az interjúból megtudjuk, hogy az üzem 2000 körül került a mai állapotába, utána a szárítót alakították ki, majd utoljára a múzeum tárlata állt össze, 2007-ben. Molnár Anita – ahogy a podcastben meséli – bekapcsolódott a családi vállalkozásba, dolgozott a múzeum kiállításán és mellette a gyártásba is beletanult.
A szegedi paprika jövője
A múzeumi anyag visszarepít minket a szegedi paprikatermesztés virágkorába: A 20. század elejére, amikor családi közösségekben termelték a fűszernövényt, a házak oldalán csörgős füzérek száradtak és a kikészítés fájdalmas folyamata után értékes, csípősségmentes őrlemény született. Szó esik a külűvel előállítható törött paprikáról, a szentmihályi paprikalázadásról és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjjal jutalmazott kutatásáról a szegedi egyetemen.
A paprika múltjának érzékletes bemutatása után magától értetődően felmerül a kérdés: A szegedi fűszernek – amit még Ferenc József is nagyra becsült – mi a jövője?
Ahogy Molnár Anita az interjúban megfogalmazta, remélhetőleg „nem csak a múzeumban lesz a paprika”. Körülbelül 50 és 100 közé tenné azoknak a termelőknek a számát, akik a Szeged környéki földeken továbbra is paprikatermeléssel foglalkoznak. Hogy ez a szám emelkedni fog, az sajnos nem valószínű, de talán nem is csökken egyhamar. Minden évben felbukkan néhány fiatal termelő is, akik kíváncsiak Szeged ősi mesterségére, és a fűszerpaprikától remélik a megélhetést.
Még egyszer köszönjük Noémi látogatását és jó szívvel ajánljuk további posztjait, a Bakancslista – Magyarország Facebook-oldalának követését is!
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
