Nyersen vs hőkezelve

A reformtáplálkozási hullámok korában valószínűleg sokaknak cseng ismerősen a nyerskoszt-diéta fogalma. Az étrend követői úgy hiszik, a sütés vagy főzés az ételek lényegét pusztítja el, és igyekeznek mindent csak a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten (maximum 47 fokon) elkészíteni.

Anélkül, hogy a radikálisnak látszó szabályokat akár elfogadnánk, akár megítélnénk, vessünk egy pillantást a friss zöldségek széles körben ismert és könnyen bizonyítható pozitívumaira.

A ropogós paprika, a piros paradicsom vagy a fanyarul üdítő uborka nyers fogyasztása máris teljesíti a 21. század legnagyobb kívánalmait: Gyors és egyszerű. Ráadásul a friss gyümölcsök és zöldségek vitamintartalma mindig magasabb, mint a főtt vagy párolt hozzávalóké. A vitaminok ugyanis hőérzékenyek.

A nyers élelmiszerek továbbá kedvezően hatnak az emésztésre: Emésztőenzim tartalmuk nem változik, mivel nincsenek hőhatásnak kitéve, és a jótékony bélbaktérium-flóra megtelepedéséhez is hozzájárulnak.

Utóbbiból azonban ellenérvek is következnek: A főzés vagy sütés mindig egy sterilizáló eljárás is, megakadályozza, hogy fertőzések jussanak a szervezetbe. Ráadásul egyes zöldségek (például a sárgarépa vagy a spárga) beltartalmi értéke éppen a hőhatás miatt nő.

A ropogós paprika dicsérete

Azzal semmi esetre sem vitatkozhatunk, hogy a friss zöldségek a nyár nagy adományai, és jól ki kell használni az időszakot, amíg hozzáférhetők. Nemcsak azért, mert a ropogós paprika magától értetődően illik egy hideg vacsorához vagy egy spontán összedobott salátába, hanem azért is, mert az egészségünket őrzi.

Mindenki hallott már Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas felfedezéséről. A tudós, aki izolálta a C-vitamint, kimutatta, hogy a friss paprika jóval többet tartalmaz belőle, mint a citrusfélék, pedig a köztudat inkább azokat tartja kiváló C-vitamin forrásnak. C-vitaminra pedig nyáron is szükség van, hiszen antioxidánsként védi a szervezetet a szabadgyökök káros hatásától, erősíti az immunrendszert, továbbá segíti a vas felszívódását és a kollagéntermelést.

Ne feledkezzünk meg a ropogós paprika csípős verziójáról se! A paprika erejét adó vegyület, a kapszaicin, gyulladás-csökkentő, láz- és fájdalomcsillapító, keringés-serkentő hatása is ismert. Bizonyított továbbá, hogy hatásos lehet a daganatos megbetegedések és a diabétesz kezelésében.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Nyerset, frissen! Az egészséges, ropogós paprika appeared first on PaprikaMolnár.

Nem szüreteljük, szedjük!

A 2021-ben megjelent kötetben – ahogy a növényhez köthető minden főbb munkafolyamat – a paprikaszedés is részletes leírást kap.

„A fűszerpaprika termése akkor szedhető, ha a termés teljesen bepirosodott. Ekkorra alakulnak ki a minőséget meghatározó vegyületek: festékanyagok, illó olajok, kapszaicin, cukor, vitaminok, ásványi anyagok. A termés mennyisége évente és termőhelyenként változik, de hektáronként 10-25 tonna nyersterméssel lehet számolni.

A paprikát nem szüreteljük, hanem szedjük. A paprikaszödés régebben Kisasszony utánra esett, ma a palántázott paprikát általában szeptember elején, a helyrevetettet szeptember végén, október elején kezdik szedni. A folytonos növekedésű fajták szakaszosan érnek be: először az első kötésű, teljesen beérett, alsó hüvelyek szedhetők.”

Paprikaszedés kézzel és géppel

„A fűszer minősége szempontjából fontos, hogy csak a sötétpirosra érett, ép, egészséges terméseket szedjék le, a félérett, füstös, kormos paprikát meg kell hagyni a következő szedésre.

Az 1960-as években dolgozták ki a gépi szedés technológiáját. Használata közép- és nagyüzemekben terjedt el: gyors és költségkímélő technológia, hiszen hozzávetőlegesen 100 fő kézi munkaerőt vált ki a gép teljesítménye. A gépi szedésre termesztett paprikát egyszer szedik, a termések közel azonos érettségi szinten vannak szedéskor, de sajnos, nem jelenti a termesztés jövőjét, az ebből készült őrlemény legfeljebb közepes minőséget ad.
Akár kézzel, akár géppel végzik a paprikatermelők a munkát, a napi törődést nem lehet megspórolni. Régi szentmihályi visszaemlékezők mesélték, hogy az éjszakai műszakból hazafelé mönet, a biciklivel a paprikafőd felé kanyarodtak, mögnézték mielőtt hazamöntek vóna lepihenni.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A szögedi paprika. A paprikaszedés küszöbén appeared first on PaprikaMolnár.

A fűszeres és csípős ételek gazdag múltja

Bár a csípős ételek világnapjának – mint annyi más, mesterségesen létrehozott ünnepnapnak – az eredete nem tisztázott, a fűszerhasználat története mégis az idők kezdetéig nyúlik vissza. Legalapvetőbb fűszerünket, a sót, már minden nagy ókori civilizáció használta. A só fizetőeszköz volt, lelőhelyei mellé városok települtek, a sóbányák birtoklásáért harcok folytak.

Ahogy a mezőgazdasági tevékenység fejlődött és a gabona- és kásanövények egyre nagyobb szerepet kaptak a táplálkozásban, úgy értékelődött fel a fűszerek jelentősége is. Az ásványi eredetű só mellett a növényi származékok ételízesítő funkciója is meghatározóvá vált.

Elődeink korán felismerték, hogy bizonyos fűszereknek a levele fejt ki aromás vagy éppen antibakteriális hatást. A Mediterráneum népei régóta ismerik és használják a babért, a kapor és a tárkony pedig például a Kárpát-medencében is honos levélfűszerek. A virág(zat), a leveles szár vagy éppen a gyökerek mellett sok esetben a növények termése is használható fűszerezésre. Lássuk tehát a paprikát!

Ízesít, energiát ad, gyógyít, fertőtlenít. Az erős paprika dicsérete

Azonkívül, hogy a magyar halászlé vagy pörkölt elképzelhetetlen csípős paprika nélkül, a fűszer komoly jelentőséggel bír a latin-amerikai és a dél-ázsiai gasztronómiában is. Erős baktériumölő hatásának a trópusi égöv alatt mindig hasznát látták, de hazánkban is alkalmazták például vágott sebek kezelésére.

A csípős hatást kiváltó vegyület, a kapszaicin, egy egészségügyi jolly joker. Kordában tartja a vércukorszintet, enyhíti a migrént, hatékonyan kezeli a torokfájást és a légúti megbetegedéseket. Értágító hatása miatt, kozmetikumok alapanyagaként, a szépségipar is használja.

Természetesen ez is, mint minden más, csak a mértékletesség elvét is betartva érvényesül. A nagy mennyiségben fogyasztott csípős ételek károsíthatják a gyomrot és a bélrendszert.

Egy tál gőzölgő, pikáns chili, curry vagy éppen töltött káposzta azonnal átmelegíti a fogyasztóját. Ami, valljuk be, jól is esik a fűszeres és pikáns ételek januári világnapja táján. Fogyasszuk hát jó étvággyal a paprikával ízesített fogásokat!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A csípős ételek világnapja: Január 16. appeared first on PaprikaMolnár.

Növények mikrogravitációban

A 2021 nyarán induló paprikatermesztési kísérletek nem álltak előzmény nélkül, az űrben korábban már retket és salátát is neveltek. A kutatások lassan már tíz éve folynak, az Index hírportál összefoglalója szerint az űrhajósok először 2015-ben kóstolhattak földön kívül termesztett zöldséget.

A NASA APH-rövidítéssel (Advanced Plant Habitat) jelölt speciális növénytermesztő kamrájában több, mint 180 szenzorral figyelik a fejlődésben lévő zöldségeket. Állandóan monitorozzák a fény, a szén-dioxid és a páratartalom szintjét. A világosságot led-lámpákkal biztosítják, a termőföldet pedig ásványtartalmú műtrágyával kezelt, szintetikus anyag helyettesíti.

A kutatásokban kiemelt helyet foglal el a növények lignin-tartalmának vizsgálata. A lignin (faanyag) a növények szárának ad tartást, merevséget. Ha a vizsgálatok kiderítik, hogy a lignin nem létfontosságú a fejlődéshez, az az űrben való növénytermesztés új távlatait nyitja meg. A hosszú űrutazások – például egy marsi expedíció – sikerének esélyei így jelentősen növekednének.

Az űrben termesztett növények friss táplálékot és bőséges vitaminforrást jelentenek az Űrállomás legénységének, akik alapvetően tartós, mesterségesen előállított ételeket fogyasztanak. A „kerti” munka pedig hosszú távú feladatot jelent nekik és mentális egészségükre is jó hatással van.

Paprika az űrben

A korábban termesztett fajtok listája tavaly júliusban a paprikával is kiegészült. Azért esett rá a választás, mert, ahogy már Szent-Györgyi Albert is felismerte, kiváló C-vitamin forrás. A beporzást az űrhajósok kézzel végzik el, így a paprika további termesztéséhez palántákat is tudnak nevelni. Mivel a paprika az űrben – akárcsak a Földön – csípős a kapszaicintartalom miatt, a különböző termések összehasonlítása is egyszerűbb.

A Numex Española Improved nevű új-mexikói paprikafajta máris érdekes tanulsággal szolgált: Az űrben termesztett példányai erősebbek a földieknél.

A paprika zölden és pirosan is fogyasztható. „Aratását” két alkalommal végezték, egyszer október közepén, majd másodszor november első felében.

Az űrben szüretelt paprikából végül taco készült. A paprika mellett marhahús, articsóka és rehidratált paradicsom került a töltelékbe. Az Űrállomás legénysége azonban nem fogyaszthat el minden termést, a Földre is vissza kell hozniuk belőle, további kísérletek céljából.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Kiskertek a Földön kívül, avagy paprika az űrben appeared first on PaprikaMolnár.

Hamvazószerda és nagyböjt. Egyházi szabályok, életmódbeli előzmények

Idén új bejegyzésünk megjelenésének szerdai napja éppen egy nevezetes szerdára esik. Ma Hamvazószerda van, a farsangi időszak vége, a húsvétot megelőző, negyvennapos böjt kezdete. Ez a nap a böjt kezdetén tartott szentmise liturgiai gyakorlatáról – a hamvazkodásról – kapta a nevét. Hamvazószerdán a templomban a pap az előző évi virágvasárnapi körmenet szentelt barkájának hamujával keresztet rajtol hívei homlokára. A néphit a hamvazást szentelménynek tekintette. Úgy tartották, aki átesett a hamvazás szertartásán, annak nem fog fájni a feje.
Hamvazószerda szigorú böjti nap, a felnőtt híveknek tartózkodniuk kell a hústól, naponta háromszor étkezhetnek, jóllakniuk csak egyszer szabad. A szigorú szabályok azonban nem csak a vallási meggyőződésben gyökereztek, gyökereznek. A friss élelmiszerek téli hiánya és a farsangi tobzódás után jólesik egy kis visszafogottság.

Hamvazószerda hamukeresztje

Böjt, diéta, fogyókúra? Kímélő paprikás ételek!

Álljon bármilyen ok is a háttérben, valószínűleg mindenki kényszerült már egyszerű, könnyű, húsmentes étrendre. Mivel úgyis nagyböjt van, az alábbiakban közlünk néhány receptötletet, melyek között biztosan mindenki megtalálja egy diétás vacsora vagy akár a tartós életmódváltás kedvére való inspirációját:
– Paprikasaláta. A változatos színekben, formákban létező étkezési paprikák egyik legegyszerűbb felhasználási módja. Összeállítását olajjal, ecettel, sóval, borssal és friss (vagy akár fagyasztott) petrezselyemmel ajánljuk.
– Túrós töltött paprika. A TV-paprikák belsejébe nem csak darált hús kerülhet. A túrótölteléket krémesebbé tehetjük natúr joghurttal, pikánsabbá egy kis lilahagymával, színesebbé egy kevés paprikaőrleménnyel. Főételnek is kiváló!
– Csípős, húsmentes lecsó. Hagymás alap, erős paprika és paradicsom harmonikus hármasa. Ha a diéta nevében bojkottáljuk a kolbászt és a virslit, a tojással még tehetünk egy kis engedményt. A paprika erejét adó kapszaicin tisztító és szírégető hatása úgyis vitathatatlan.
– Grillezett paprika, tetszőleges töltelékkel. Beltéren, a tűzhelyre állított grillserpenyőben vagy akár a sütőben is készíthető. A megpirított kaliforniai paprika szeleteit tölthetjük például spenóttal, fokhagymával és mozzarellával. A folyamat a közös sütéssel ér véget.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post PaprikaGastro V. VeGAstro, a nagyböjt idejére appeared first on PaprikaMolnár.

A csípős fogások hatásmechanizmusa

Az erőspaprikával készült ételek áldásairól már több alkalommal szóltunk. Az időjárás hidegre fordulásával egyre jobban esik pikánssá varázsolni a szokásos pörköltet, gulyást vagy halászlevet. Ha egy szárított cseresznyepaprikát törünk az ételbe, esetleg paprikamagolajjal dúsítjuk azt, már az első kanál elfogyasztása sem marad hatástalan. A szánkban tapasztalt kellemesen égető érzést a kapszaicin okozza. A szájüregben található hő- és fájdalomérzékelő receptorokra hat, lecsökkenti azok ingerküszöbét, így a szoba-hőmérsékletű falatokat is forrónak érezzük. Természetesen mindezt nem csak a kóstolás válthatja ki, a kapszaicin a bőr bármely felületén képes hatni. Valószínűleg mindenkit ért már olyan baleset, hogy paprikás kézzel nyúlt a szeméhez, arcához.

A kapszaicinnel érintkező területen enyhe gyulladásos reakció és vérbőség lép fel. Az elfogyasztott csípős étel tehát jótékony hatással van a keringésre, és zsibbasztó hatása akár érzéstelenítőként is működhet. Torokfájás esetén például a teában feloldott csipetnyi erőspaprika is képes mérsékelni a tüneteket.

A paprika mint a megelőzés eszköze. Szedjünk rendszeresen vitaminokat!

A fentiekben ismertetett sok pozitív tulajdonság talán sok olvasónkat meggyőzte arról, hogy a csípős paprikát ne csak alkalmi jelleggel használják, hanem tegyék tudatosan a megelőzés eszközévé. A tél közeledésével (és a pandémiás időszak tartóssá válásával) valószínűleg a legtöbben szedünk egy- vagy többféle vitamint.

A C-vitamin és a paprika közössége Szent-Györgyi Albert óta magától értetődő. A Goodwill Pharma nevű, szegedi illetőségű cég Szent-Györgyiről nevezte el C-vitaminját is. C-vitaminra van szervezetünknek a legnagyobb szüksége, túladagolása majdhogynem lehetetlen, erre maga Szent-Györgyi a legjobb példa. A paprikával kombinált C-vitamin segíti az ér- és idegrendszer egészségének megőrzését, védi a bőrt, a fogakat, az ínyt, támogatja az immunrendszer normál működését. A megelőzés jegyében szedjük rendszeresen!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Egészségmegőrzés II. Megelőzés, vitamin és paprika appeared first on PaprikaMolnár.

A kapszaicin vegyülete és története

Ha a kapszaicin meghatározását a vegyészet felől közelítjük, annyit fontos kiemelni, hogy az alkaloidok csoportjába tartozik és rendkívül stabil vegyületnek számít. Nem bomlik sem fagyasztás sem melegítés hatására, oldása éterben, alkoholban és lúgokban lehetséges.

A paprika a növények közül az egyetlen, amely képes kapszaicin előállítására. A kapszaicin a magokban és az erekben képződik, a termésfalban minimális a jelenléte. Valószínűleg mindannyian vágtuk már ki késsel egy csípős paprika ereit, hogy fogyasztása bárki számára lehetséges legyen.

A kapszaicin mesterséges előállítására először 1846-ban került sor, a magyar kísérletek pedig a 19. század utolsó harmadában indultak. A vegyület érzőidegekre gyakorolt hatását Hőgyes Endre kutatóorvos tárta fel, Jancsó Miklós orvos-professzor pedig a 20. század közepétől vizsgálta a kapszaicin hatásmechanizmusát.

A csípős paprika hatása az egészségmegőrzés terén

A múltbeli kutatások eredményeképpen ma már tisztában vagyunk a paprika széleskörű fájdalomcsillapító hatásával. Balzsamokhoz, kenőcsökhöz adva hatásosan csökkenti az izomfájdalmat, a kapszaicines orrspray pedig legyőzi a migrént is.

A vegyület azonban nemcsak a fájdalomcsillapítás, hanem az egészségmegőrzés nagyszerű eszköze is. Ma már köztudott, hogy a csípős ételek nemhogy nem terhelik meg a szervezetünket, hanem éppen ellenállóbbá teszik azt. Aki rendszeresen fűszerezi az ételét erőspaprikával, annál csökken a gyomorfekély, a cukorbetegség, sőt még a daganatos betegségek kockázata is.
A kapszaicint a kozmetika és a szépségipar is felhasználja. Hatékony ellenszere például a narancsbőrnek, tágítja az ereket, élénkíti a vérkeringést. A paprikás kenőcsök, gélek minden bőrtípuson alkalmazhatók, bár enyhe bőrpírral, égető érzéssel számolniuk kell a szépülni vágyóknak. 🙂

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Egészségmegőrzés paprikával. A csípős gyógyhatás appeared first on PaprikaMolnár.

Nagyböjti szabályok akkor és most

Hamvazószerdától, mely idén éppen a mai napra esik, egészen húsvétig tart a böjt, 2020-ban április 11-én ér véget. A böjt szerdai kezdete a 7. századra tehető, de a húsvét előtti önmegtartóztatás szokása a 4. századra nyúlik vissza.

A középkor során a római katolikus hívők alapvetően a szigorú negyveneléshez tartották magukat. A húsvét előtti hosszú időszakban naponta csak egyszer ettek, azt is napszentület, azaz napnyugta után. Az akkor elfogyasztott étel nem tartalmazhatott húst, sem tojást vagy tejterméket. A böjti időszakra jelenleg kétféle szabály vonatkozik: Szigorú böjtöt csak hamvazószerdán és nagypénteken kell tartani, ezeken a napokon a három húsmentes étkezés során csak egy alkalommal lehet jóllakni. A hat nagyböjti péntek a kevésbé szigorú böjti osztályba tartozik, ilyenkor csak a hústól kell tartózkodni.

A szabályok alól természetesen számos hívő felmentést kaphat: A 14 év alatti gyermekek, a 60 év feletti idősek, akik egészségügyi okokból kötött étkezési rendet követnek és így tovább. A legújabb vélekedések szerint azonban egy kis böjt mindenkinek hasznára válik. Valószínűleg felmenőink – a hitbéli előírásokon túl – élettani okokból is ragaszkodtak a böjti hetekhez. Miután főleg füstölt húson és savanyú káposztán húzták ki a telet, jól eshetett egy kis koplalás.

Diéták, táplálkozási trendek. Fogyás kapszaicinnel

Érdekesség, hogy a régi korok szigorú böjtjét a modern dietetikusok sem tartják károsnak. A legtöbb vélemény éppen azt hangoztatja, hogy manapság már túlzásba visszük a húsfogyasztást. Állítólag heti két húsmentes nap ideális lenne, testi és lelki megtisztulást eredményezne.

Napjainkban persze sokan az alakformálás céljával böjtölnek, nem pedig vallási meggyőződésből. A számtalan táplálkozási trend között (ott van például a vércsoport vagy az elválasztó diéta, a ketogén étrend, a paleolit táplálkozás) az erős paprika jótékony hatása is egyre több figyelmet kap.

Ahogy a Paprika Múzeumban mi is ismertetjük, a paprika csípősségét adó vegyület, a kapszaicin, jónéhány pozitív tulajdonsággal bír: Előnyös hatást gyakorol a keringési rendszerre, kordában tartja a vércukorszintet és igen, még a zsírégetésben is nagy szerepe van. A fogyás kapszaicinnel a következőképpen történik: A vegyület a zsírsejtek receptorait stimulálja, így azok elégetik az energiát, ahelyett, hogy elraktároznák.

Tehát akár csípős, magyaros fogásokat fogyasztunk a böjt szigorának enyhítésére, akár – a szabályokhoz ragaszkodva – erős fűszerpaprika magolajjal nyakon öntött salátát, a gasztronómiai örömök mellett az egészséges étrendnek is áldozunk!

Csípős fűszerpaprika magolaj

The post Vallási előírás, életmódváltás? Böjt, alakformálás? Fogyás kapszaicinnel appeared first on PaprikaMolnár.

Esett már szó a paprika termesztéséről, dekoratív oldaláról és a kapszaicin áldásos hatásáról is. Most azonban lássuk, hogy miként használta a csípős paprikát orvosságként a 19. századi szegedi parasztság!

Mivel az orvosok szolgáltatásai még a múlt század első felében sem voltak magától értetődőek, a régi parasztság számára egyértelmű volt, hogy saját gyógyíttatásáról gondoskodik. Pontosabban azért támaszkodhatott bizonyos specialisták (például füvesasszonyok, bábák, borbélyok) tudására, de a betegségre – csakúgy, mint minden más felmerülő problémára – maga keresett megoldást.  Természetesen közvetlen környezetük tipikus, könnyen elérhető elemeivel is próbálkoztak, így derülhetett fény a paprika áldásos hatásaira.

A fűszerpaprika rendszeres fogyasztása, magas C-vitamin tartalma miatt, nem csak a gyógyításnak, a megelőzésnek is nagyszerű eszköze lehet. Ha azonban a baj már megtörtént, felfedezték, hogy a paprika az egészség helyreállításához is használható.  A fűszerpaprika erejét adó, fent már említett kapszaicinnek is számos jótékony hatása van. Egy jó csípős étel elfogyasztása például átmenetileg csökkenti a náthás és allergiás tüneteket. A teába szórt kevés erős paprika pedig gyerekek esetében is használható, torokfájás ellen jól beválik. Gyulladás-csökkentőként is működik, valamint láz- és fájdalomcsillapító hatása is ismert. Ha például az apróságok torokfájás miatt panaszkodtak, ezzel a módszerrel kúrálták őket. A csípős őrlemény először valóban égeti az érzékeny felületet, később azonban elzsibbasztja, érzésteleníti, nem is beszélve erős baktériumölő hatásáról. Továbbá úgy tapasztalták, hogy vágott sebre szórva megelőzi a sérülés elfertőződését. A csípős paprikát (az erős vörösborral együtt) a Szeged mocsaras vidékein gyakran pusztító, morbus hungaricus nevű tífuszos megbetegedés ellen is hatásosnak találták. Pálinkába áztatva pedig szinte minden nyavalya ellen felhasználható, univerzális gyógyszernek vélték. A hiedelem szerint lázrohamok ellen 7 paprikamagról kellett inni, mert a hideglelés is éppen 77-féle.

A paprika gyógyhatásainak bemutatását Móra Ferenc soraival zárom: „A torokgyíknak tehát megadtuk a magáét, de a többi nyavalyát kutyába se vettük, azon az alapon, hogy a kutya is csak azt harapja meg, aki ijedezik tőle. A kolera ellen például – már csak olyan házikolerát gondolok, a nostrast – engem mindig paprikás pálinkával kúráltak. (Különben hatesztendős koromban mindennapos betevő falatom bolt a pálinkás kenyér, s nem mindig barackból főztük a pálinkát. El lehet gondolni, hogy hát még enélkül milyen okos ember lettem volna!)”

The post Torokfájás, láz? 7 paprikamag csodatévő ereje appeared first on PaprikaMolnár.

Ahogy a csípős ételek egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, úgy a paprika csípősségét adó kapszaicin is egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik. Lássuk, miért is lett olyan széles körben ismert! A kapszaicin főként az erekben és a magban képződik, a termésfalban minimális. Bizonyítottan gyorsítja az emésztést, a húsok mellé adva pedig jótékony hatású, és fájdalomcsillapításra is alkalmas.

A gyógyászat is felhasználja: Gyulladás-csökkentő, láz- és fájdalomcsillapító, keringés-serkentő hatása bizonyított. A kapszaicines kenőcsök, tapaszok csillapítják a reumás ízületi gyulladás tüneteit, az övsömör okozta fájdalmat. A kapszaicines orrspray hatásos a fejfájás, migrén ellen. Az utóbbi évek kutatásai szerint hatásos lehet a daganatok és a cukorbetegség kezelésében. De ne menjünk messzire: egy jó csípős étel elfogyasztása átmenetileg csökkenti a náthás és allergiás tüneteket.

Az erős paprika jótékony hatásait már a régi parasztság is felismerte. Ha az őrleményből egy csipetnyit a teába szórtak, az ital jó ellenszere volt a torokfájásnak. Néha a vágott sebeket is meghintették paprikával, hogy megakadályozzák az elfertőződést. A kolostori kertekben termesztett paprika – pálinkába áztatva – a házipatikák legalapvetőbb elemévé vált. Megfelelő ellenszere volt tovább a morbus hungaricusként emlegetett súlyos betegségnek is.

A fűszerpaprika egyik további jellemzője rendkívül magas C-vitamin tartalma, amit Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk fedezett fel. Kimutatta, hogy a friss paprika több C-vitamint tartalmaz, mint a citrusfélék, pedig a köztudat inkább azokat tartja jó C-vitamin forrásnak. Szent-Györgyi maga is rendszeresen, és nagy adagban fogyasztotta a C-vitamint, talán nem is csoda, hogy több, mint kilencven évet megélt. A paprika fogyasztása tehát nemcsak hogy gyógyszer lehet, a megelőzésnek is fontos eszköze, segít megőrizni egészségünket.

The post A paprika csípőssége: a gyógyító kapszaicin appeared first on PaprikaMolnár.

Közeleg a Halloween, és bár hagyományának a magyar kultúrában nincsenek történeti gyökerei, a köztudatban való megjelenése miatt viszont érdemel néhány sornyi reakciót. Ráadásul látványos kellékei – elsősorban töklámpások, pókok és szellemek garmadája – között a chili is megjelenhet, egy konkrét fajta sokat sejtető elnevezése (ghost chili pepper!) pedig határozott kapcsolatot jelent a fűszer és az ünnep között.

De mi is az a Halloween? Kelta eredetű ünnepről van szó, melyet október 31. éjszakáján tartanak meg, elsősorban az angolszász országokban. Igaz, a szokás napjainkra már a világ minden táján ismertté vált. Az ünnep neve etimológiailag a mai angol nyelv ’All Hallows Eveneing’ kifejezésével rokonítható, melynek jelentése ’Minden Szentek Estéje’. A november 1-ji Mindenszentek napját megelőző éjszakáról van tehát szó, mikor a babonák szerint a szellemek, sőt akár boszorkányok és démonok is szabadon járnak. Az előbbiek ismeretében talán nem véletlen, hogy a Halloween szimbóluma egy vicsorgó töklámpás.

A mellékelt képen látható, hogy az impozáns, piros színű fűszerpaprika milyen kreatívan felhasználható az ünnep többi kelléke között. Akár még egy töklámpás kiegészítőjévé is válhat. Itt van azonban a korábban már említett ghost chili pepper, melynek neve még közvetlenebb kapcsolatot jelent a „szellemvilággal”. (Hiszen a ’ghost’ szó ’szellem’-ként fordítható.)

Az indiai eredetű, hibrid ghost chili pepper – eredeti nevén Bhut jolokia – őshazája Arunachal Pradesh, Assam, Nagaland és Manipur tartományokban található. A bangladeshi Naga Morich közeli rokona. A chilipaprika extrém erősségével szerzett magának hírnevet: 2007-ben Guinness rekordot ért el, mert a világ legcsípősebb paprikájának választották. Íze négyszázszor intenzívebb volt, mint a Tabasco szószé, erősségét a paprikák kapszaicintartalmának mérésére szolgáló Scoville-skálán csak 1.000.000 feletti értékkel lehet kifejezni.

Megjelenését tekintve a paprika 6-8 cm hosszú és 2,5-3 cm széles. Piros, narancssárga, sárga és sötétbarna színváltozatokban is előfordul. A ghost chili pepper esetében egy növényen is rendkívül különböző formákban jelenhetnek meg a termések. Bőrük rendkívül vékony a többi paprikáéhoz képest.

Nyers formában, étkezésre, és szárított állapotban, fűszerezéshez egyaránt felhasználják. Sertéshúshoz állítólag különösen jól illik. Speciális, Indiában történő hasznosítási módja, hogy az elefántriasztó-sprayk hatóanyagába is belekeverik. Rendkívül magas kapszaicintartalma miatt a ghost chili pepper az erőspaprika-evő versenyek egyik legalapvetőbb kelléke. Már egy falatnyi is igazi halloweeni bátorságpróbának számít! 🙂

The post Szellemes Halloween. A ghost chili pepper titkai appeared first on PaprikaMolnár.

Lássuk a rendszertan területét: A Magyarországon termesztett valamennyi étkezési és fűszerpaprika-fajta a burgonyafélék családjába (Solanaceae), a Capsicum nemzetségbe, a Capsicum annuum fajba, a Longum alfajba tartozik. Magyarországon fűszerpaprika őrlemény a Capsicum annuum L. var. longum hosszú termésű típusaiból készíthető, egyetlen kivétel ez alól a var. grossum gömb alakú cseresznyepaprika, melynek beltartalmi értékei megegyeznek a longum fajtákkal. Fűszerpaprikának azt tekintjük, mely jellegzetesen nagy színezéktartalmú, fűszerező hatású, jól szárítható és jó kihozatallal őrölhető.

A legtöbb paprikatermelő országban a Capsicum annum longum fajtákat termesztik, de ismerjük C. chinense (habanero), C. frutescens (tabasco, cayenne), C. pubescens és C. baccatum var. Pendulum alfajait is, melyek főleg Amerikában és Ázsiában terjedtek el.

Eltekintve a rendszertan fogalmaitól, a magyar fűszerpaprika lágy szárú, egyéves növény. Virága kétivarú, önbeporzó, általában fehér szirmú. A paprika termése növénytani szempontból felfújt bogyótermés, a kocsány kivételével valamennyi része gazdasági szempontból értékes.  A mag sárgás-fehér színű, csírázó képességét 3-5 évig megtartja. Melegigényes növény: az ország azon tájain terem biztonságosan, ahol a tenyészidőszak alatt a középhőmérséklet meghaladja a 17,5 °C-ot. Tápanyag- és vízigényes növény, különösen a virágzás idején, júliusban.

Magyarországon a kutató-nemesítők az 1920-as évek óta több mint 30 fajtát hoztak létre, de a köztermesztésben tömegesen 10-12 fajtát termesztenek. A fajta kiválasztásában fontos tényezők a termőhelyi körülmények, az alkalmazott termesztési mód és a gépesítettség mértéke. A fajta-jellemzők közül a legfontosabbak:

• a termés állása: csüngő vagy felálló,
• hajtásrendszer: folytonos növekedésű, féldeterminált, csokros, determinált,
• terméshossz: 8-16 cm,
• színezék-tartalom: 5-12 g/kg,
• termőképesség: 10-20 t/ha,
• bokormagasság: 35-70 cm, és
• betegség-ellenállóság: toleráns, érzékeny, rezisztens.

Beltartalmi értékek tekintetében a paprika legértékesebb részei a színezékanyagok. Az érés előrehaladtával nő a piros és csökken a sárga festékek mennyisége. Legfontosabbak a piros kapszantin és kapszorubin, a sárga kriptoxantin, béta-karotin, zeaxantin, lutein. A hazai éghajlati viszonyok között a paprika nem tövön érik be (ebben az esetben lehetne elérni a legmagasabb piros/sárga festékarányt), hanem mesterséges szárítást kell alkalmazni, ezzel viszont csökken, bomlik a szín.

A vitaminok közül megtalálhatók benne az A-vitamin provitaminjai (karotinok), a B₁ és B₂, C és P-vitamin. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas szegedi professzorunk kocsiszámra vásárolta a fűszerpaprikát, amikor rájött, hogy milyen csodálatos aszkorbinsav (C-vitamin)-raktár a paprika.

A csípősséget okozó kapszaicin főként az erekben és a magban képződik, a termésfalban minimális. A kapszaicin bizonyítottan gyorsítja az emésztést, a húsok mellé adva jótékony hatású, és fájdalomcsillapításra alkalmas.

A zsírsavak, zsíros olajok elsősorban a magban, kisebb mennyiségben a termésfalban vannak jelen. A szénhidrátoknak (cukor, pektin, cellulóz, nyersrostok) jelentős szerepük van az ízharmónia kialakulásában, mennyiségük az időjárás, érési stádium és a fajta függvénye. A paprikában található antioxidánsok (tokoferolok és C-vitamin) csökkentik a zsírok-olajok avasodását, a színezékbomlást. Fontos érzékszervi jellemzője a paprikának az illata, melynek forrása az olaj-, cukor- és fehérje-tartalom reakcióterméke és a karamellképződés. Az ásványi anyagok közül kálium, nátrium, kálcium, foszfor, vas, réz, mangán található meg benne.

The post Csak tudományosan: Egy kis rendszertan és kémia appeared first on PaprikaMolnár.