Borácsolás festményen, 1864-ből

Az alábbi képet valószínűleg sokan ismerik, Munkácsy Mihály (1844-1900) magyar festőművész korai munkái közül való:

A kép forrása: wikipedia.org

Készítésének oka vita tárgya a művészettörténészek között. Malonyay Dezső szerint Munkácsy köszönetképpen festette dr. Hirschler nevű szemorvosának, aki kigyógyította őt súlyos szemproblémájából. Malonyay kritikusai az elméletet a dátummal cáfolják, hiszen a kép 1864-es, Munkácsy pedig 1866-ban szenvedett szembetegségben, tehát lehetséges, hogy utólag datálta és adta ajándékba.

Akárhogy is, A bogrács a Munkácsy fiatal éveit jellemző népi életkép-festés egy szép példája. Ez már a témaválasztásnál is érződik, hiszen az aratás jól illik a kibontakozóban lévő nemzeti festészet és irodalom kívánalmaihoz.

A képet beragyogó aranyszínű napfény arra utal, hogy este van, az aratók megpihenhetnek. Az előtérben szorgoskodó két nőalak éppen a vacsorájukat készíti elő. Egyikük egy kendővel jelzi, hogy elkészült az étel, társa pedig a bogrács mellett guggol. A zseniálisan ábrázolt balszerencsés pillanat azonban eldönti a vacsora sorsát. A kép központi motívuma, a fekete kutya, éppen egy egeret hajszolt, amikor kiborította a nagy gonddal készült fogást.

A bogrács és tartalma

Mivel ez a bográcsolás nem ért jó véget, tökéletesen megértjük a nő arcán látható dühös fintort. Aki azonban elmerül a részletekben, észreveszi, hogy a háttérben, a kép jobb oldalán egy másik bogrács is látszik – tehát valószínűleg maradt némi vacsora.

Ha a képen látottakat összehasonlítjuk a mai főzésekkel, felfigyelünk egy fontos különbségre. Maga a bográcsolás Munkácsy képén a szükség, nem pedig a szórakozás folyománya volt. A szabadban dolgozó embereket így lehetett könnyen megetetni.

De mi van a bográcsban? Kiömlő tartalma jól megfigyelhető a festményen, és nem is különbözik olyan nagyon attól, ami ma lehetne benne. Mivel az aratás a legnehezebb munkák közé tartozik, tartalmas, húsos fogás (talán egy gulyás) készülhetett vacsorára, a lében jól látszanak a szilárd darabok.

Feltűnő a kárba ment étel élénkpiros színe is, talán még csípős paprikákat is látunk. A 19. század utolsó harmadában a fűszerpaprika ugyanúgy a bográcsolás elengedhetetlen kelléke volt, mint ma. Mivel azonban a csemege verzió akkor még nem volt hozzáférhető, ezúttal mi is egy erőset ajánlunk a közös főzésekhez. A prémium szegedi csípős paprika bármilyen bogrács tartalmát rubinvörösre színezi – a kutyákért viszont nem vállalunk felelősséget. 😊

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bográcsolás művészien. Munkácsy festménye appeared first on PaprikaMolnár.

Bográcsgulyás. Nem pörkölt és nem paprikás

A gulyás, a pörkölt és a paprikás szavakat sokan szinonimaként használják, valójában azonban különböző fogásokról van szó. Ha csak a felszínt nézzük, alapvető lényegük egyezik: Tartalmas húsdarabok kínálkoznak az élénkpiros, paprikás lében. A húsok típusa és elkészítésük módja viszont aprólékosabb vizsgálatot igényel.

A régi magyar konyhát a pörkölt képviseli leginkább, ugyanakkor ezt a legnehezebb elkészíteni. Első lépésként önmagában, víz vagy zsiradék nélkül pirítjuk a húst, mely így a saját levében fő meg és a marha vagy a sertés ízének igazi esszenciáját prezentálja. A pörkölt szaftja sűrű lesz, kenyérrel, galuskával vagy savanyúsággal esik a legjobban.

Erdei Ferenc Néprajzi ínyesmesterség című munkájában a paprikást is körülírja. Utóbbi gyengébb húsú állatból – csirkéből, nyúlból vagy borjúból – készül és a hagyma zsiradékon való megpirításával indul. Tejföllel is tálalható, főleg a csirkepaprikás.

A gulyás „se nem pörkölt, se nem paprikás”. Számtalan típusa lehet, rövidebb vagy hosszabb lében, változatos zöldségekkel összefőzve. Hiszen a gulyásban a hús mellé krumpli, répa, esetleg a kiadós, lecsós szaftot biztosító paradicsom és étkezési paprika is kerülhet.

Nyári, családi program: Közös bográcsozás

A bográcsos, kerti főzőcskének nemcsak a tűzrakás adja meg az alaphangulatát, hanem a közös előkészületek is. A zöldségek tisztításában, aprításában még a gyerekek is segíthetnek, hogy minden alapanyag készen álljon.

Marhagulyás készítésénél jó kiindulópont a következő recept: 80 dkg húshoz számítsunk egy nagy fej hagymát, ízlés szerint fokhagymát, fél kg krumplit, körülbelül 20 dkg paprikát-paradicsomot és sót, köménymagot, majoránnát, fűszerpaprikát.

A hagyma zsiradékon való pirítása után szórjunk fűszerpaprikát az alapba. Öntsünk rá egy kis vizet, majd a tűz felett főzzük tovább, hogy igazán szép színű legyen a gulyásunk. A fűszerpaprika mellett, a pikáns hatásokért, szárított paprikapelyhet is használhatunk.

Magyar csípős fűszerpaprika-pehely, a PaprikaMolnár webáruházából

A hagymára kerül a hús, melyet először párolunk, utána (majdnem) puhára főzünk. Mielőtt elkészülne, hozzáadjuk a krumplit, később a paradicsomot-paprikát és tökéletesre fűszerezzük. A bográcsgulyás elkészült, tálalhatjuk házi tésztával, csipetkebetéttel vagy egy szelet friss kenyérrel.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprikás, pikáns receptötletek. Bográcsgulyás szabadtűzön appeared first on PaprikaMolnár.

A kép forrása: tasteatlas.com

A legnépszerűbb magyar fogások

A toplista részben hozza a sztereotípiákat, részben tartogat néhány meglepetést. Utóbbiak között lehet említeni a hurkát, ami az általános vélekedés szerint nem való mindenki gyomrának. Magyar szemmel nézve szintén különös, hogy a kifli is ilyen előkelő helyen végzett. A péksüteményre nem gondolunk úgy mint az ország specialitására, bár tény, hogy a határainkon túli pékségekből hiányzik.

A kép forrása: tasteatlas.com

Az azonban talán kikövetkeztethető volt, hogy a lecsó, a paprikás, a pörkölt és a gulyás is ott van a legnépszerűbb magyar fogások között. Jelenlétük bizonyítja azt a már sokszor ismételt állítást, hogy nincs magyar konyha fűszerpaprika nélkül.

Lássuk tehát a listát:
#10: Lecsó
#9: Túró rudi
#8: Hurka
#7: Pogácsa
#6: Kifli
#5: Pörkölt
#4: Paprikás csirke
#3: Lángos
#2: Krémes
#1: Gulyás

Egy gulyásrecept adventre

Karácsonykor már úgyis töltött káposztához, halászléhez használjuk a paprikát, de amíg az ünnepen innen vagyunk, kerülhet egy gulyás is az asztalra.

A kép forrása: tasteatlas.com

A fenti lista legnépszerűbb ételéről Molnár Anita is közölt egy receptet, A szögedi paprika című könyvében. A Forró Fogadó módszere szerint először zsírban kell apróra vágott vöröshagymát pirítani, utána pedig hozzáadni a felkockázott marhalábszárat. Ha a hús levet ereszt, jöhetnek a fűszerek: Só, bors, őrölt kömény, zúzott fokhagyma és babérlevél.

Ez a recept kétféle szegedi paprikát ajánl a gulyásleveshez, édeset és csípőset is. A PaprikaMolnár termékei közül a fémdobozban forgalmazott prémium szegedi édes és csípős őrlemény is kiválóan alkalmas erre a célra.

A fűszerezés után felöntjük vízzel a levesünket és amíg a hús majdnem készre fő, előkészítjük a zöldségeket. Sárgarépát, petrezselyemgyökeret, krumplit, zellergumót. Az utolsó tíz percben főzzünk bele csipetkét, hiszen azzal lesz igazi a gulyásleves!

A tálalás történhet friss zöld- és szárított pirospaprikával is.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: tasteatlas.com

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A legjobb magyar fogások – ahogy a külföldiek látják appeared first on PaprikaMolnár.

A bogrács története. A cserépleletektől a csapatépítő tréningekig

A szabadban lobogó tűz ételkészítésre való felhasználása egyidős az emberiséggel. A bográcsról alkotott mai elképzeléseinknek nagyjából megfelelő cserépüstök már a honfoglalás után is megtalálhatóak voltak a Kárpát-medencében.

A középkor során a főzőedénynek már számos típusa alakult ki, és ezek jelölésére sajátos nyelvezet is formálódott. A bogrács elnevezést főleg a Duna–Tisza közén használták, egyébként üst vagy katlan volt az alkalmatosság neve. Gyakran az anyaga szerint hivatkoztak az edényre – rézbogrács, vasbogrács – vagy az alakja szerint jelölték (körte alakú bogrács).

A 18-19. századra a bográcsok már általánosan elterjedt használati eszközökké váltak. Ahogy egyre inkább tért hódítottak, szerepkörük is kiszélesedett: Már nem csak étel rotyogott bennük, használták őket zsír kiolvasztására vagy hamulúg főzésére is.

Alapfelszerelésként továbbra is azok a csoportok használták a bográcsot, akiket feladatuk hosszabb ideig a szabadban tartott. A pásztorok például még a 20. században is bográcsban főztek, az Alföld fában szegény vidékein pedig együtt használták az edényt az úgynevezett szolgafával, hogy a felfüggesztését meg tudják oldani.

Szolgafára akasztott bogrács

A lakáskultúra változása, a konyhai vívmányok térhódítása mellett a bogrács használata nosztalgikus, szabadidős tevékenység lett. Főleg nyaralóban zajló családi eseményeken, szabadtéri, baráti találkozókon és csapatépítő tréningeken rotyog a bográcsban paprikás, pörkölt vagy gulyás.

Paprikás és pörkölt. Mi is a különbség?

A paprikás, a pörkölt és a gulyás egyaránt élénkpiros színű a híres magyar fűszerpaprikától, húst tartalmaz rövidebb vagy hosszabb lében, gyakran csípős is. Való igaz, a három étel részletesebb leírására van szükség, hogy világosan lássuk a köztük lévő eltéréseket. 

A különbség elsősorban az elkészítés módjában keresendő, de a felhasznált hús típusa is komoly szerephez jut. Segítségként talán Erdei Ferenc Néprajzi ínyesmesterség című munkáját üthetjük fel mint hiteles forrást.

Erdei Ferenc leírása szerint a paprikával főzött, nemzeti húsételeinknek három főbb csoportja van: A paprikás, a pörkölt, illetve ami se nem paprikás, se nem pörkölt. A paprikások legalapvetőbb jellegzetességeit abban látja, hogy első lépésük a hagyma zsírban való megpirítása. A tűzről levéve ehhez adják hozzá a paprikát, a húst, és egy kevés vizet is. Paprikást leggyakrabban csirke-, nyúl-, borjú- vagy bárányhúsból főznek. Az étel leve sűrű lesz, tetején vékony zsírréteg úszik, tarhonyával vagy főtt krumplival szervírozva igazán gazdag menüt jelent.

Ezzel szemben a pörkölt előkészítésénél nem használhatunk sem zsírt, sem hagymát, sem vizet. A húst „meztelenül” teszik a bográcsba, ahol a saját levében fog pirulni, puhulni. Ezzel a módszerrel készítették el régen a pásztorok a napon szárított húst. A főzés során még fűszereket sem használtak, arra törekedtek, hogy a hús mindent kiadjon, ami a belsejében van, a birkapörkölt igazán birkaízű legyen, a marhapörköltnél a marhahús eszenciája legyen domináns, és így tovább.

Egy kevés vizet mégis érdemes a hús alá önteni, hogy ne legyen túlzottan „pörkölt”. Miután a hús már megfőtt, sokat forgott a saját levében, jöhetnek a fűszerek, és még egy kevés víz. A végeredmény íze intenzív, szaftja sűrű, tömény, kenyérrel és savanyúsággal tálaljuk. A pörkölt reprezentálja legjobban az archaikus magyar gasztronómiát, ugyanakkor ennek az elkészítése a legnehezebb.

„Se nem paprikás, se nem pörkölt”: Például gulyás!

A „se nem paprikás, se nem pörkölt” kategóriának számtalan változata létezik, ezek között említhetjük a különféle gulyásokat is. Ebben az esetben a feldarabolt húst zsír nélkül, az apróra vágott hagymával együtt, vízben tesszük fel főni. A só és a paprika forrás közben kerül bele, utóbbi közvetlenül a folyamat vége előtt, hogy az étel színe minél pirosabb legyen. Az így készült ételek közül a halászlé és a gulyás hosszú levű, rövid levű pedig például a juhászos birka és a toros disznó. A végeredmény a paprikásnál és a pörköltnél jóval könnyebb étel lesz, harmonikus íze, zsírtalan, piros leve a gyomorproblémákkal küzdőknek sem okoz gondot.

A bogrács és tartalma

The post A bogrács és tartalma: Paprikás, pörkölt, gulyás appeared first on PaprikaMolnár.

Hol van hát a különbség? Elsősorban az elkészítés módjában keresendő, de a felhasznált hús típusa is komoly szerephez jut. Segítségként talán Erdei Ferenc Néprajzi ínyesmesterség című munkáját üthetjük fel mint hiteles forrást.

Erdei Ferenc leírása szerint a paprikával fűzött, nemzeti húsételeinknek három főbb csoportja van: A paprikás, a pörkölt, illetve ami se nem paprikás, se nem pörkölt. A paprikások legalapvetőbb jellegzetességeit abban látja, hogy első lépésük a hagyma zsírban való megpirítása. A tűzről levéve ehhez adják hozzá a paprikát, a húst, és egy kevés vizet is. Paprikást leggyakrabban csirke-, nyúl-, borjú- vagy bárányhúsból főznek, tejföllel tálalni csak a csirkehúsos verziót szokás. Az étel leve sűrű lesz, tetején vékony zsírréteg úszik, tarhonyával vagy főtt krumplival szervírozva igazán gazdag menüt jelent.

Ezzel szemben a pörkölt előkészítésénél nem használhatunk sem zsírt, sem hagymát, sem vizet. A húst „meztelenül”, tehát kizárólag magában teszik a bográcsba, ahol saját levében fog pirulni, puhulni. Ezzel a módszerrel készítették el régen a pásztorok a napon szárított húst. A főzés során még fűszereket sem használtak, arra törekedtek, hogy a hús mindent kiadjon, ami a belsejében van, a birkapörkölt igazán birkaízű legyen, a marhapörköltnél a marhahús eszenciája legyen domináns, és így tovább. Bár az a szabály, hogy a húst csak magában lehet a tűzre tenni, egy kis csalás megbocsájtható: Egy kevés vizet érdemes a hús alá önteni, hogy ne legyen túlzottan „pörkölt”. Miután a hús már megfőtt, sokat forgott a saját levében, jöhetnek a fűszerek, és még egy kevés víz. A végeredmény íze intenzív, szaftja sűrű, tömény, kenyérrel és savanyúsággal tálaljuk. A pörkölt reprezentálja legjobban az archaikus magyar gasztronómiát, ugyanakkor ennek az elkészítése a legnehezebb.

A „se nem paprikás, se nem pörkölt” kategóriának számtalan változata létezik, ezek között említhetjük a különféle gulyásokat is. Ebben az esetben a feldarabolt húst zsír nélkül, az apróra vágott hagymával együtt, vízben tesszük fel főni. A só és a paprika forrás közben kerül bele, utóbbi közvetlenül a folyamat vége előtt, hogy az étel színe minél pirosabb legyen. Az így készült ételek közül a halászlé és a gulyás hosszú levű, rövid levű pedig például a juhászos birka és a toros disznó. A főzési mód tehát itt viszonylag egyszerű: Minden egyszerre a bográcsba kerül, és „magától” készül, csupán ellenőrizni kell néha. A végeredmény a paprikásnál és a pörköltnél jóval könnyebb étel lesz, harmonikus íze, zsírtalan, piros leve a gyomorproblémákkal küzdőknek sem okoz gondot.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

The post Paprikás, pörkölt, gulyás? Hasonlóságok és különbségek appeared first on PaprikaMolnár.