Az UV-sugárzás. Különböző típusok, előnyök és hátrányok

Bár a napfény szinte minden földi életforma elengedhetetlen feltétele, az éghajlatváltozás miatt a káros hatásai is erőteljesen érvényesülnek.

Az UV-sugárzás elnevezése az ultraviolet, magyarul ibolyántúli kifejezésből ered. Szabad szemmel nem látható elektromágneses sugárzásról van szó, mely a röntgensugárzásnál nagyobb, ám a látható fénynél kisebb hullámhosszúságú.

A jelenléte és a napsütés között hajlamosak vagyunk kizárólagosságot feltételezni, holott UV-sugárzás keletkezhet például villámlás vagy bizonyos anyagok izzásig való hevítése során is.

Magát a sugárzási tartományt három részre oszthatjuk: UVA-, UVB- és UVC-kategóriákra. Az utóbbi kettő nagy részét kiszűri a Föld légköre, a bolygónkat elsősorban UVA-sugárzás éri.

Akárcsak nekünk, embereknek, a növényeknek is szükségük van a napfényre, sőt, a fotoszintézis során ők az energiaellátásukat is közvetlenül fedezik belőle.

A fotoszintézis folyamatát az UVA-sugarak határozottan serkentik, továbbá segítenek a növények cirkadián ritmusának szabályozásában is.

Az UVB-fény biológiai hatása jóval erősebb. Hozzájárul a növények flavonoid- és antioxidáns képzéséhez, javítja a stressztűrő-képességet és a kártevőkkel szembeni védekezés során is hasznos.

A fenti pozitívumok ismeretében nem meglepő, hogy a növények fejlődésének UV-lámpákkal történő támogatása immár bevett gyakorlat.

A megnövekedett UV-sugárzás hatása a paprika szabadföldi termesztésére

Azonban itt is igaz az örök bölcsesség: Mindent csak mértékkel. Az ózonréteg védőpajzsának folyamatos gyengülésével évről évre nagyobb mennyiségű UV-sugárzás éri a bolygót. Mindez szorosan összefügg az esők elmaradásával és a tikkasztó meleggel, ezért a szabadföldi növénytermesztés új kihívásokkal néz szembe.

A fent említett UVB-sugárzás például a növények esetében is napégést okozhat.

A kép forrása: kwizda.hu

Hatására a paprika termése is kifehéredhet, a héj szövetei elhalhatnak, a zöldség felülete papírszerűvé válhat. A szövetpusztulások pedig fogékonyabbá teszik a növényt a további betegségekre.

Természetesen az egyes paprikafajták különböző módon reagálnak a túlzott UV-fényre. A vékonyabb héjú TV-paprikák például nagyon érzékenyek a napégésre.

A megnövekedett UV-sugárzás elleni védekezésben a növények vízháztartása fontos szerepet játszik. Ha megfelelő mértékű az öntözés és a tápanyag-utánpótlás, a növények ellenállóbbak lesznek. Utóbbiak közül a kalcium az egyik legfontosabb, ami a sejtmembránok rugalmasságáért és szilárdságáért felel.

A napégés problémájára a nemesítők is igyekeznek választ találni. Kutatások célozzák nagyobb lombozatú fajták létrehozását, hogy a terjedelmesebb levelek árnyékot biztosítsanak a terméseknek.

A szabadföldi termesztők a növények fölé kifeszített hálókkal is igyekeznek védekezni a túlzott UV-sugárzás ellen.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Az UV-sugárzás és a haszonnövények appeared first on PaprikaMolnár.

A Dél-Alföld időjárása olyan hűvössé és csapadékossá vált az utóbbi napokban – a Szent Mihály napi búcsú időszakában ez nem megszokott – hogy jogosan feltételezhetjük, idén talán elmarad a vénasszonyok nyara. Hűvös idő ide vagy oda, az őszi betakarítási munkálatokat el kell végezni ebben az évben is. Paprikaszedés ideje van most, amikor jólesne a meleg.

Szeged-szentmihályiként örülhetünk, hogy felénk az ország többi részéhez viszonyítva magas a napsütéses óraszám, ami nagyon kedvez a fűszerpaprika-termelésnek. Az időjáráson kívül a sok Szentmihály falujában élő, dolgos kezű ember földmunkákhoz való szeretetteljes hozzáállása is közrejátszott abban, hogy a falu a paprikatermelésben kiemelkedő tudott lenni. Alig van még egy olyan növény, ami annyi „dajkálást” igényel a pici mag elvetéstől a rendszeres öntözésen, a palántaültetésen, kapáláson, szedésen, szárításon, őrlésen át az értékesítésig, mint a fűszerpaprika.

Az egykori termelőszövetkezet – az Új Élet TSZ – megalakulásakor próbálkozott gépesíteni a munkálatokat, de csak az ültetést tudta sikeresen, a paprikaszedőgép használata – igen, volt ilyen! – kevésbé lett eredményre vezető, mert egyedül az ember képes kiválogatni a szedni való termést az éretlenek közül. Maradt tehát a kézi munka, és így folyik a betakarítás a mai napig kalákában, rokonokkal, barátokkal összefogva.

Mielőtt a paprikát nemesíteni kezdték volna, csak csípős változat létezett, ezért száradás után minden darabot fel kellett hasítani, kivágni az eret és kiszórni, összegyűjteni a magokat. Mindezt társaságban végezték a hasítólányok, napszámban. A magot pedig a falu artézi kútjainak kimondottan erre a célra szolgáló medencéiben mosták ki úgy, hogy közben lábbal taposták. Ezután megszárították, megőrölték a paprikabőrrel együtt, csökkentve a fűszer erősségét. A hasítás időigényes munkálatára a csípősségmentes változat kinemesítéséig volt szükség, ma már csak csipedik a termést, azaz eltávolítják a csumáját. (Egy pár éve megjelent, valószínűleg nem szegedi által írt tanulmány a „csipedés” szó eredetét összefüggésbe hozta a paprika csípősségével, pedig ahhoz semmi köze nincs. Csipedni, azaz a csumát lecsípni a nem erős termésről is le kell.) Szentmihály falujában számos paprika-kikészítő élt, például a Kotogány, a Farkas-Csamangó és a Kriska család, akik nemcsak a sajátjukat, hanem az általuk felvásárolt, a termelők által már felfűzött, és a családi házak falára akasztva, napon megszárított félkész-terméket is feldolgoztatták napszámosokkal. A magok taposása, mosása, és a hasítás jó társaságban nem volt nehéz feladat, viszont később következett a böjtje. Emlegették a régi öregek, hogy a munka végeztével kinek a keze, kinek a lába égett az erős paprikától. Éjszaka hideg, klórmeszes vízben áztatták, az hozott némi enyhülést, bár ha túladagolták a meszet, még jobban „ötte”.

The post Kitekintés Szentmihály felé. Kincsünk, a paprika appeared first on PaprikaMolnár.