Ismét eltelt egy év, beértek a paprikák és elkészültek az első őrlemények. Az idei nyár újat hozott: Medárd napján elkezdett esni és, ha negyven napig nem is, de egy hónapig kitartott az esős, hűvös idő. Szeged környékén annyi eső leesett 1 hónap alatt, mint máskor fél év alatt. Lebetegedtek a paprikák, sokan lemondtak a termésről, és július közepén kitárcsázták a palántákat. Máshol a tömeges virágzás és terméskötés július közepe és augusztus közepe közötti időszakra korlátozódott.

Ennek eredményeként félterméssel számolunk. Rontotta a termelők helyzetét az is, hogy a szeptember harmadik hetéig kitartó nagy melegben ugyan beértek a paprikák, de vékony falú, könnyű súlyú termést adtak a növények. Valószínűleg a nagy meleg, a vékony termésfal, a gyors érés az oka annak, hogy idén a paprikában lévő cukrok hamar bomlottak, az idei termés kevésbé ízletes, édes. A piros szín az idén átlagos, reméljük a tartóssága rendben lesz.

Mindenesetre ne feledkezzünk meg arról, hogy az őrleményeket sötét, hűvös helyen (pl. a hűtőszekrényben), jól zárható edényben tároljuk! 

A következő montázs igyekszik érzékeltetni az utóérlelés és a feldolgozás fázisait, a végeredmény pikáns illatát, egyszóval az őszi Röszke és Szeged hangulatát. Reméljük, örömüket lelik a képek látványában, friss őrleményünk ízében, és jövőre is velünk tartanak az őszi számadás pillanatában!

The post Merre billen az őszi mérleg? A termésről és az őrleményről appeared first on PaprikaMolnár.

A fiatal, fejlődő növények nem igényelnek sok vizet. Nagy igazság, hogy a paprika jobban tűri a szomjúságot, mint a túlöntözést. Az idei nagy mennyiségű csapadék, különösen a forró, párás nappalokkal kombinálva, számos bakteriális fertőzéshez teremt kedvező körülményeket. A xanthomonas nevű betegség például éppen a fent leírt időjárási helyzet miatt okoz a paprikatermesztőknek komoly gondot. 

Az időjárás alakulása és az eső mennyisége természetesen a régi szegedi paprikásokat sem hagyta hidegen. Ha az ültetés jól sikerült, akkor a szedésig a nedves és a száraz periódusok váltakozása jelentette a legfőbb problémát. Egy tradicionális paraszti társadalomban sok időjósló hiedelmet, biztosnak hitt megfigyelést ismertek. Ezek segítségével a közeljövő időjárását, illetve a termés milyenségét próbálták megjósolni. Közismert például a mondás, miszerint ha Medárd napján esik, negyven napig esik. A babona inverze is igaz, ha ugyanis Medárd napja (június 8.) száraz, akkor negyven napos szárazság várható. Az elképzelést sokan Medárd püspök alakjához kötik, aki egyszer állítólag negyven napos esővel oszlatott fel egy féktelenül mulatozó társaságot. Továbbá a hiedelem az özönvízzel is kapcsolatba hozható, ami – úgy tartják – szintén ezen a napon kezdődött. Algyőn június 8-án megfőztek egy kakast, így lehetett „biztosítani” az esőt.

Határnapnak számít június 12-e, János napja. A régi bölcsesség szerint János előtt kérjük az esőt, utána nem. Tehát a június 12-e után lehulló csapadék kártékony hatású lehet.

Az év legrövidebb, varázslatos éjszakájáról híres Szent Iván napján nem csak az óriási máglyáknak van elvont jelentése. Állítólag ha Szent Iván, vagyis június 24-e előtt szól a kakukk, az olcsó búzát jelent, azaz bőség, nagy mennyiségű termés várható.

Végül fontos még június 27-re, azaz László napjára is kitérni. A népi bölcsesség szerint Jól figyeld meg László napját, jó előre megjósolja az idő járását. Azaz ez a nap hosszú távú „előrejelzésnek” tekinthető.

The post Soha nincs jó idő, mindig esik az eső… appeared first on PaprikaMolnár.