Kalocsa. Mindent a paprikáról… még a konkurenciáról is.

Hazánk két jelentős paprikatermesztő tájkörzete a szegedi és a kalocsai. A két alföldi városban egy időben jelent meg a paprika, a 18. század során, ám a kalocsai körzet csak a II. világháború végére fejlődött a szegedivel egyenrangúvá. Ennek oka főként a központi szabályozásokban keresendő, a szegedi paprika sokáig magasabb minőséget képviselt. Fontos különbség még, hogy a Tisza-parti város és a paprika fogalma szorosan összetartoztak, a kalocsai fűszer azonban a körzet falvaiban (például Sükösdön, Bogyiszlón, Fajszon) termett, és alapvetően azok identitását erősítette. A kalocsai paprikakultusz tudatos tervezés eredménye, a kalocsai ornamentika kialakulása (kialakítása) is ezt a folyamatot volt hivatott támogatni.

Latin-Amerika

Nagyot ugrunk térben és időben: A paprika őshazája, európai útjának kiindulópontja Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része. A vadon termő növényeket a madarak is szaporították, hiszen – mivel nem érzik a csípős ízt – elhullajtották a magokat. A paprika Kolumbusz Kristóf hajóin érkezett meg Spanyolországba, majd jóval később, balkáni és török közvetítéssel terjedt el Óvilág-szerte.

Mátyás-tér

Egy Mindent a paprikáról című sorozat nem lehet teljes a Mátyás-tér említése nélkül. Ahogy Bálint Sándor is mondta: „Szögedön két abszolút van: Az alsóvárosi templom és a Tisza.” A Mátyás-téri templom – pontosabban létrehozója, a ferences rend – biztosította alsóváros népének hitbéli vezetését, oktatását, gyógyítását, sőt valószínűleg megélhetésük kulcsa, a paprika is tőlük származott.

Nyíl utca, Alsóváros

A Napsugaras Tájháznak is helyet adó alsóvárosi Nyíl utca a városrész építészetének több kincsét is rejti. Ahogy a Mátyás-tér, úgy a napsugaras házak is Alsóváros értékes sajátosságai. Az 1879-es árvíz után épülő új házak oromzatainak sugaras dísze – az Isten-szöm – a Szentháromság leképeződése és a lakók mágikus védelmének eszköze. A napsugaras oromzathoz a paprikafüzér is hozzá tartozik. A természeti katasztrófa után az alsóvárosiaknak nem csak az otthonaikat kellett újjáépíteniük, hanem megélhetésük módján is változtatniuk kellett. Így fejlődhetett a háziipari paprikafeldolgozás manufakturális szintre.

Forrás: Szeged Alsóvárosi Tájház, Facebook

Orosháza

A Békés megyei város az Orosco Kft. nevű családi vállalkozás helyszíne. Az Orosco már közel 15 éve játszik lényegi szerepet a hazai zöldségvetőmag-piac kínálatának alakulásában. Az általuk nemesített hibridek rendszerint egyre magasabb terméshozamúak és egyre szélesebb rezisztenciájúak. A hegyes erős paprika több új típusát köszönhetjük nekik.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont – Facebook és Szeged Alsóvárosi Tájház – Facebook

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról A-tól Z-ig. Kalocsától Orosházáig appeared first on PaprikaMolnár.

Paprikaharang: Új harang adományokból

A paprikaharang (és három, újonnan öntött „társa”) felszentelése az összefogás és nagylelkűség példátlan teljesítménye volt, nem egészen egy évvel a trianoni döntés után. A Mátyás téri ferences templom Historia Domusa (a plébánia napi eseményeit összegző dokumentum) pontos adatokkal szolgál a harangok megérkezéséről, szállításáról, felszenteléséről és első használatáról is.

Az, hogy az új harangok egyáltalán elkészülhettek, nagyrészt Péri Bonaventura rendházfőnök állhatatosságának volt köszönhető. Három harang egyéni adományozók ajándéka volt, a negyedik költségének előteremtésére azonban a házfőnök rendhagyó javaslattal állt elő. A Historia Domus kézírásos bejegyzése a következőképpen hangzik: „…a zárdafőnök a szószékről azt az eredeti gondolatot vetette fel, hogy a negyedik, legnagyobb harangot a szeged-alsóvárosi termelők, feldolgozók és paprikakereskedőknek illene megcsináltatni. Az eszme visszhangra talált. A zárdafőnök elnevezte a harangot paprikaharangnak, védőszentjéül pedig Sz. Piroskát választotta, minthogy a paprikamunka kizárólag leánymunka, és a szeged-alsóvárosi leányok legnagyobb része: Piroska.”

Az ünnepélyes behozatal

A harangok költségeit tehát felajánlások fedezték, előállításukat pedig Szlezák László budapesti mesterre bízták. A szimpatikus harangöntő – ahogy a források nevezik – maga is részt vett a harangok behozatalában és segédkezett felhúzásuknál.

A harangok a vasútállomásról a Mátyás térre való szállítása is dokumentált. A leírás jól tükrözi a lakosság hatalmas lelkesedését, várakozását: „Május 26. A harangok ünnepélyes behozatala az állomásról. Lévén e nap Urnapja, az egész város képviseltette magát a behozatali ünnepségen, ca. 25-30.000 ember…A menetben ment 4 lovas rendőr, utána mintegy 40 tagból álló lovas banderium, azután az iskolás gyermekek, fehér lányok, magyar ruhás lányok és asszonyok (vagy 1200-an!), katonai zenekar, énekkar, papság, harangok ráfkocsin, fehér rózsákkal feldíszítve…Kint a pályaudvaron a zárdafőnök nagy hatású beszédben üdvözölte a harangokat, mire zeneszó mellett a menet megindult.”

A paprikaharang felszentelése

A harangok felszentelésére másnap került sor: „Harangszentelés. A szentelést a megyés püspök ur hozzájárulásával a tábori püspök ur végezte…Ujjongás és tapsvihar köszöntötte a harangokat, ahogy a déli napsütésben fölragyogtak a levegőben, és sima, zökkenés nélkül való gyorsasággal emelkedtek föl a kiküldetésük szent magaslatára…Huzta a kötelet még a körletparancsnok, a főispán, a polgármester, a nemzetgyűlési képviselő is. Csak úgy ragyogtak az arcok a megelégedés tiszta örömétől….A szentelés napján délután 5 órakor szólaltak meg először az uj harangjaink. A járó-kelők, sőt a fuvarosok is megálltak az utcákon, és hallgatták a harangszót. Sokan letérdeltek, különösen a Mátyás-téren, és imádkoztak.”

Eltekintve attól, hogy a II. világháborúban majdnem elődje sorsára jutott, a paprikaharang vígan teljesítette a kötelességét. Egészen 2005-ig. Akkor ugyanis – 84 évvel a felszentelése után – a paprikaharang megrepedt. A paprikaharang helyett Gombos Miklós készült 750 kg-os új harangot önteni. Eredetileg a paprikaharangot is elvitte, hogy anyagát beszámítsa az új árába. A Szegedi Városvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Móra Ferenc Múzeum azonban gyűjtést szervezett az anyagköltségért, hogy a paprikaharang megmenekülhessen. Sikerült is összegyűjteni a hiányzó 940.000 forintot, melyhez a PaprikaMolnár Kft. is hozzájárult 50.000 forinttal. Az új harangot Bálint Sándorról nevezték el, a paprikaharang pedig az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont kiállítási tárgyaként él tovább.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post 100 éves az alsóvárosi paprikaharang appeared first on PaprikaMolnár.

Assisi Szent Ferenctől a Mátyás térig

A ferences rend létrejötte Assisi Szent Ferencnek, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjének, a természet, a kereskedők és Olaszország védelmezőjének köszönhető. A fiatalon még meglehetősen világias életet élő Szent Ferenc, több megrázkódtatás és súlyos betegség után, 1209-ben alapította meg rendjét. Szent Ferenc követői a római katolikus egyház kolduló rendjeinek sorát gyarapították. Nevük latinul így hangzik: Ordo Fratum Minorum, azaz Kisebb Testvérek Rendje. A latin megnevezésből származó rövidítés – OFM – tehát mindig a ferencesek rendjét jelöli.
Az egyre több taggal rendelkező ferences rend Szegeden először 1316-ban jelent meg. A ferencesek Mátyás téri megtelepedéséhez a legenda szerint magának Mátyás királynak is köze volt. Egyes vélemények szerint az uralkodó 1465-ben a templom kertjében tartott országgyűlést, és a rendnek adományozta palástját, melyből később miseruha lett.
Tényként valószínűleg inkább a következő adatokat fogadhatjuk el: 1480 körül elkezdődött a templom építése, felszentelésére pedig 1503-ban került sor. Ez volt a ferencesek máig tartó, állandó szegedi jelenlétének alapja, így váltak a közösség szellemi vezetőivé, tanítóivá, gyógyítóivá.

A ferences rend és a paprika

A ferences barátok mint tanult, a természettudományokban jártas emberek, hatalmas kertet tartottak fenn, ahol a haszonnövények mellett gyógyfüveket is termesztettek. A később világhírűvé vált szegedi paprikát Bálint Sándor feltételezése szerint a ferencesek honosították meg Szegeden.
A néprajzkutató így vélekedik a fűszernövény felbukkanásáról: „Szeged történetéből tudjuk, hogy az alsóvárosi franciskánus kolostor a török hódoltság idején hatalmas missziós terület központja, amelynek hatóköre egész Dél-Magyarországra kiterjedt. A barátok a népnek nemcsak papjai, hanem tanítómesterei, sőt orvosai is ebben az időben. Erről könyvtáruknak számtalan egykorú orvosi szakkönyve is tanúskodik. Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett. Egyáltalán nem lehetetlen tehát, hogy ők plántálták be török földről, a Balkánról, és ismertették meg az alsóvárosiakkal, a paprikatermelés későbbi nagymestereivel. Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A ferences rend és a szegedi paprikatörténet kezdetei appeared first on PaprikaMolnár.

Népünnepély a Mátyás téren. Alsóváros Paprikaharangja megzendül!

Az 1921. május 26-án Szegedre érkezett négy új harangot két nappal később már fel is szentelték, és elhelyezték az alsóvárosi templom tornyában. Az esemény nem csak Alsóváros, egész Szeged ünnepe volt. Hiszen alig egy évvel Trianon után a város közös ünnepet ülhetett, a közösségi összefogás komoly eredményt ért el. A Délmagyarország ezúttal is szemléletes leírást közölt:

„Az alsóvárosi Mátyás-templom új harangjainak felszentelése ma délelőtt történt meg fényes egyházi szertartás keretében…

Mise után a papság a harangokhoz vonul és a püspök megszenteli azokat. A harangszentelés után P[áter] István az oltár mellett felállított szószékre lépett… Hallgatják is áhítattal. Minden szavát, amelyben a lelkek feltámadását és a szép magyar jövendőt hangoztatja…

A szentbeszéd végeztével ezer és ezer ajkon felhangzik a Himnusz, majd a Budapestről lejött szakértők megkötözik a legkisebb harangot és gyerekeket állítanak a kötelek mellé. Egy-két perc s a harang a közönség tapsai közben felér a toronyba. A többi három harang felhúzása is hamarosan megvan. A másodikat a magyar ruhás leánykák, a harmadikat a magyar anyák, a negyediket, a legnehezebbet pedig a férfiak, élükön a Somogyi Szilveszterrel és Kószó Istvánnal, húzták fel a toronyba nagy odaadással és buzgalommal.”

Maga Szeged polgármestere, Somogyi Szilveszter, egy helyi képviselővel együtt húzta fel a harangot!

A Paprikaharangot fuvarozó Bozóki házaspár

A pontos díszítés és a harang utóélete

Az új harang felszentelésének tehát megadták a módját, hiszen az idézet szerint Somogyi Szilveszter polgármester és Kószó István képviselő is részt vett az ünnepélyen. A harang hangját tehát már hallottuk, most ideje egy kis figyelmet szentelni a kinézetének.

Alsóváros Paprikaharangja, más néven a Szent Piroska-harang – melyet Szlezák László öntött 1921-ben Budapesten – a vállon körbefutó paprikamotívumokkal ékes. A palást alsó részét szőlőfürtök díszítik, alattuk pedig egymással szembeforduló cethalak jelennek meg. A harang egyik oldalán maga Szent Piroska is látható, alatta felirattal: „Szent Piroska, könyörögj érettünk!” A harang védőszentjével szemben hosszú szöveg olvasható, a következő kezdettel: „A Szeged Alsóvárosi paprika termelők és kereskedők harangja.” Majd az adományozók neveit is felsorolják.

A Paprikaharang 2005-ig zengett az alsóvárosi templom tornyában. Akkor megrepedt, és megmentéséhez ugyanúgy a közösség összefogására volt szükség, mint annak idején az öntéséhez. A Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Városképvédő és Hagyományőrző Egyesület gyűjtést indított egy új harangra, így akarták elkerülni, hogy a Paprikaharangot beolvasszák. A kezdeményezés – melyhez a PaprikaMolnár Kft. is csatlakozott – szerencsére elérte célját. Az adományokból összegyűlt pénzen új harangot öntöttek, mely Bálint Sándor néprajzkutató nevét viseli. Alsóváros Paprikaharangja pedig befejezte szolgálatát: A Ferences Látogatóközpont tárlatán bárki megtekintheti, most már kiállítási tárgyként őrzi a régi idők emlékét.

The post Szent Piroska Paprikaharangja: Ünnep háború és Trianon után appeared first on PaprikaMolnár.

Ferencesek Alsóvároson

A történet a ferences rend szegedi felbukkanásával kezdődik, amelyre 1316-ban került sor. Majd a szerzetesek első templomukat 1509-ben szentelték fel, az épület akkor még nem a mai, Mátyás téren látható formájában állt, azóta többször átépítették, rekonstruálták.

A ferences barátok nemcsak a közösség papjai, hanem gyógyítói is voltak. Segítségükre igazán szükség volt, hiszen az orvosi szolgáltatások a 16. században még egyáltalán nem voltak olyan könnyen hozzáférhetőek, mint napjainkban. A régi parasztság számára egyértelmű volt, hogy saját gyógyíttatásáról gondoskodik. Pontosabban azért támaszkodhatott bizonyos specialisták (például füvesasszonyok, bábák, borbélyok és persze a szerzetesek) tudására, de a betegségre – csakúgy, mint minden más felmerülő problémára – maga keresett megoldást.

Kolostorkert és egyéb gyógymódok

És hogy hogyan vált a kolostorkert Alsóváros „gyógyszertárává”, a paprika pedig annak egyik leghatékonyabb csodaszerévé? A paprikát – melyet a Mátyás téri templom felszentelése idején inkább dísznövénynek tartottak – a ferences barátok valószínűleg balkáni vándorlásaikon vehették magukhoz, és ültették el a kolostorkertben. Bálint Sándor, a növény szegedi termesztésének 20. századi kutatója is így vélekedik: „Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett….Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Fűszer, zöldség, orvosság

A növény első állomása tehát valószínűleg a kolostorkert volt, onnan terjedhetett el az alsóvárosi gazdák kertjeibe, majd később a környező termőterületekre. Tömeges jelenlétét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ebben az időszakban nálunk is minden felületet beterít, a szárítónk pedig éjjel-nappal működik.

Munkában a szárító

A paprika gyógyító hatása hamarosan a népi hiedelemvilágnak is részévé vált. Úgy tartották, a paprikapálinka szinte minden nyavalyát eredményesen kikúrál, a lázrohamok ellen pedig 7 paprikamagról kellett inni, mondván, hogy a hideglelés is éppen 77-féle.

Az alsóvárosi templom, a ferences kolostor és kertje ma is a városrész szellemi központja. Különösen ezeken a szép, kora októberi napokon pezseg körülötte az élet. Idén ősszel, pontosabban október 3-án, piknikre várják a résztvevőket a kolostorkertbe. A Finomságok Udvara és a jótékonysági bográcsozás bevételét a Szent Ferenc Szegénykonyha javára fordítják.

The post Barátok és paprika, a kolostorkert öröksége appeared first on PaprikaMolnár.

Korábban már sok szó esett a paprikáról mint ételeink alapvető fűszeréről vagy mint Szeged népének elsődleges tevékenységéről és megélhetési formájáról a 20. században. Most azonban lássuk, milyen erős kapocs lehet egy közösség életében, hogyan segíthet megvalósítani egy csoport közös céljait. Mindezt jól példázza a paprikaharang története.

A történet az I. világháború sötét, fegyverropogástól hangos éveiben kezdődik. Mivel pedig fegyverből végtelen mennyiségre volt szükség, a szeged-alsóvárosi ferences templom harangja is arra a sorsa jutott, mint sok más harang háborús időkben: Beolvasztották, hogy anyagát a hadászat terén hasznosíthassák újra.

A templomhoz tartozó hívők ezután néhány évig nélkülözték a harangszót. 1921-ben aztán, főleg Alsóváros paprikatermelőinek közreműködésével, sikerült megfelelő mennyiségű adományt gyűjteni, és a befolyt összegből új harangot önttetni. A munkát Szlezák László végezte el Budapesten, az általa készített új harang 710 kg-ot nyomott, és alsó átmérője 112 cm volt. A templom tornyának új büszkesége azért kapta a paprikaharang nevet, mert – az adományozókra való tekintettel – vállrészét körbefutó paprikamotívumok díszítették. A harang védőszentjéül Szent Piroskát választották, azon egyszerű oknál fogva, hogy 1921-ben sokan viselték ezt a nevet Alsóvároson.

A harangra a védőszent képe is rákerült, csakúgy, mint a nagylelkű adományozók névsora. A nevek tulajdonosai pedig okkal lehettek büszkék magukra. Mindössze egy évvel Trianon után a nemzeti összefogás szép példáját állították elénk, együttműködésük eredményeként újra harangszó zengett a Mátyás téren. Az adományozók büszkesége a haranganyák arcán is tükröződik, akik a mellékelt képen meghatottan állnak a paprikaharang, és ez utóbbival együtt öntött három kisebb harang mellett.            

A paprikaharang felszentelését nagy várakozás előzte meg. Elterjedt a hívek között, hogy az új harang talán túl nehézre sikerült, és nem tudják majd feljuttatni a toronyba, mert a kötél esetleg elszakad. Míg a harang a helyére került, tömegek tartották vissza a lélegzetüket a templom körül, de szerencsére nem történet baleset.

Eltekintve attól, hogy a II. világháborúban majdnem elődje sorsára jutott, a paprikaharang vígan teljesítette a kötelességét. Egészen 2005-ig. Akkor ugyanis – 84 évvel a felszentelése után – a paprikaharang megrepedt. A paprikaharang helyett Gombos Miklós készült 750 kg-os új harangot önteni. Eredetileg a paprikaharangot is elvitte, hogy anyagát beszámítsa az új árába. A Szegedi Városvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Móra Ferenc Múzeum azonban gyűjtést szervezett az anyagköltségért, hogy a paprikaharang megmenekülhessen. Sikerült is összegyűjteni a hiányzó 940.000 forintot, melyhez a PaprikaMolnár Kft. is hozzájárult 50.000 forinttal. Az új harangot Bálint Sándorról nevezték el, a paprikaharang pedig az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont kiállítási tárgyaként él tovább. 

The post „Akiért a harang szól”. Alsóváros népe és a paprikaharang appeared first on PaprikaMolnár.