A képernyőn látható élénkpiros, illatos fűszer pedig most a legfrissebb! Az új termésből készült őrlemény már elérhető a webshopban!

A Szó-Tér Egyesület és a Rural Foodtour program

A Szó-Tér Egyesület nevű nonprofit szervezet 2002. óta aktív tagja a Dél-Alföld civil életének. Kommunikációs munkáját 30 perces televíziós műsorok készítésével végzi, melyek a Szeged TV, a TiszapART és a vajdasági Info TV nézőihez is eljutnak.

A szervezet célja a dél-alföldi régió gazdasági- és kulturális fejlődésének előmozdítása: Információkat közvetít a nonprofit szektor és a civil lakosság között, felkarolja a fogyasztók és a környezet védelmének ügyét, a szociális érzékenyítés témáját, a határon átnyúló kezdeményezéseket.

A vajdasági Digitális Régió Egyesülettel közösen megvalósított Rural Foodtour c. projekt (HUSRB/23R/22/069) egy határon átnyúló uniós kezdeményezés. Eredményeként tíz magyarországi és tíz szerbiai dokumentumfilm készült el, melyekben családi gazdaságok működését, mindennapjait és gazdag gasztronómiai örökségét láthatjuk.

Piacok, műhelyek és tanyák elevenednek meg, hogy a folyamatos, kemény munkával létrehozott minőségi termékek híre minél több emberhez eljusson. A Szeged TV egy magyar és egy szerbiai helyszínen készült kisfilmet sugároz egyszerre, 2025. októberétől pedig folyamatosan adja a projekt minden dokumentumfilmjét.

Tűzvörös arany. A röszkei Molnár család paprikája

A PaprikaMolnár Kft. mindennapjait a Tűzvörös arany című kisfilm foglalja keretbe.

A sokoldalú vállalkozás bemutatása során Molnár Anita kísérte a forgatócsoportot. A stáb megcsodálta a cég már többször hangsúlyozott, kettős jellegét. Látták, hogy a PaprikaMolnár egyszerre üzem és múzeum, egyszerre valósítja meg a feldolgozás és gyártás modern elvárásait és őrzi a múlt hagyományait.

A több, mint 17 perces ismeretterjesztő magyar nyelvű, de szerb feliratokkal is ellátták. A paprika- és vállalkozástörténet rövid felvázolása során Molnár Albert és Anita is megszólal: Felelevenítik a cég születését, a család közös munkáját, az elmúlt évek számtalan gondját és örömét.

A gyártás és a hagyományőrzés mellett szóba kerül a közösségépítés funkciója is. A forgatócsoport a Röszkei Rózsapaprika Nap eseményeit is felvette, a vidám paprikafűzők mosolya a képernyőről is visszaköszön.

A további képkockák egy izgalmas utazáshoz adnak vezérfonalat. Végigkísérik a nézőt a vetéstől a szedésig, a látványos utóérleléstől az őrlésig.

Kapaszkodót nyújtanak, hogy könnyebben eligazodjunk a különféle paprikanövények és -őrlemények megnevezései között. Mindenekelőtt pedig hangsúlyozzák a szegedi fűszerpaprika világmárkává válását, jelentőségét a hazai gasztronómiában. Igyekeznek tudatosítani minden szegedi (és magyar) emberben, hogy van miért büszkének lenniük rá.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: A Rural Foodtour-kisfilm

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Szó-Tér I. A tűzvörös arany appeared first on PaprikaMolnár.

Török eredet, bolgár közvetítés, magyar kertészetek

A bolgárkertészetek hazai meghonosítói értelemszerűen a bolgárok voltak, viszont felmerül a kérdés, hogy ők miként tettek szert a tudásra. A lehetséges válaszok terén két elmélet is kínálkozik: Bulgáriában, ahol a török uralom csaknem 500 éven át tartott, az Oszmán Birodalom befolyásának köszönhető az új kertészeti technika kialakulása. Vagy így, vagy út.

Az egyik lehetséges teória, hogy az új termesztési módszereket a törökök tanították a Trnovo környéki bolgároknak. Azzal a céllal, hogy az otthon megszokott ellátásuk az idegen helyen is zavartalan legyen. A másik elmélet szerint viszont a bolgárkertészetek fejlődése a török elnyomásra adott válaszreakció volt. A bolgároknak meghagyott apró parcellákon igyekeztek vele maximalizálni a termelési kapacitásokat.

A 19. század közepére az új lehetőségek általánossá váltak, Bulgáriában már nem jelentettek különleges tudást. Így vált a hatékony kertészetek módszertana exportcikké, így érkeztek az első bolgár családok 1875 körül Szegvárra és Szentesre.

Forrás: mek.oszk.hu

19. századi bolgárkertészetek és mai örökségük

A bolgár nemzetiségű kertészek szívesen települtek folyóvizek közelébe, a Kurca melléke Szegvárnál ideális területet jelentett. Az első családok sokszor csak idénymunkára érkeztek, a téli hónapokra visszatértek hazájukba. Később állandó jelleggel is megtelepedtek, már nem csak bérelt földeken gazdálkodtak és kialakították a magyarországi kertészdinasztiákat. Egykori jelenlétükre utal a Szegváron ma is hallható Dimitrov vagy Ivanov családnév.

A bolgár családok módszertani újításai közül az egyik legfontosabb a melegágyban történő előcsíráztatás, mely a palántanevelést előzte meg. A barázdásra (kaval) kialakított földterület minden négyzetcentiméterét hasznosították. A barázdákra olyan növényeket ültettek, melyek nem igényeltek sok vizet. Az öntözést egy három részből összeácsolt vízikerékkel, más néven bolgárkerékkel (dulap) oldották meg, mely mesterségük szimbólumának is tekinthető.

Étkezési és fűszerpaprikát is termesztettek, továbbá nekik köszönhető a spárgatök, a póréhagyma és a padlizsán hazai elterjesztése. Bár az első világháborút követő modern technológiákkal már nem tudták felvenni a versenyt, a századfordulón jelenlétük még a legtöbb nagyváros mellett meghatározó volt. A ma is több városban észlelhető Bolgárketrész, Padlizsán vagy Vízikerék utca helynevek őrzik az emléküket.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bolgárkertészetek. Innováció a zöldségtermesztésben appeared first on PaprikaMolnár.

A paraszti ételkészítés alaptörvényei

Népi táplálkozásról beszélni – a Dél-Alföld esetében éppen úgy, mint bárhol máshol – elsősorban a lehetőségek tükrében lehet. Az adott terület jellege nagyban befolyásolta, hogy az ottani parasztság konyhája milyen alapanyagokkal dolgozott.

A kép forrása: Fortepan

A praktikus lehetőségek mellett azonban a szakrálisak jelentősége is óriási.
A szeged környéki lakosság mindennapjait, még a 20. század első felében is, a római katolikus vallás szigorú törvényei befolyásolták. A böjti napokon (és itt nemcsak a húsvétot megelőző időszakra kell gondolni, hanem az átlagos péntekekre is) csak hús- és zsírmentes ételek készülhettek.

Az Alföld úgynevezett cereális (gabonán alapuló) táplálkozási jellege a böjtös ételeknek is megfelelő főtt tészták népszerűségében is megnyilvánult.

A sokoldalú száraztészta

A száraztészta, azon kívül, hogy a húsos ételek alternatíváját jelentette, a tartósítási módszereket is képviselte. Hiszen a tésztában összegyúrva a liszt és a tojás is hasznosult, kiszárított keverékük pedig száraz, hűvös helyen tárolva sokáig rendelkezésre állt.

A kép forrása: Fortepan

Ma is ismerjük a zsúfolt hétköznapok hirtelen készített ebédjeit, és a nagyszerű megoldást, amit a tészta jelent: Túrósan, mákosan, diósan, lekvárral vagy darával. Egy régi, dél-alföldi háztartásban is megbecsülték az univerzális főtt tésztát. Mint csigacsinálón formálódott levesbetétet, mint nagy, kézzel tördelt lebbencset, önálló ételként vagy másik fogás mellett, édesen vagy sósan.

A PaprikaMolnár webshopjában a minőségi, Óföldeáki Molnár száraztészta nyolc verziója is megvásárolható: Ott van például a nagy lúdgége, az apró csiga, a masszív lebbencs és a karcsú gyufatészta, melyek mind valódi tojással készülnek. Mesterséges színezéket nem tartalmaznak, főzés közben pedig tartják az állagukat, nem hullanak darabokra.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Száraztészta: Sokoldalú alapanyag régen és ma appeared first on PaprikaMolnár.

Tízévesek lettünk. 2008. április 17-én nyitottuk meg ünnepélyesen a röszkei Paprika Múzeumot. Az azóta eltelt tíz évben több, mint tízezer vendéget fogadtunk Magyarországról, a Kárpát-medencéből, és azon túlról. A Paprika Múzeum létrehozásakor célunk azt volt, hogy emléket állítsunk a szegedi és Szeged környéki, különösen a röszkei és szentmihálytelki paprikás családoknak, akik megteremtették a magyar paprika hírnevét és olyan értékeket és tudást hagyományoztak ránk, melyet kötelességünknek tartottunk és ma is tartunk megőrizni, művelni.

Legnagyobb meglepetésünkre, a Paprika Múzeum sokaknak sokkal többről szólt, mint csak a paprikáról. A legtávolabbi magyarul beszélő látogatónk egy gyomaendrődi bolgárkertész családból származó új-zélandi látogató, Dragan volt, aki a családjának 60 évvel ezelőtti termesztő berendezéseit ismerte fel a múzeumi képeken. Hasonlóan messziről jött az a Kunágotáról elszármazott tasmaniai kedves vendég is, aki a fényképen szereplő röszkei asszonyokat elérzékenyülten nézte, mert azok az édesanyjára emlékeztették és azt mondta: ilyen kerek térdük és könyökük csak a dél-alföldi asszonyoknak van!

A legtávolabbi nem magyar származású látogatónk Clifford volt, aki paprikakutatóként dolgozott a hatvanas években Californiában, utoljára 45 évvel ezelőtt járt paprikás konferencián Szegeden. Legnépesebb kelet-ázsiai vendégcsoportom Dél-Korából jött és kifejezetten a paprikaszárítónk miatt utaztak ilyen messzire.

Leghíresebb látogatónk Krencsey Marianne volt, a legtöbbet Borbás Marcsi, Gianni és a Gasztroangyal látogatásán dolgoztunk, egyben ez volt a legszórakoztatóbb is. Paprikát ültettünk, tolikapáztunk, paprikás pálinkát ittunk Szeged város cambridge-i vendégeivel, miközben a küldöttség matematikusa egy szép kerek paprikát horgolt a tárlatvezetés alatt. Ez volt a legszürreálisabb.

És, sorolhatnám a sok-sok érdeklődőt, akik a dél-Alföldet választották a családi nyaralás helyszínéül, vagy keresték még a múltból azt a régi magyarországi képet és emléket, amikor a házak ereszei alatt paprikafüzérek lógtak. Ők valószínűleg egyetértenek Móricz Zsigmonddal, aki  a paprikafüzéres házak látványáról ezt írta: „Valami olyan egzotikus dísz ez, hogy ennek kedvéért idegenforgalmat lehetne indítani Kalkuttától és Londontól kezdve akárhonnan, mert ez valami csodálatos specialitás.”

És, mi lett közben a magyar paprikával? A szegedi paprika elnevezés 2010-ben uniós védelmet szerzett, 2016-ban bekerült a nemzeti értéktárba, hungarikum lett. Közben a termőterület, sajnos, tovább csökkent. De nem adjuk fel, mert időközben nekünk is sokkal többet jelentett és jelent ez a kiállítás és a tartalom, amit létrehoztunk, mint egy múzeum. Sok szeretettel várunk mindenkit!

The post 10 éves a röszkei Paprika Múzeum appeared first on PaprikaMolnár.