Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató és művészettörténész a szegedi hagyományok egyik legnagyobb ismerője volt. A vallási és a tárgyi néprajz, továbbá a folklorisztika területét is rendkívül gazdag anyaggal gyarapította, tudományos jelentőségével csak emberi nagysága vetekedhetett. Mi is számtalanszor idéztük már, hiszen kiváló forrást jelent, legyen szó akár a szegedi paprikások régi nyelvhasználatáról, akár az alsóvárosi búcsúról. Ezúttal – halálának május 10-i évfordulójára emlékezve – a néphit területét érintő kutatásaival foglalkozunk. Az égitestekről szóló gyűjtése most is aktuális: Hiszen a tavaszi munkák idején mi is lehetne fontosabb a Nap erejénél?
Bálint Sándor. A kép forrása: balintsandorszeged.hu
Tisztelet, félelem és számtalan talány: A Nap
A Nap meghatározó jellege mind az európai parasztság kultúrájában, mind a tengerentúli természeti népeknél magától értetődő. Világos és sötét napszakokat, illetve évszakokat választ el egymástól, haladása az égen az időmérés eszköze, meleg sugarai az élet feltételei, forrósága ugyanakkor tragédiák okozója is lehet.
Bálint Sándor – Tömörkényre hivatkozva – leírja, hogy a régi szegediek „kalapot szoktak előtte emelni szép, tiszta és kedves hajnalokon”. Felsőtanyán még köszönnek is neki: Jó röggelt adjon Isten!
Az alsóvárosi parasztházak fő frontja mindig napkelet felé nézett, lakói pedig az ágyukat is úgy állították be, hogy fejjel kelet felé feküdjenek. Az éltető napsugarak visszaköszöntek a házak homlokzatán is.
Puskás Imre: Szeged-alsóvárosi napsugaras házak
A néphit szerint az arra érdemesek a felkelő Napban a Napbaöltözött Asszonyt is megláthatják. A hajnal – a Nap érkezésének időszaka – egyébként is varázslatos periódus, a meghallgattatott imák, csodás gyógyulások órája.
A gyakorlati oldal. A mezőgazdaság és a tavaszi napsütés
A Nap, ahogy az égboltot, az időjárást és a parasztság életritmusát is uralja. A tavaszi munkákat érintő hiedelmekben érdekes módon keverednek a babonák és a megfigyelések.
A gyeviek például azt vallották, búzát vetni úgy kell, hogy még napkelte előtt kiérjenek a mezőre. Abban a pillanatban, amikor a Nap feljött, a vetőmaggal teli zsákot szertartásosan a földhöz ütögették.
A néphit a búzában szedett hajnali harmatnak is csodatévő erőt tulajdonít: Az apró nedvességcseppeket kisebb betegségek gyógyítására, de boszorkányságra is lehet használni.
A csapadék elmaradása és a Nap könyörtelen ereje természetesen az ártó erő képében is megjelenhet. Ugyanakkor a leleményes gazda a forróságot is megtanulja megfelelően használni. A Tarhonyaszárítócsillag elnevezés például önmagért beszél: Az aszályos, forró időben a Nap könnyen megszikkasztja a tarhonyát.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
