Sör, bor és pálinka

Az anyagi kultúrát vizsgáló néprajzkutatók kontinensünket, a domináns italok tekintetében, három fő régióra osztják: Bort, sört és égetett szeszesitalokat preferáló területekre.

A három övezet éppen Közép-Európában metszette egymást, a történelmi Magyarország a bor- és a pálinkafogyasztó halmaznak is részét képezte. Ezzel együtt elmondható, hogy a magyar paraszti táplálkozáskultúrában a bor, a gyümölcsbor, a pálinka, a méhsör és a sör is szerepet játszott.

Utóbbi kategóriának egy érdekes terméke a kölessör, mely az Alföldön volt domináns és erősen kötődött a kun népcsoporthoz. A komlózatlan kölessör, azaz a boza, a honfoglalás emlékét őrzi. Őseink valószínűleg már a Kárpát-medencébe érkezésükkor is éltek vele, a köles felhasználása és termesztése az ázsiai török népeknél kiemelt jelentőségű volt.

A gyümölcsbor előállítása ezzel szemben a letelepedett életmódhoz és a szőlőtermelő övezetekhez kapcsolódott. Az Alpok előterében például jelentős volt az almabor-készítés. A gyümölcsborok erősen kötődtek az ecet háziipari előállításához, ezért a nagyüzemi ecetgyártással fogyasztásuk jelentősen visszaszorult.

Minden nyavalya ellenszere: A paprikapálinka

Az égetett szeszesital elkerülhetetlenül „összetalálkozik” az adott régió fűszereivel, gyógynövényeivel. Így történt Alsóvároson is, valószínűleg a Szeged történetét olyan jelentősen formáló ferences barátoknak köszönhetően.

A szerzetesek gyógyítói feladatokat is elláttak, kelléktáruknak pedig egy jelentős darabja volt a paprikapálinka. Füveskertjükben számos gyógynövény tudatos termesztését valósították meg, melyek szárítása, feldolgozása és tárolása is a kolostor területén történt. A paprikát valószínűleg nem az elsők között telepítették – az a Mátyás téri templom felszentelése idején inkább dísznövénynek számított.

A paprikapálinka előtörténetéhez tartozik, hogy a barátok valószínűleg balkáni vándorlásaikon vehették magukhoz, és ültethették el a kolostorkertben a paprikát. Itt ismerkedhetett meg vele Alsóváros népe, akik – miután meggyőződtek egészségmegőrző hatásáról – szívesen használták.

A fűszer a néphit részévé vált, úgy tartották, a paprikapálinka „minden nyavalyát eredményesen kúrál”. Lázrohamok esetén például 7 paprikamagról kellett inni, „hiszen a hideglelés is éppen 77-féle”. Sőt, a párlatot külsőleg is alkalmazták, hiszen nagyszerű fertőtlenítőszer volt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Kölessör, almabor és paprikapálinka appeared first on PaprikaMolnár.

Kalocsa. Mindent a paprikáról… még a konkurenciáról is.

Hazánk két jelentős paprikatermesztő tájkörzete a szegedi és a kalocsai. A két alföldi városban egy időben jelent meg a paprika, a 18. század során, ám a kalocsai körzet csak a II. világháború végére fejlődött a szegedivel egyenrangúvá. Ennek oka főként a központi szabályozásokban keresendő, a szegedi paprika sokáig magasabb minőséget képviselt. Fontos különbség még, hogy a Tisza-parti város és a paprika fogalma szorosan összetartoztak, a kalocsai fűszer azonban a körzet falvaiban (például Sükösdön, Bogyiszlón, Fajszon) termett, és alapvetően azok identitását erősítette. A kalocsai paprikakultusz tudatos tervezés eredménye, a kalocsai ornamentika kialakulása (kialakítása) is ezt a folyamatot volt hivatott támogatni.

Latin-Amerika

Nagyot ugrunk térben és időben: A paprika őshazája, európai útjának kiindulópontja Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része. A vadon termő növényeket a madarak is szaporították, hiszen – mivel nem érzik a csípős ízt – elhullajtották a magokat. A paprika Kolumbusz Kristóf hajóin érkezett meg Spanyolországba, majd jóval később, balkáni és török közvetítéssel terjedt el Óvilág-szerte.

Mátyás-tér

Egy Mindent a paprikáról című sorozat nem lehet teljes a Mátyás-tér említése nélkül. Ahogy Bálint Sándor is mondta: „Szögedön két abszolút van: Az alsóvárosi templom és a Tisza.” A Mátyás-téri templom – pontosabban létrehozója, a ferences rend – biztosította alsóváros népének hitbéli vezetését, oktatását, gyógyítását, sőt valószínűleg megélhetésük kulcsa, a paprika is tőlük származott.

Nyíl utca, Alsóváros

A Napsugaras Tájháznak is helyet adó alsóvárosi Nyíl utca a városrész építészetének több kincsét is rejti. Ahogy a Mátyás-tér, úgy a napsugaras házak is Alsóváros értékes sajátosságai. Az 1879-es árvíz után épülő új házak oromzatainak sugaras dísze – az Isten-szöm – a Szentháromság leképeződése és a lakók mágikus védelmének eszköze. A napsugaras oromzathoz a paprikafüzér is hozzá tartozik. A természeti katasztrófa után az alsóvárosiaknak nem csak az otthonaikat kellett újjáépíteniük, hanem megélhetésük módján is változtatniuk kellett. Így fejlődhetett a háziipari paprikafeldolgozás manufakturális szintre.

Forrás: Szeged Alsóvárosi Tájház, Facebook

Orosháza

A Békés megyei város az Orosco Kft. nevű családi vállalkozás helyszíne. Az Orosco már közel 15 éve játszik lényegi szerepet a hazai zöldségvetőmag-piac kínálatának alakulásában. Az általuk nemesített hibridek rendszerint egyre magasabb terméshozamúak és egyre szélesebb rezisztenciájúak. A hegyes erős paprika több új típusát köszönhetjük nekik.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont – Facebook és Szeged Alsóvárosi Tájház – Facebook

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról A-tól Z-ig. Kalocsától Orosházáig appeared first on PaprikaMolnár.

Assisi Szent Ferenctől a Mátyás térig

A ferences rend létrejötte Assisi Szent Ferencnek, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjének, a természet, a kereskedők és Olaszország védelmezőjének köszönhető. A fiatalon még meglehetősen világias életet élő Szent Ferenc, több megrázkódtatás és súlyos betegség után, 1209-ben alapította meg rendjét. Szent Ferenc követői a római katolikus egyház kolduló rendjeinek sorát gyarapították. Nevük latinul így hangzik: Ordo Fratum Minorum, azaz Kisebb Testvérek Rendje. A latin megnevezésből származó rövidítés – OFM – tehát mindig a ferencesek rendjét jelöli.
Az egyre több taggal rendelkező ferences rend Szegeden először 1316-ban jelent meg. A ferencesek Mátyás téri megtelepedéséhez a legenda szerint magának Mátyás királynak is köze volt. Egyes vélemények szerint az uralkodó 1465-ben a templom kertjében tartott országgyűlést, és a rendnek adományozta palástját, melyből később miseruha lett.
Tényként valószínűleg inkább a következő adatokat fogadhatjuk el: 1480 körül elkezdődött a templom építése, felszentelésére pedig 1503-ban került sor. Ez volt a ferencesek máig tartó, állandó szegedi jelenlétének alapja, így váltak a közösség szellemi vezetőivé, tanítóivá, gyógyítóivá.

A ferences rend és a paprika

A ferences barátok mint tanult, a természettudományokban jártas emberek, hatalmas kertet tartottak fenn, ahol a haszonnövények mellett gyógyfüveket is termesztettek. A később világhírűvé vált szegedi paprikát Bálint Sándor feltételezése szerint a ferencesek honosították meg Szegeden.
A néprajzkutató így vélekedik a fűszernövény felbukkanásáról: „Szeged történetéből tudjuk, hogy az alsóvárosi franciskánus kolostor a török hódoltság idején hatalmas missziós terület központja, amelynek hatóköre egész Dél-Magyarországra kiterjedt. A barátok a népnek nemcsak papjai, hanem tanítómesterei, sőt orvosai is ebben az időben. Erről könyvtáruknak számtalan egykorú orvosi szakkönyve is tanúskodik. Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett. Egyáltalán nem lehetetlen tehát, hogy ők plántálták be török földről, a Balkánról, és ismertették meg az alsóvárosiakkal, a paprikatermelés későbbi nagymestereivel. Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A ferences rend és a szegedi paprikatörténet kezdetei appeared first on PaprikaMolnár.

Ferencesek Alsóvároson

A történet a ferences rend szegedi felbukkanásával kezdődik, amelyre 1316-ban került sor. Majd a szerzetesek első templomukat 1509-ben szentelték fel, az épület akkor még nem a mai, Mátyás téren látható formájában állt, azóta többször átépítették, rekonstruálták.

A ferences barátok nemcsak a közösség papjai, hanem gyógyítói is voltak. Segítségükre igazán szükség volt, hiszen az orvosi szolgáltatások a 16. században még egyáltalán nem voltak olyan könnyen hozzáférhetőek, mint napjainkban. A régi parasztság számára egyértelmű volt, hogy saját gyógyíttatásáról gondoskodik. Pontosabban azért támaszkodhatott bizonyos specialisták (például füvesasszonyok, bábák, borbélyok és persze a szerzetesek) tudására, de a betegségre – csakúgy, mint minden más felmerülő problémára – maga keresett megoldást.

Kolostorkert és egyéb gyógymódok

És hogy hogyan vált a kolostorkert Alsóváros „gyógyszertárává”, a paprika pedig annak egyik leghatékonyabb csodaszerévé? A paprikát – melyet a Mátyás téri templom felszentelése idején inkább dísznövénynek tartottak – a ferences barátok valószínűleg balkáni vándorlásaikon vehették magukhoz, és ültették el a kolostorkertben. Bálint Sándor, a növény szegedi termesztésének 20. századi kutatója is így vélekedik: „Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett….Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Fűszer, zöldség, orvosság

A növény első állomása tehát valószínűleg a kolostorkert volt, onnan terjedhetett el az alsóvárosi gazdák kertjeibe, majd később a környező termőterületekre. Tömeges jelenlétét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ebben az időszakban nálunk is minden felületet beterít, a szárítónk pedig éjjel-nappal működik.

Munkában a szárító

A paprika gyógyító hatása hamarosan a népi hiedelemvilágnak is részévé vált. Úgy tartották, a paprikapálinka szinte minden nyavalyát eredményesen kikúrál, a lázrohamok ellen pedig 7 paprikamagról kellett inni, mondván, hogy a hideglelés is éppen 77-féle.

Az alsóvárosi templom, a ferences kolostor és kertje ma is a városrész szellemi központja. Különösen ezeken a szép, kora októberi napokon pezseg körülötte az élet. Idén ősszel, pontosabban október 3-án, piknikre várják a résztvevőket a kolostorkertbe. A Finomságok Udvara és a jótékonysági bográcsozás bevételét a Szent Ferenc Szegénykonyha javára fordítják.

The post Barátok és paprika, a kolostorkert öröksége appeared first on PaprikaMolnár.

Az Amerika felfedezőjeként számon tartott Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) genovai születésű hajós volt, aki végül spanyol színekben indult el útjára. Három karavellájával 1492. augusztus 3-án vágott neki az Atlanti-óceánnak. Sokáig hiába várt admirálisi kinevezéséhez azonban április 30-án jutott hozzá, erre az évfordulóra tehát éppen most emlékezünk.

Kolumbusz Kristóf

Kolumbusz életéről, kalandos hajóútjáról és a 15. század végi Európa kereskedelmi nehézségeiről egy alkalommal már beszámoltunk. Most lássuk, hogyan jelent meg a növény Európában, és hódította meg az Óvilág gasztronómiáját is.

Az amerikai kontinens egy korai ábrázolása

A paprika tulajdonképpen már az első hajókkal megérkezett. Kolumbusz orvosa, az előbb már említett Dr Chanca hozta be a növény magját, és innen spanyol és portugál kereskedők révén jutott el Európa többi részébe – elsősorban a Balkánra és a Kárpát-medencébe – majd Afrikába és Ázsiába. Kezdetben dísznövényként használták, majd amikor rájöttek, hogy a termése nem mérgező, hanem kiválóan használható húsok fűszerezésére, a paprika szédületes karriert futott be: számos változata, felhasználási módja alakult ki, és az indiai, thai, kínai és a magyar konyha alapvető fűszerévé vált.

Magyarországra feltehetően a Balkánon keresztül, török közvetítéssel került: a bors rokonaként ismerték, erre utalnak a törökbors, indiai bors, és az erdélyi pogánybors el-nevezések. A 16. században a cserépbe ültetett paprikanövény még főúri kerteket díszített, említést tesz róla például Széchy Margit, Zrínyi Ilona nevelőanyja is. Mint borsot helyettesítő fűszer, a 17. század végétől terjedt el, de kezdetben csak a népi konyha ismerte. Termesztési ismereteit valószínűleg bolgár kertészek hozták be a Bácskába, majd onnan Szegedre. Elterjedése széles körben köszönhető annak, hogy úgy tudták róla: jótékonyan hat az emésztésre és hatásos ellenszere a maláriának. Lehetséges, hogy a gyógyászatban is járatos szeged-alsóvárosi ferencesek füves kertjében is ott volt a paprikanövény.

A paprika a délszláv papar (bors) szó kicsinyítő képzős változata. A 18. sz. első felében bukkant fel, de sokáig használatban maradtak a tájszavak is, a pirosbors, vörösbors, pfeferóni és pipárka.

A paprika mára a világ egyik alapvető fűszerévé vált

Itt Röszkén sajátos magyarázatot találtak ki a paprika nevének eredetére. Állítólag a papok, amikor példát mutatva, elöl jártak a paprikaevésben, igencsak könnyeztek, azaz a növény papríkató.

A növény, amit Dr Chanca még különlegességként hozott magával, mára a világon már mindenhol megtalálható, és a bors mellett legalapvetőbb fűszerünkké vált. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az éttermek, konyhák háromféle ízesítési lehetőségre mindig felkészültek: az asztalon mindig van só, bors és paprika.

The post A paprika kalandos útja. Dr Chanca titokzatos szállítmánya appeared first on PaprikaMolnár.