Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A kulturális örökség definíciója

A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok nemzetközi kezdeményezéséhez kapcsolódó programsorozat, amelynek célja, hogy közelebb hozza az emberekhez a történelmi épületeket, a helyi hagyományokat és a kulturális értékeket. A rendezvény keretében országszerte különleges épületek nyíltak meg a látogatók előtt, emellett tematikus séták, kiállítások és ismeretterjesztő programok várták az érdeklődőket.

Ha Szeged kulturális örökségéről beszélünk, aligha maradhat ki a fűszerpaprika. A növény termesztése a 19. század elején indult fejlődésnek a térségben, és az alsóvárosi ferenceseknek is fontos szerepük volt az elterjesztésében. A Tisza menti táj kedvező adottságai, a sok napsütés és a helyi termelők évszázadok során felhalmozott tapasztalatai egyaránt hozzájárultak a szegedi paprika jellegzetes színének, ízének és aromájának kialakulásához. A fűszerpaprika ma is a városhoz magától értetődően kötődő asszociáció, identitásának sarokköve, „Szeged vére” – ahogy Bálint Sándor írta.

Szegedi programok az értékek tudatosításáért

A szegedi fűszerpaprika-őrlemény ma már nemcsak regionális, hanem országos elismertséggel is büszkélkedhet, hiszen a Hungarikumok Gyűjteményének is része. Az elnevezés nemcsak a termék kiváló minőségét, hanem a mögötte álló termesztési és feldolgozási kultúra jelentőségét is kifejezi. A paprika így egyszerre agrártörténeti, gasztronómiai és helytörténeti érték.

A Kulturális Örökség Napjaihoz kötődően az Alsóvárosi Napsugaras Tájház is számos programmal készült. Gondot fordítottak az épített örökség bemutatására, hiszen az alsóvárosi oromdíszeket megismertető szeptember 19-i kultúrséta a várost sújtó Nagy Árvízről, az azt követő újjáépítésről és a jellegzetes parasztházakról is izgalmas információkat továbbított. A gazdag szellemi örökséget pedig például az alsóvárosi irodalom témáján keresztül érzékeltették. Az esemény során Cserzy Mihály, Tömörkény István és Kálmány Lajos neve is elhangzott.

Bár nem az Örökségnapok programjai közé tartozik, de az október 2-a és november 20-a közötti péntekekre tervezett „Mert paprika nélkül nem bír el lenni a világ…” paprikatermesztés hagyományai Szeged-Alsóvároson című program is érdemes a figyelemre. A Napsugaras Tájház munkatársai a vezetett túrák során az alsóvárosi paprikások termékének világhódító útjáról mesélnek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A szegedi paprika mint kulturális örökség appeared first on PaprikaMolnár.

Bálint Sándor. A kép forrása: balintsandorszeged.hu

Tisztelet, félelem és számtalan talány: A Nap

A Nap meghatározó jellege mind az európai parasztság kultúrájában, mind a tengerentúli természeti népeknél magától értetődő. Világos és sötét napszakokat, illetve évszakokat választ el egymástól, haladása az égen az időmérés eszköze, meleg sugarai az élet feltételei, forrósága ugyanakkor tragédiák okozója is lehet.

Bálint Sándor – Tömörkényre hivatkozva – leírja, hogy a régi szegediek „kalapot szoktak előtte emelni szép, tiszta és kedves hajnalokon”. Felsőtanyán még köszönnek is neki: Jó röggelt adjon Isten!

Az alsóvárosi parasztházak fő frontja mindig napkelet felé nézett, lakói pedig az ágyukat is úgy állították be, hogy fejjel kelet felé feküdjenek. Az éltető napsugarak visszaköszöntek a házak homlokzatán is.

Puskás Imre: Szeged-alsóvárosi napsugaras házak

A néphit szerint az arra érdemesek a felkelő Napban a Napbaöltözött Asszonyt is megláthatják. A hajnal – a Nap érkezésének időszaka – egyébként is varázslatos periódus, a meghallgattatott imák, csodás gyógyulások órája.

A gyakorlati oldal. A mezőgazdaság és a tavaszi napsütés

A Nap, ahogy az égboltot, az időjárást és a parasztság életritmusát is uralja. A tavaszi munkákat érintő hiedelmekben érdekes módon keverednek a babonák és a megfigyelések.

A gyeviek például azt vallották, búzát vetni úgy kell, hogy még napkelte előtt kiérjenek a mezőre. Abban a pillanatban, amikor a Nap feljött, a vetőmaggal teli zsákot szertartásosan a földhöz ütögették.

A néphit a búzában szedett hajnali harmatnak is csodatévő erőt tulajdonít: Az apró nedvességcseppeket kisebb betegségek gyógyítására, de boszorkányságra is lehet használni.

A csapadék elmaradása és a Nap könyörtelen ereje természetesen az ártó erő képében is megjelenhet. Ugyanakkor a leleményes gazda a forróságot is megtanulja megfelelően használni. A Tarhonyaszárítócsillag elnevezés például önmagért beszél: Az aszályos, forró időben a Nap könnyen megszikkasztja a tarhonyát.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Dícsértessék a fényös Nap! Bálint Sándorra emlékezünk appeared first on PaprikaMolnár.

„A hajnal nem találta többé Szegedet…”

Tavalyi, a katasztrófa 140. évfordulója alkalmából írt, cikkünkben már összegeztük a pusztító árvízhez kötődő legfontosabb adatokat. A Gergely napjának hajnalán a városra zúduló árhullám, többek között, a szabálytalanul végrehajtott vízrendezések és a heves esőzések következménye volt. A belvárosi rész néhány utcájának kivételével egész Szeged víz alá került, és ebben az állapotban is maradt, csaknem három hónapig. A halálos áldozatok száma megközelítőleg 140 volt, 5400-nál több ház dőlt össze, a város 75.000 lakosából több, mint 60.000 hajléktalanná vált.

A tragédia a kor számos politikai és közéleti szereplőjének, irodalmárának, művészének irányította a városra a figyelmét. Tisza Kálmán és Ferenc József is ellátogattak Szegedre, Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc és Csontváry Kosztka Tivadar pedig a művészet eszközeivel igyekeztek előmozdítani az újjáépítést. A tragédiát személyesen is átélt Mikszáth Kálmán a következőképpen írt a katasztrófáról: „„Végtelennek tűnt az idő, amikorra virradni kezdett. De hát minek is virrad? A hajnal nem találta többé Szegedet, csak romjait.”

Az árvíz pusztítása Szeged-Alsóvároson

Értékek a pusztulás után: Szegedi papucs, napsugaras oromzatok, paprikakultúra

A teljes kétségbeesés sötétségéből azonban kivezetett az összefogás és az önzetlen segítségnyújtás. A túlélők és a környező települések önkéntesei együtt takarították el a romokat. Továbbá jelentős állami és egyházi segélyek érkeztek és számos európai, sőt Európán kívüli ország is hathatósan közreműködött Szeged „újraélesztésében”.

A városfejlesztő beruházások hatása pedig hosszú távon több új szegedi érték kialakulását vagy nagyarányú elterjedését is elősegítette. Az újjáépítés után kikövezett utcák tették például lehetővé, hogy a híres szegedi papucs utcai viseltként is elterjedjen. A paprikakultúra szintén az árvíz után kezdett igazán virágozni, és „víz utáni” jelenségek az alsóvárosi paprikások gyönyörű, napsugaras oromzatú házai is.

A katasztrófa utáni hatalmas összefogásból pedig a mai nehézségek között is erőt meríthetünk. A koronavírus-járvány kezelésében ráadásul rendelkezünk a naprakész információk gyors továbbításának lehetőségével. 1879-ben még a mozsárágyúk figyelmeztető lövéseire sem volt idő, ma pedig – a világháló ügyes használatával – miénk a hírek azonnali megismerésének előnye.

Ha már az internet lehetőségeinél tartunk: Számos kiállítóhelyhez hasonlóan a szegedi Móra Ferenc Múzeum is hozzáférhetővé tette több kiállításának anyagát. Képgalériákkal, virtuális túrákkal üthetjük el a kényszerű bezártság óráit. A nagyárvízről szóló oldalaik is szabadon használhatók, lapozgassuk őket bátran, ha helytörténeti ismeretekre, igényes szórakozásra vagy elődeink bátorító példájára vágyunk!

The post Árvíz után paprikakultúra. Vírus után…? appeared first on PaprikaMolnár.