Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.”

A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a Mária-ünnep vallási jelentőségéhez igazodva, a gyümölcsfák oltásának és szemzésének hagyományos időpontja volt. Azonban ezen kívül is számos gazdasági forduló és a néphitben gyökerező szokáscselekvés kötődik hozzá.

Mezőgazdasági munkák, hagyományok, babonák

Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma is leírja, hogy „Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.”

Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz.

Az új élet szárba szökkenését számos más területen is vélelmezték. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a sárgarépa, a petrezselyem, a káposzta, sőt a paprika magjai is. Amennyiben a paprikát palántáról nevelték, a május közepi Fagyosszentek után kezdődhetett az ültetés.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a tavasz kezdete appeared first on PaprikaMolnár.

Bálint Sándor. A kép forrása: balintsandorszeged.hu

Tisztelet, félelem és számtalan talány: A Nap

A Nap meghatározó jellege mind az európai parasztság kultúrájában, mind a tengerentúli természeti népeknél magától értetődő. Világos és sötét napszakokat, illetve évszakokat választ el egymástól, haladása az égen az időmérés eszköze, meleg sugarai az élet feltételei, forrósága ugyanakkor tragédiák okozója is lehet.

Bálint Sándor – Tömörkényre hivatkozva – leírja, hogy a régi szegediek „kalapot szoktak előtte emelni szép, tiszta és kedves hajnalokon”. Felsőtanyán még köszönnek is neki: Jó röggelt adjon Isten!

Az alsóvárosi parasztházak fő frontja mindig napkelet felé nézett, lakói pedig az ágyukat is úgy állították be, hogy fejjel kelet felé feküdjenek. Az éltető napsugarak visszaköszöntek a házak homlokzatán is.

Puskás Imre: Szeged-alsóvárosi napsugaras házak

A néphit szerint az arra érdemesek a felkelő Napban a Napbaöltözött Asszonyt is megláthatják. A hajnal – a Nap érkezésének időszaka – egyébként is varázslatos periódus, a meghallgattatott imák, csodás gyógyulások órája.

A gyakorlati oldal. A mezőgazdaság és a tavaszi napsütés

A Nap, ahogy az égboltot, az időjárást és a parasztság életritmusát is uralja. A tavaszi munkákat érintő hiedelmekben érdekes módon keverednek a babonák és a megfigyelések.

A gyeviek például azt vallották, búzát vetni úgy kell, hogy még napkelte előtt kiérjenek a mezőre. Abban a pillanatban, amikor a Nap feljött, a vetőmaggal teli zsákot szertartásosan a földhöz ütögették.

A néphit a búzában szedett hajnali harmatnak is csodatévő erőt tulajdonít: Az apró nedvességcseppeket kisebb betegségek gyógyítására, de boszorkányságra is lehet használni.

A csapadék elmaradása és a Nap könyörtelen ereje természetesen az ártó erő képében is megjelenhet. Ugyanakkor a leleményes gazda a forróságot is megtanulja megfelelően használni. A Tarhonyaszárítócsillag elnevezés például önmagért beszél: Az aszályos, forró időben a Nap könnyen megszikkasztja a tarhonyát.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Dícsértessék a fényös Nap! Bálint Sándorra emlékezünk appeared first on PaprikaMolnár.