A paprikáról számtalan téma kapcsán vetettünk már papírra betűket. Ezúttal a betűkhöz rendeltük a témákat! Új sorozatunkban egy komplett paprikás ABC létrehozására törekszünk. Legutóbb biológiai-növénytani körből válogattunk kulcsszavakat, ezúttal a paprikáról és a gazdaságtörténeti tudnivalókról készültünk öt szócikkel.
A paprikáról és a termesztés, értékesítés lehetséges módszereiről
A gazdaságtörténet természetesen óriási fogalmi halmaz, a maga teljességében nem fogjuk tudni egy cikkben megragadni. Éppen ezért egyes szeleteinek az érzékeltetésére törekszünk. Írunk a paprikáról a régi és új termesztési módok, illetve a kereskedelem tükrében.
Fúró
A paprikát érintő egyik legjelentősebb mezőgazdasági munka, a tavaszi ültetés során használt faeszköz. Célja az volt, hogy segítse a palántáknak szánt gödrök mélyítését. A marokrészt és a rá merőleges fafelületet bognár munkálta meg, hegyét a kovács acéllal vonta be. A munka megkezdése előtt érdemes volt beáztatni, hogy kényelmesebb legyen a fogása. Fúró (vagy rakó) névvel illették az eszköz használóját is, ő készítette elő a talajt, a vízhordók és hányók pedig a keze alá dolgoztak.
Gépesítés
A technológiai fejlődés következménye, a kézi munkaerő gépivel történő felváltása. Célja a munkafolyamat idejének lerövidítése, a termelékenység növelése, a profit maximalizálása. A szegedi paprika kapcsán a gyártásban történő gépesítést először a termék sikerével egy időben kezdik el alkalmazni: A századforduló környékén. 1960-as évek végére már gyakran géppel végezték a palántázást és a kézi szedést is felváltotta a gépi megoldás.
Hajtatás
A zöldségtermesztés során gyakran alkalmazott eljárás. Célja a növény fejlődésének felgyorsítása, valamint megóvása az időjárás viszontagságaitól. A módszer a paprikapalánták nevelésének is a velejárója, a májusban a talajba kerülő, zsenge növényeket korábban védett körülmények között tartják. A hideghajtatás során, például fóliasátorban, csak egy csekély hőtöbblet keletkezik, a hangsúly a fedett, biztonságos környezet kialakításán van. A régi, kertvégi melegágyban történő paprikanevelés azonban, többek között, egy réteg trágyával is hozzájárult a langyosabb közeg biztosításához.
Importáru
Külföldről, idegen országból behozott kereskedelmi cikk. A szegedi paprikának gyakran az exportálását (kivitelét) hangsúlyozzuk, főleg a termék sikere kapcsán. 1914-ben például hazánk több, mint 1000 tonna fűszerpaprikát exportált és ebből 800 Szegedről származott! A folyamat fordítottja azonban meglehetősen nyugtalanító. Már a 20. század elején is rendszeresen jelent meg Magyarországon importpaprika, főleg Spanyolországból. A rendszerváltás után átalakuló kereskedelmi szokások pedig végtelen teret nyitottak az olcsó importárunak. A spanyol, észak-afrikai és kínai őrlemények a magyar termékek komoly konkurenciái.
Jegyek
A jegyek, pontosabban a minősítőjegyek a fűszerpaprika előállítása és értékesítése feletti állami ellenőrzést segítették. Az 1930-as években, ha egy paprikaellenőr felkeresett egy paprikamalmot, mintát vett az őrleményből és a zsákot ólomzárral látta el. Ide később egy második ólomzár is került, amikor a minősítő hivatal a minta alapján kiállította a minősítőjegyet. Utóbbi tartalmazta a fűszer minőségi besorolását és a minősítés érvényességének idejét is.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
