paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szent-Györgyi Albert regénybe illő élete

A kutató színes és fordulatokban bővelkedő életútját lehetetlen néhány mondatban összefoglalni. A valóság ugyanis izgalmasabb, mint bármilyen fim forgatókönyve, legyen az kontinenseken átívelő fejlődéstörténet, szerelmi dráma vagy éppen egy háborús eposz.
Szent-Györgyi Albert 1893-ban született Budapesten, háromgenerációs tudósdinasztia tagjaként. Orvosi diplomáját 1917-ben szerezte meg, majd több mint tíz évig járta a világot, és Cambridge-ben kémiából doktorált. Hazatérve a Szegedi Egyetem tanszékvezetője lett (a tanszéket tulajdonképpen az ő kedvéért hozták létre), ahol hamarosan biológiai kutatólaboratóriumot rendezett be.

Szent-Györgyi élete azonban nem csak a laboratórium falain belül zajlott. A tudós lelkes túrázó és sportoló volt, vitorlázott, repülőgépet vezetett, szoros barátság fűzte Móra Ferenchez és laza afférok társaságának hölgytagjaihoz.

A Kállay-kormány idején Isztambulba utazott, hogy kapcsolatot keressen az angolszász diplomatákkal. A német megszállás után a Gestapo a nyomában volt, ezért rejtőzködnie kellett. 1947-ben a politikai terrortól tartva külföldre ment, és csaknem negyven évig élt Amerikában, ahol főként az izmokkal és a sejtszabályozással foglalkozott, illetve jelentős rákkutatási munkát is végzett.

A Nobel-díj, a C-vitamin és a paprika

Szent-Györgyi 1928-ban izolált egy anyagot, amit ma már C-vitaminként ismerünk. A szegedi években munkatársával, Joseph Svirbelyvel igazolták, hogy a hexuronsav azonos az eddig ismeretlen antiszkorbut faktorral, vagyis a C-vitaminnal.

A kutatás alapját azonban a C-vitamin természetes forrása jelentette. Szent-Györgyi Albert 1932-ben ismerte fel, hogy a szegedi paprika valóságos C-vitamin raktár. A legenda szerint felesége friss paprikát tálalt vacsorára, ő pedig – mivel nem szerette volna megenni a zöldséget – otthagyta az asztalt, és a paprikát inkább a mikroszkóp alatt vizsgálta meg.

A C-vitamin szerkezetét Norman Haworth brit vegyész kutatócsoportja határozta meg, és ezért Haworth 1937-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott. Szent-Györgyi ugyanebben az évben az orvosi-élettani Nobel-díjat a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéseiért kapta, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.

Talán érdemes hangsúlyozni, hogy az elismerés – a közkeletű hiedelemmel ellentétben – nem a C-vitamin felfedezéséért, hanem a kor alapvető biokémiai kérdéseinek tisztázásáért járt.

Negyven évvel Szent-Györgyi Albert halála után életműve egyszerre emlékeztet a kíváncsiság erejére és arra, hogy egy hétköznapi növény mekkora tudományos felfedezésre adhat alkalmat.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post 40 éve hunyt el Szent-Györgyi Albert appeared first on PaprikaMolnár.

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki”. Így fogalmazott az 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, az orvosi és élettani Nobel-díj birtokosa. Az évforduló miatt ez a cikk a tudós emléke előtt tiszteleg.

Szent-Györgyi Albert mozgalmas életét és monumentális életművét természetesen lehetetlen tömörítve közölni. Egy nagy múltú orvosdinasztia leszármazottja, tudományos kutatások úttörője, a szegedi egyetem első rektora, író-költő-színész, világháborús titkosügynök, a nők kedvence és lelkes sportoló…Talán egyszerűbb volna életének és tevékenységének egy kisebb epizódját részletesen bemutatni. Lássuk tehát szegedi éveit és bravúros felfedezését!

Szent-Györgyi Albertet tulajdonképpen már 1928-ban megbízták a Szegedi Tudományegyetem orvosi kémiai tanszékének vezetésével, de működését két év szabadsággal kezdte, hogy befejezhesse külföldi kutatásait. 1931. januárjától már oktatóként és kutatóként is dolgozott, korábban családját is Szegedre költözette.

Ugyanebben az évben, ősszel, Joseph L. Svirbely jelentkezett Szent-Györgyinél, és arra kérte, legyen a segítségére egyéves magyarországi tartózkodása alatt. Svirbely korábban Charles Glen King kutatócsoportjához tartozott, a tudósok a C-vitamint próbálták izolálni. Szent-Györgyi Albert – aki akkoriban nem foglalkozott vitaminkutatással, de igyekezett segíteni – átadta Svirbelynek a hexuronsavnak nevezett anyagot, amit amerikai kutatásai során marhák mellékveséjéből sikerült előállítania. King ezek után rájött, hogy a hexuronsav tulajdnoképpen koncentrált C-vitamin. A felfedezés elsőbbsége miatt konfliktusa alakult ki Szent-Györgyivel, a szabadalmi hivatal (később pedig a Nobel-díj Bizottság) azonban kimondta, hogy a magyar tudósé az érdem.

Miután Szent-Györgyi minden hexuronsavát elhasználta, elkezdett kutatni más C-vitaminforrás után. Több évszázada ismert volt már a tény, hogy a citrusfélék megelőzik a skorbutot, levük azonban túl sok különböző molekulát tartalmazott. Az anekdota szerint Szent-Györgyi egészen véletlenül, a vacsoraasztalnál bukkant rá a megoldásra. A felesége ugyanis paprikával kínálta, ő azonban nem szerette volna megenni a zöldséget. Ezzel együtt úgy gondolta, első a házi béke, és hogy nehogy sértődés legyen a dologból, a paprikát zsebre tette, és azt mondta: Ezt majd megvizsgálom a laborban.

Így is tett, és hamarosan rájött, hogy a paprika jóval több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom vagy a narancs. Nem csak a vitamin kémiai mibenlétét fedezte tehát fel, megtalálta a legalapvetőbb forrást is.

Szent-Györgyi emberi nagyságát bizonyítja, hogy elsődlegesen találmánya társadalmi hasznosíthatóságára gondolt. Nem vagyonszerzésre törekedett, hanem a skorbut sújtotta területek krízisét igyekezett csökkenteni.

The post Paprika és C-vitamin. 125 éve született Szent-Györgyi Albert appeared first on PaprikaMolnár.