Éppen tegnap – június 13-án – egy kevéssé ismert ünnepnapot köszönthettünk. A Magyar Feltalálók Napja azért esik erre a nyár eleji dátumra, mert Szent-Györgyi Albert 1941. június 13-án jegyeztette be Nobel-díjas találmányát: A jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását, melyben a paprika kulcsszerepet kapott.
A Magyar Feltalálók Napja – és a magyar feltalálók
A tavalyi évet egy hasonló, magyar tudósok munkáit bemutató cikkel zártuk. Összeállításunkban helyet kapott a biztonsági gyufa, a golyóstoll és a jól ismert Rubik-kocka is.
Ezúttal kezdjük néhány adattal a Magyar Feltalálók Napja kapcsán. Június 13-a alkalmából először 2009-ben szerveztek eseményt, amikor az 1989-es alapítású MAFE (Magyar Feltalálók Egyesülete) fennállásának 20. évfordulóját ünnepelték. A megemlékezést minden évben újabb rendezvénysorozatok követték, a 2011-es például A Harmadik Magyar Feltalálók Napja – Tisztelgés a Nobel-díjas géniuszaink előtt címet viselte.
Ezen a napon mindig kitüntetett szerepet kapott a magyar Nobel-díjasok tisztelete, munkájuk bemutatása. Szent-Györgyi Albert jól ismert neve mellett figyelmet érdemel például Bárány Róbert is, aki 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a belső füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos kutatásaiért. Gábor Dénest, a hologram atyját, 1971-ben tüntették ki, egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, pedig 2002-ben kapott elismerést.
Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) munkásságát 1937-ben jutalmazták Nobel-díjjal, hivatalosan „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.” Szent-György az egyetlen olyan tudósunk, aki kutatásait itthon, Magyarországon, végezte és eredményeit is itthon érte el.
A kép forrása: Fortepan_Semmelweis Egyetem Levéltára
Regénybe illő élettörténetének minden bizonnyal egy központi mozzanata a Nobel-díj megszerzése. A C-vitamin izolálását eredményező kutatásait Szegeden folytatta és szegedi paprikát használt a kísérleteihez. A vizsgálatok során felismerte, hogy a nyers paprika sokkal többet tartalmaz ebből az értékes anyagból, mint például a citrusfélék.
Az először hexuronsavnak nevezett vitamint Szent-Györgyi javaslatára „keresztelték át” aszkorbinsavra, utalva arra a tulajdonságára, hogy eredményesen kezelhető vele a skorbut. A szóbeszéd szerint Szent-Györgyi először egy tengerimalacot gyógyított meg C-vitaminnal. A tudós emberi értékét mutatja, hogy találmányától elsősorban nem anyagi hasznot remélt, hanem segítségként ajánlotta azt a skorbut sújtotta területeken szenvedők gyógyításához.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
