A márka története

Ellentétben a korábban már említett cikkekkel, a Rozmaring Hungarian Design létrejötte pontos dátumhoz köthető. A vállalkozást Rengei Georgina alapította, aki 2018-ban végzett a Budapesti Metropolitan Egyetem divat- és textiltervezés szakán.

Már a tulajdonos bemutatkozása is előrevetíti a márka „modernül hagyományőrző” jellegét. A fiatal divattervező leírja, hogy a gépi kötés alapjait az egyetemen sajátította el, varrni azonban a nagymamája tanította. A Rozmaring Hungarian Design ötlete már a tanulmányai alatt megfogalmazódott benne: Olyan márkát képzelt el, ami a fiatalok és a népművészet kedvelői számára egyaránt vonzó lehet.

Leírása szerint egyedi és vidám ruhadarabok létrehozására törekszik, melyek ugyanakkor komoly üzenetet is közvetítenek. Ráirányítják a figyelmet a magyar népművészet páratlan gazdaságára.

A kép forrása: Rozmaring Hungarian Design, Facebook

Rozmaring Hungarian Design – brand folklorizmussal

A vállalkozás azonban nemcsak a divatszakma, hanem a néprajztudomány szemszögéből is nagyon érdekes jelenség. Jól példázza azt a – napjainkban egyre elterjedtebb – folyamatot, amikor folklórjelenségek „emelkednek” a hivatásos művészet szintjére. Ez az úgynevezett folklorizmus. A Rozmaring Hungarian Design szlogenje is a következő: Divat a magyar!

Rengei Georgina azonban nem áll meg a már jól ismert mintakincsek használatánál. Elmondása szerint kifejezett célja, hogy a magyar nyelvterület még kevésbé ismert népművészeti régióit is kutassa, illetve ornamentikájukat újraalkossa.

A kép forrása: Rozmaring Hungarian Design, Facebook

Hogy a népművészetnek a modern művészetben is létjogosultsága van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Rozmaring Hungarian Design sikere. Az ősi mondavilág alakjaival, fafaragó pásztorművészek örökségével és a magyar nyelvterület számos régiójának ornamentikájával díszített ruhák, kisködmönök és kabátkák valóban azok, amiknek készítőjük szánta őket: Merész és dekoratív megvalósulásai egy gazdag hagyománynak.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: Rozmaring Hungarian Design, Facebook

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bolti Story IV. A Rozmaring Hungarian Design appeared first on PaprikaMolnár.

Kékfestés: Történelem, technika, elterjedés

A kékfestés módszerével színezett és mintázott kelmék (a kékfestők) a viseletei darabok és a lakástextilek között is megjelentek.

Bár textilnyomásra és kelmefestésre a kékfestés igazi elterjedése előtt is volt példa, az eljárás európai kezdetei a tengeri hajózás fejlődésével és a sikeres keleti kereskedelemmel fonódtak össze. A 17. században már tömegével érkezett Indiából az indigócserje, mely felváltotta a korábban (kék) színezésre használt festőcsüllenget.

Az első magyar céhek, melyek az eljárást használták, a korábban már sikeres festőipari területeken jelentek meg. A kékfestők előállításában a felföldi városok jártak az élen. Az első írásos adat az indigó használatáról Lőcséről származik, 1715-ből.

A kékfestők készítése két lényeges munkafolyamatból áll. Az első a szigetelőmasszával történő mintázás, majd az indigócsávában való színezés következik. A mésszel és vasgáliccal kevert indigó így nem fogta be a szigetelőpappal mintázott felületeket. Ott megmaradt a textil eredeti, fehér színe, mely mutatós mintákat rajzolt ki a kék háttér előtt.

Az első tárgyi emlék egy 1783-ban készült körmöcbányai terítő. A 19. századra a mezővárosi és falusi műhelyekben már alkalmazták az eljárást. Az ipari mértékű termelést az óbudai Goldberger gyár 18. század végi megnyitása indította el.

A kékfestők és a mai viseleti trendek

A sötétkék háttér és a finom, fehér mintázat kombinációja ma is ízléses választás, bár a napjainkban preferált hasonló darabok már nem az eredeti technológiával készülnek.

A Paprika&FolkArt kínálatában a klasszikus kékfestők viszonylag kis hangsúlyt kapnak. Az üzlet célja azonban nem feltétlenül a klasszikus pontos megjelenítése – sokkal inkább annak újraértelmezése.

Utóbbi alapvetően jellemzi a Rozmaring Hungarian Design márka tulajdonosának, Rengei Georginának a koncepcióját. Népművészeti ihletésű, mégis fiatalos ruhadarabjai a régit helyezik új közegbe, az örökségünket közös használatba. A palóc mintakincsből megálmodott kisködmöne is kék-fehér alapokra épült.

A kép forrása_Rozmaring Hungarian Design_Facebook

A kékfestőket sokan nem viseleti darabként, inkább apróbb kiegészítőként, emléktárgyként keresik. Ebben az esetben a kis kendők, terítők jelentenek jó választást.

A Paprika&FolkArtban szeretettel várunk mindenkit, aki kék-fehéret öltene vagy a népviseletet és a modern öltözéket bármilyen más formában egyesítené. Üzletünk a Somogyi utca 17. alatt új nyitvatartással működik: Hétköznaponként 10:00-től 14:00-ig, majd 15:00-tól 18:00-ig, szombaton pedig 10:00 és 14:00 között várjuk az érdeklődőket.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bolti Story III. A kékfestők titkai appeared first on PaprikaMolnár.

A népviselet fogalma

A népviselet napi kezdeményezés igen egyszerű: Aki még őriz régi viseleti darabokat, bátran vegye fel őket, hadd tarkálljon az utcákon a színpompás forgatag. Az ötletet néptánccsoportok, népdalkörök is támogatják, illetve számos múzeumi és pedagógiai program épül rá. Az esemény mottója így hangzik: Divatba jön a hagyomány!

Az öltözet, ami ezen az április napon egyre több helyen látható, jóval több, mint ruha. Valójában a tradicionális életmód, a társadalmi helyzet jelölője. Ha belegondolunk, tulajdonképpen ma is az. Ruházatunkat úgy választjuk meg, hogy az tükrözze elegáns vagy sportos stílusunkat, egy számunkra fontos esemény jelentőségét, az egyéni kreativitást vagy akár egy zenekar szeretetét.

Mindez fokozottan igaz volt a múltban. A földművelő parasztemberek, pásztorok vagy mezővárosi polgárok ruhája azonnal „vallott” viselőik hovatartozásáról. Jelezte a társadalmi csoporthoz való tartozást, a családi állapotot, a vagyoni helyzetet.

A népviselet tehát – igaz, hogy szabályozott keretek között – az önkifejezés elsődleges eszköze volt.

Paprika & FolkArt: Népművészet vagy újragondolt hagyomány?

Mindezek után jogos a kérdés, hogy a népviseletnek (és az életmódnak, amit a népviselet képvisel) mennyire van létjogosultsága a 21. században.

Mint a szellemi örökség sok más formája, a népviselet is átalakult, de továbbra is létezik. Ha tüzetesen megvizsgáljuk a Paprika & FolkArt kínálatát, ez az állítás azonnal értelmet nyer.

Jó példát jelentenek a Rozmaring Hungarian Design termékei. A Rengei Georgina által tervezett egyedi ruhadarabok az újragondolt hagyomány igazi képviselői. Egyszerre szólítják meg a népművészet kedvelőit és a fiatalokat, értéket mentenek és közvetítenek, ugyanakkor modern köntösben jelenítik meg a tradicionálisat.

A Marianna Folk-Art ruhadarabjai egy konkrét viseleti régiót képviselnek: A Matyóföldet. Ugyanez elmondható a Hódfó Kft. hódmezővásárhelyi hímzéssel dekorált dísztárgyairól.

Nem a népviselet, inkább a tágabban értelmezett népművészet a Galambolt és az Andi-Manufaktúra profilja is. Utóbbi a kalocsai ornamentikával készült ékszerek és díszek specialistája, míg a Galambolt kézzel festett, népművészeti ihletésű lakberendezési kiegészítőket kínál.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bolti Story II. A Népviselet Napja appeared first on PaprikaMolnár.

A Népviselet Napja. Örökség és új hagyomány

A Népviselet Napja 2015 óta létezik. Akkor merült fel először az ötlet, hogy aki még őriz régi viseleti darabokat, bátran vegye fel őket, hadd tarkálljon az utcákon a színpompás forgatag. A kezdeményezést azóta néptánccsoportok, népdalkörök is támogatják, illetve számos múzeumi és pedagógiai program épül rá. A Népviselet Napjának mottója így hangzik: Divatba jön a hagyomány!

Bár hagyományról beszélünk, és „paprikás” viseletek esetén mindenki a színesen hímzett kalocsai ruhákra gondol először, utóbbiaknak nincs különösebben hosszú múltjuk. A kalocsai ornamentika – mely először még kizárólag fehér volt– a 19. század második felében bukkant fel először.

A 20. századra pedig már a fekete, a zöld, a rózsaszín és a sárga is a kalocsai hímzéseket „színesítették”. A kalocsai hímzés fejlődése szorosan összefügg az első kalocsai nyomda 1860-as megalakulásával. Innentől kezdve a lányok és asszonyok nagy mennyiségű kész mintához juthattak, az is hímezhetett, aki nem volt kifejezetten ügyes rajzoló. 1860 előtt még az úgynevezett kalocsai „ütőfával” nyomták elő a motívumokat a vászonra. A hímzések előállítói, a kalocsai szállások asszonyai, gyakran bérmunkában varrtak, úri családok számára.

A kalocsai motívumok között számos virág jelenik meg, például ibolya, tulipán, szegfű, csillagvirág, margaréta, továbbá különböző bogyók és a híres kalocsai piros paprika.

A szegedi papucsnak párja nincs

Ha a Népviselet Napja kapcsán a szegedi viseletről beszélünk, a kalocsai helyzet fordítottja igaz: A hagyományos szegedi öltözetről már 1522-ből ismerünk adatokat, viszont a ruhadarabok hamar elvesztették egyedi jellegzetességeiket, köszönhetően a gyors polgárosodásnak és a török kultúra tartós befolyásának.

Török hagyaték a híres szegedi papucs is. Maga a ‘papucs’ szó is török eredetű, több, mint 500 éves történetét pedig egy dél-alföldi népmonda is őrzi. Eszerint a harcias szegedi menyecskék a „körülöttük legyeskedő” Hóbiárt basát papucsuk sarkával ütötték fejbe.

A papucs az 1879-es nagyárvíz után vált általános, utcai viseletté, ekkorra már az újjáépített város kikövezett utakkal rendelkezett.
A szegedi papucsnak, mint tudjuk, párja nincs. Ez azt jelenti, hogy az eredeti lábbeli forgatós volt, tehát a jobb és a bal lábra készült darab megegyezett. A papucs „szegediségét” alapvetően a minta adja, a piros vászonra hímzett kalászok, nefelejcsek, pipacsok, gyöngyvirágok.

A szegedi papucskészítés ikonikus alakja a népi iparművész Rátkai Sándor volt. A 2011-ben elhunyt papucsos mester már gyerekkorától tanulta a lábbelikészítés csínját-bínját. Munkáját egykori tanítványa, Sallay Tibor, és felesége, Sallay Zsuzsa folytatják.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: sokszinuvidek.24.hu

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprika a pruszlikon. Népviselet Napja, 2024. appeared first on PaprikaMolnár.