Október 22-én lesz negyven éve, hogy 1986-ban elhunyt Szent-Györgyi Albert, a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban. A tudós nevét hazánkban, különösen Szegeden, ma is különös tisztelet övezi. Nem véletlenül: Nobel-díjas orvosi és élettani kutatásai egyszerre hoztak világszintű elismerést a magyar tudományos életnek, és fokozott hírnevet a magyar paprikának.
paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Szent-Györgyi Albert regénybe illő élete
A kutató színes és fordulatokban bővelkedő életútját lehetetlen néhány mondatban összefoglalni. A valóság ugyanis izgalmasabb, mint bármilyen fim forgatókönyve, legyen az kontinenseken átívelő fejlődéstörténet, szerelmi dráma vagy éppen egy háborús eposz.
Szent-Györgyi Albert 1893-ban született Budapesten, háromgenerációs tudósdinasztia tagjaként. Orvosi diplomáját 1917-ben szerezte meg, majd több mint tíz évig járta a világot, és Cambridge-ben kémiából doktorált. Hazatérve a Szegedi Egyetem tanszékvezetője lett (a tanszéket tulajdonképpen az ő kedvéért hozták létre), ahol hamarosan biológiai kutatólaboratóriumot rendezett be.
Szent-Györgyi élete azonban nem csak a laboratórium falain belül zajlott. A tudós lelkes túrázó és sportoló volt, vitorlázott, repülőgépet vezetett, szoros barátság fűzte Móra Ferenchez és laza afférok társaságának hölgytagjaihoz.
A Kállay-kormány idején Isztambulba utazott, hogy kapcsolatot keressen az angolszász diplomatákkal. A német megszállás után a Gestapo a nyomában volt, ezért rejtőzködnie kellett. 1947-ben a politikai terrortól tartva külföldre ment, és csaknem negyven évig élt Amerikában, ahol főként az izmokkal és a sejtszabályozással foglalkozott, illetve jelentős rákkutatási munkát is végzett.
A Nobel-díj, a C-vitamin és a paprika
Szent-Györgyi 1928-ban izolált egy anyagot, amit ma már C-vitaminként ismerünk. A szegedi években munkatársával, Joseph Svirbelyvel igazolták, hogy a hexuronsav azonos az eddig ismeretlen antiszkorbut faktorral, vagyis a C-vitaminnal.
A kutatás alapját azonban a C-vitamin természetes forrása jelentette. Szent-Györgyi Albert 1932-ben ismerte fel, hogy a szegedi paprika valóságos C-vitamin raktár. A legenda szerint felesége friss paprikát tálalt vacsorára, ő pedig – mivel nem szerette volna megenni a zöldséget – otthagyta az asztalt, és a paprikát inkább a mikroszkóp alatt vizsgálta meg.
A C-vitamin szerkezetét Norman Haworth brit vegyész kutatócsoportja határozta meg, és ezért Haworth 1937-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott. Szent-Györgyi ugyanebben az évben az orvosi-élettani Nobel-díjat a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéseiért kapta, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.
Talán érdemes hangsúlyozni, hogy az elismerés – a közkeletű hiedelemmel ellentétben – nem a C-vitamin felfedezéséért, hanem a kor alapvető biokémiai kérdéseinek tisztázásáért járt.
Negyven évvel Szent-Györgyi Albert halála után életműve egyszerre emlékeztet a kíváncsiság erejére és arra, hogy egy hétköznapi növény mekkora tudományos felfedezésre adhat alkalmat.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
