Azonos megélhetés, azonos feladatok

Ha megvizsgáljuk Szeged-Alsóváros, Röszke és Szentmihálytelek nagyjából 150 évvel ezelőtti foglalkozási térképét, nyoma sem lesz a szakmák mai, változatos eloszlásának.

Ez a vidék hagyományosan mezőgazdasági tevékenységből, közelebbről pedig paprikatermesztésből tartotta fenn magát. A megélhetés zálogát jelentő fűszerpaprika szükségletei a termelők egész életét meghatározták. A szigorú Fagyosszentek visszavonulásával kezdődött a májusi ültetés, a szeptember 8-i Kisboldogasszony napja pedig már a szedés idejét jelölte ki. Az ezután következő hidegebb hónapokat pedig a feldolgozásra fordították.

Mivel a paprikatermesztés egy teljes tájkörzet hivatása volt, természetes, hogy minden részfeladat szoros együttműködést kívánt. Közösségi munkával, kalákában történt a palánták kiszedése, az ültetés, majd a szedés is. A szomszédság, a közelebbi-távolabbi rokonok ingyen vették ki a részüket a feladatokból – pénzt nem kaptak érte, csak a kölcsönös segítség ígéretét.

A fűszerpaprikára jellemző, hogy a feldolgozás folyamata még hetekkel, hónapokkal a szedés után is folytatódik. A paprika erejét csökkentő csipedés és hasítás (a csuma, az erek és a magok eltávolítása) a paprikás közösség számára hosszútávú munkát (és létbiztonságot) jelentett.

A paprikás közösség és a szórakozás

A hasítás munkáját lányok, asszonyok végezték. A csípősség mérséklésére kifejlesztett szegedi innováció ősztől tavaszig több ezer családnak adott munkát. Bár a csípős erek és magok tapintása nem volt éppen kellemes, az értékes, „csemege” őrlemény előállítása jól fizető, biztos megélhetést jelentett.

Ezzel szemben a paprika törésére alkalmas külü hajtása kifejezetten férfimunka volt. A törőfej mozgatása órákon át tartó, monoton, nehéz feladatot jelentett.

Természetesen a régi szegediek élete sem csak kötelességteljesítésből állt. Ahogy a tradicionális életmód esetében oly gyakran, itt is a munkaalkalmakból nőttek ki a szórakozás különböző formái. A paprikás közösség számára a hasítóban – hasonlóan a fonóhoz – lehetőség nyílt az éneklésre, mesemondásra, játékokra.

Érdekes belegondolni, hogy régen a munkához kötődött a szórakozás, mára pedig már elődeink munkája is csak játékos körülmények között maradt fenn. Gondoljunk csak a Röszkén jól ismert Hasító Együttesre, Vastag József munkájára. Vagy, ha már itt tartunk, az október 13-ra tervezett Röszkei Rózsapaprika Napra, ahol a régi paprikások munkáját felelevenítve építünk új közösséget.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Egy paprikás közösség őszi napjai appeared first on PaprikaMolnár.

Vastag József munkássága

Röszke kulturális öröksége…. Röszke és a paprikás hagyományok…Ezek a fogalmak egyáltalán nem járhatóak körül úgy, hogy Vastag József nevét meg ne említenénk. A könyvtáros, történész, tanító-hagyományőrző a falu kulturális életéhez elválaszthatatlanul hozzátartozott, hozzátartozik.

Molnár Anita így ír róla és az általa alapított Hasító Együttesről: „1960-ban alakult meg a röszkei hagyományőrző csoport, a Hasító Együttes. Huszonöt éves működése alatt százötven fellépés, utazások, pávaköri elismerés és egy dublini díj részese volt az együttes. Vezetője Vastag József (1929-2014), röszkei pedagógus, melegszívű mesélő, paprikatermelő, Rózsa Sándor és a röszkei hagyományok gyűjtője.

A Hasító Együttes egyik fő műsorszáma a Hasító című színjáték, amiben a röszkeiek eljátszották, eltáncolták a paprika-kikészítő munkát. A kelléktár, a mozdulatok és a dalok rendelkezésre álltak, a koreográfiát szegedi táncoktatók készítették.”

A csutri

„A Hasító Együttes a falu egy másik hagyományát, a csutrit is színpadra vitte. A csutri a Dél-Alföldön egész éjszaka tartó szórakozás, gyakran a szegények lakodalma volt. Akiknek nem tellett lakodalomra, csutriba eljárva törvényesítették a kapcsolatukat: Se pap, se kántor, de mögvót a lakodalom.

Az egyház nem nézte jó szemmel, de a rendőrök, zsandárok is üldözték a csutrizókat, mert szerelemféltésből gyakran előkerültek a bicskák és nemegyszer tragikusan végződtek az éjszakák. A Hasító Együttes Csutri című előadásában a gazda azzal csapja be a zsandárokat, hogy névnapot ülnek. A zsandárok, miután esznek-isznak, távoznak. A rejtekükből előjövő fiatalok fergeteges tánccal, reggelig folytatják a szórakozást.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A szögedi paprika. A Hasító és a Csutri appeared first on PaprikaMolnár.