A paprikáról és a legapróbb építőköveiről

Mivel a szöveget is lebontottuk a legkisebb alkotóelemeire – a betűkre – a paprikát is az apró építőkövein keresztül kezdjük bemutatni. A növény most a maga fizikai valójában szerepel, vegyületek és biológiai fogalmak szintjén.

ASTA

A paprika színanyagtartalmának mérésére szolgáló nemzetközi szabvány, az American Spice Trade Association rövidítése. A paprika pirosa tehát az ASTA-értékkel mérhető, minél magasabb ez a szám, annál több a színanyag a növényben. Az ASTA-szám mindig feltételezett ideális körülményeket takar. A legmagasabb színanyagtartalmat, amit az adott fajta produkálhat, optimális termesztési helyzetben, hosszú és sikeres utóérleléssel.
Az I. osztályú őrlemény például minimum 100 ASTÁ-s kell, hogy legyen. A Szegedi 80-as édes fűszerpaprika-fajta pedig éréskor a 200 ASTÁ-t is elérheti.

Bogyótermés

A növények (fák, cserjék és lágyszárúak) egy lehetséges terméstípusa, a paprikahüvely is ebbe a kategóriába tartozik. A paprikáról is elmondható, ami a bogyótermés többi képviselőjéről: Külső héja tapintásra bőrszerű, a belső nedves és lédús, itt helyezkednek el a magok is. A paprika a sokmagvú növények közé tartozik, érett hüvelye felfújt bogyótermés, azaz termésfala hólyagszerű, belül levegővel telt.

C-vitamin:

A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, egy antioxidánsként működő szerves sav, mely egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen. Szent-Györgyi Albert orvos-kutató – aki az anyag izolálásáért Nobel-díjat kapott – felfedezte, hogy a nyers paprika rendkívül magas koncentrációban tartalmaz C-vitamint. Kísérleteihez szegedi paprikát használt, ezzel biztosította a dél-alföldi város és a növény rangos helyét is a tudománytörténetben.

Dísznövény:

Ha a paprikáról korai, európai története kapcsán beszélünk, akkor értékes C-vitamin tartalma még nem kaphat hangsúlyt, látványos színanyagtartalma viszont annál inkább. Ugyanis a növény – miután a 15. század végén Amerikából az Óvilágba érkezett – kezdetben kizárólag dekorációs célokat szolgált. Nemes hölgyek fűszerkertjeiben ékeskedett, akik a vörös terméseit szépnek tartották, de mérgezőnek is. A paprika gyógyászati, majd étkezési célú felhasználására még csaknem másfél évszázadot várni kellett.

Erek:

A paprika termésfala és a magokat tartó központi oszlop között a rekeszfalak, más néven az erek biztosítanak összeköttetést. A bogyótermés ezen sajátosságát a csípősség érzetével azonosítjuk. Mindenki tudja, hogy a paprika ereje csökkenthető, ha kierezik, azaz a rekeszfalakat késsel eltávolítják. Valóban az erek alapi részén elhelyezkedő óriás sejtek termelik a kapszaicint, mely a csípősségért felel.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról, A-tól Z-ig. Az ASTÁ-tól az erekig appeared first on PaprikaMolnár.