Kalocsa. Mindent a paprikáról… még a konkurenciáról is.

Hazánk két jelentős paprikatermesztő tájkörzete a szegedi és a kalocsai. A két alföldi városban egy időben jelent meg a paprika, a 18. század során, ám a kalocsai körzet csak a II. világháború végére fejlődött a szegedivel egyenrangúvá. Ennek oka főként a központi szabályozásokban keresendő, a szegedi paprika sokáig magasabb minőséget képviselt. Fontos különbség még, hogy a Tisza-parti város és a paprika fogalma szorosan összetartoztak, a kalocsai fűszer azonban a körzet falvaiban (például Sükösdön, Bogyiszlón, Fajszon) termett, és alapvetően azok identitását erősítette. A kalocsai paprikakultusz tudatos tervezés eredménye, a kalocsai ornamentika kialakulása (kialakítása) is ezt a folyamatot volt hivatott támogatni.

Latin-Amerika

Nagyot ugrunk térben és időben: A paprika őshazája, európai útjának kiindulópontja Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része. A vadon termő növényeket a madarak is szaporították, hiszen – mivel nem érzik a csípős ízt – elhullajtották a magokat. A paprika Kolumbusz Kristóf hajóin érkezett meg Spanyolországba, majd jóval később, balkáni és török közvetítéssel terjedt el Óvilág-szerte.

Mátyás-tér

Egy Mindent a paprikáról című sorozat nem lehet teljes a Mátyás-tér említése nélkül. Ahogy Bálint Sándor is mondta: „Szögedön két abszolút van: Az alsóvárosi templom és a Tisza.” A Mátyás-téri templom – pontosabban létrehozója, a ferences rend – biztosította alsóváros népének hitbéli vezetését, oktatását, gyógyítását, sőt valószínűleg megélhetésük kulcsa, a paprika is tőlük származott.

Nyíl utca, Alsóváros

A Napsugaras Tájháznak is helyet adó alsóvárosi Nyíl utca a városrész építészetének több kincsét is rejti. Ahogy a Mátyás-tér, úgy a napsugaras házak is Alsóváros értékes sajátosságai. Az 1879-es árvíz után épülő új házak oromzatainak sugaras dísze – az Isten-szöm – a Szentháromság leképeződése és a lakók mágikus védelmének eszköze. A napsugaras oromzathoz a paprikafüzér is hozzá tartozik. A természeti katasztrófa után az alsóvárosiaknak nem csak az otthonaikat kellett újjáépíteniük, hanem megélhetésük módján is változtatniuk kellett. Így fejlődhetett a háziipari paprikafeldolgozás manufakturális szintre.

Forrás: Szeged Alsóvárosi Tájház, Facebook

Orosháza

A Békés megyei város az Orosco Kft. nevű családi vállalkozás helyszíne. Az Orosco már közel 15 éve játszik lényegi szerepet a hazai zöldségvetőmag-piac kínálatának alakulásában. Az általuk nemesített hibridek rendszerint egyre magasabb terméshozamúak és egyre szélesebb rezisztenciájúak. A hegyes erős paprika több új típusát köszönhetjük nekik.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont – Facebook és Szeged Alsóvárosi Tájház – Facebook

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról A-tól Z-ig. Kalocsától Orosházáig appeared first on PaprikaMolnár.

Korábban már sok szó esett a paprikáról mint ételeink alapvető fűszeréről vagy mint Szeged népének elsődleges tevékenységéről és megélhetési formájáról a 20. században. Most azonban lássuk, milyen erős kapocs lehet egy közösség életében, hogyan segíthet megvalósítani egy csoport közös céljait. Mindezt jól példázza a paprikaharang története.

A történet az I. világháború sötét, fegyverropogástól hangos éveiben kezdődik. Mivel pedig fegyverből végtelen mennyiségre volt szükség, a szeged-alsóvárosi ferences templom harangja is arra a sorsa jutott, mint sok más harang háborús időkben: Beolvasztották, hogy anyagát a hadászat terén hasznosíthassák újra.

A templomhoz tartozó hívők ezután néhány évig nélkülözték a harangszót. 1921-ben aztán, főleg Alsóváros paprikatermelőinek közreműködésével, sikerült megfelelő mennyiségű adományt gyűjteni, és a befolyt összegből új harangot önttetni. A munkát Szlezák László végezte el Budapesten, az általa készített új harang 710 kg-ot nyomott, és alsó átmérője 112 cm volt. A templom tornyának új büszkesége azért kapta a paprikaharang nevet, mert – az adományozókra való tekintettel – vállrészét körbefutó paprikamotívumok díszítették. A harang védőszentjéül Szent Piroskát választották, azon egyszerű oknál fogva, hogy 1921-ben sokan viselték ezt a nevet Alsóvároson.

A harangra a védőszent képe is rákerült, csakúgy, mint a nagylelkű adományozók névsora. A nevek tulajdonosai pedig okkal lehettek büszkék magukra. Mindössze egy évvel Trianon után a nemzeti összefogás szép példáját állították elénk, együttműködésük eredményeként újra harangszó zengett a Mátyás téren. Az adományozók büszkesége a haranganyák arcán is tükröződik, akik a mellékelt képen meghatottan állnak a paprikaharang, és ez utóbbival együtt öntött három kisebb harang mellett.            

A paprikaharang felszentelését nagy várakozás előzte meg. Elterjedt a hívek között, hogy az új harang talán túl nehézre sikerült, és nem tudják majd feljuttatni a toronyba, mert a kötél esetleg elszakad. Míg a harang a helyére került, tömegek tartották vissza a lélegzetüket a templom körül, de szerencsére nem történet baleset.

Eltekintve attól, hogy a II. világháborúban majdnem elődje sorsára jutott, a paprikaharang vígan teljesítette a kötelességét. Egészen 2005-ig. Akkor ugyanis – 84 évvel a felszentelése után – a paprikaharang megrepedt. A paprikaharang helyett Gombos Miklós készült 750 kg-os új harangot önteni. Eredetileg a paprikaharangot is elvitte, hogy anyagát beszámítsa az új árába. A Szegedi Városvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Móra Ferenc Múzeum azonban gyűjtést szervezett az anyagköltségért, hogy a paprikaharang megmenekülhessen. Sikerült is összegyűjteni a hiányzó 940.000 forintot, melyhez a PaprikaMolnár Kft. is hozzájárult 50.000 forinttal. Az új harangot Bálint Sándorról nevezték el, a paprikaharang pedig az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont kiállítási tárgyaként él tovább. 

The post „Akiért a harang szól”. Alsóváros népe és a paprikaharang appeared first on PaprikaMolnár.