Fejlesztések a szegedi paprikafeldolgozóban

Ahogy a Délmagyarország 1958. május 23-i száma is írja, a sikeres paprikatermesztés a palánták megfelelő gondozásával kezdődik.
Ahogy azt az évszám is sejteti, a régi és az új fogalmainak összehasonlítása kissé didaktikusra sikerült, de érdemes figyelni a „brandépítés” évtizedekkel ezelőtti folyamatára. A Tovább korszerűsödik a Szegedi paprika feldolgozó című cikk így indul:

„A vártnál jobb paprikatermést takarítottak be Szeged környékén az elmúlt esztendőben…A jövő évi pedig még a palántaágyakban van. Sok múlik azon is, hogyan fejlődik a palánta, mert ahhoz, hogy kiváló minőségű, ízletes és jó paprika teremjen, amit külföldön is, belföldön is szívesen megvásárolnak, ahhoz a magelvetéstől kezdve a termés betakarításáig, sőt felfűzésig és hasításig nagy gondot kell fordítani.

Az elmúlt év őszén újabb segítségnyújtással sietett a Paprikafeldolgozó Vállalat a termelők támogatására.
Melegágyi ablakkeretet ígért a termelőknek, hogy időre nevelhessenek kiültetésre alkalmas palántákat, s így már május végén földbe kerülhessen a sok ezer palánta Szeged környékén.”

Új technológia, ellenállóbb palánták

A cikk folytatásából kiderül, hogy az erősebb, életképesebb palánták érdekében eredetileg csak 550 keretet rendeltek, de hamarosan tízezernél is több kelt el.

fortepan_142386_Pilis_1970_Hunyadi TSz, üvegházban nevelt paprikapalánták kiültetése hollandi típusú melegágyakba.

„Azok jártak jól, akik megfogadták a tanácsot, mert nekik máris szép palántájuk van. Akik ragaszkodtak a régi palántanevelési módszerhez és szabadágyban, ahogy Szeged környékén mondják, hidegágyban nevelték a palántákat, azok örülhetnek, ha július első hetében kiültethetik palántájukat, mert a hideg időjárás miatt csak senyvedtek és nem fejlődtek a palánták.

Ha azt akarjuk, hogy versenyképes maradjon a világpiacon a szegedi paprika, természetesen nemcsak a termelésben, hanem a feldolgozásban, sőt még a csomagolásban is haladnunk kell a korral. Helyes az a törekvés, hogy korai ültetésű palántákat neveljünk, s tökéletesítsük az őrlést és a csomagolást.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Sajtó annó III. Palánták és fejlesztések appeared first on PaprikaMolnár.

Magokból palánták

Most is, mint sok más alkalommal, Molnár Anita A szögedi paprika című kötetét hívjuk segítségül a régi ültetések felidézéséhez. Anita pedig Bálint Sándor szegedi néprajzkutatóra hivatkozik, amikor bemutatja a paprikás munkák terminológiáját: „A szögedi paprikások régimódi nyelvezetét Bálint Sándor örökítette meg >>A szegedi paprika<< című könyvében. Tőle tudjuk, hogyan vetötték, tötték, rakták, szödték a paprikát.”

A kötetet olvasva arról is értesülhetünk, hogy a szegedi nagytájon a helyrevetésnél jellemzőbb volt a palántanevelés: „Szeged környékén a palántázott termesztés az elterjedtebb technológia. Magasabb az élőmunka igénye, drágább, de hamarabb érik, nagyobb termésbiztonságot nyújt. Régen a ház melletti kertben, udvaron fával körbevett, letakarható magágyon, ma fóliaházakban, szabályozott körülmények között történik a palánták nevelése, magágyba szórva vagy tápkockás nevelőben.

Régen az előző évi termésből származó, kiválogatott magot, ma fémzárolt, csávázott vetőmagot használnak. A régi melegágyakban 7-8 hét alatt, ma a melegházakban a magágyon vagy tálcában 4-6 hét alatt fejlődik ki a zsönge palánta.”

A magágytól a szabadföldig avagy kezdődik az ültetés

„A palántaszödés és a szabadföldbe kiültetés általában május 15-25. közé esik, amikor már nem kell félni az éjszakai fagyoktól. Ezt hamar köll végezni: belocsolják az ágyat, gyökerestől tépik a palántát a földből, szorosan ládába rakják, hogy ki ne száradjon a palánta gyökere. Az ültetésre a rokonság, szomszédság szinte felszólításra jött, a segítségért visszasegítés járt. A palántát, mint a halottat >>vinni kő<<, mondták.

A palántát ma palántázó géppel ültetik, egyszerre 2-6 sorban. A fajtától függően, a sorközök 50-60 cm szélesek, a tőtávolság 20-25 cm, a növények elrendezése egyenletes, így biztosítható az optimális hozam. Ha a palántát túl sűrűn ültetik, a termés elaprózódik, az érés késik, a paprika hajlamosabb lesz a fertőzésre és a meddőségre.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Vetötték, tötték, rakták…Magok és palánták tavasszal appeared first on PaprikaMolnár.

A palántáknak talán az a legnagyobb előnyük a helyrevetett módszerrel szemben, hogy a tavasszal még szórványosan előforduló fagyok kisebb veszélyt jelentenek rájuk. Sokkal biztonságosabb, ha a palánták melegágyban növekedhetnek, igaz, ez a módszer sokkal összetettebb és megerőltetőbb is a helyrevetésnél.

A palántanevelést a régi szegedi paprikások – mikor még nem állt rendelkezésükre fóliasátor – saját maguk végezték, az udvar végében felállított szögletes deszkaalkalmatosságban. Az eszköz neve Bogyiszlón kötröc volt, szórványosan a Dél-Alföldön is előfordul ez az elnevezés. Az építményt Bálint Sándor kolë-ként írja le, és részletesen bemutatja A szegedi paprika termelési hagyományai című munkájában. A palántaneveléshez itt rétegezték a homokot, a kötöttebb talajt, az istállótrágyát, a rétegeket pedig meg is locsolták, így jól tartották a hőt. A legfelső rétegbe kerültek a hasítás során gondosan félretett magok, tetejüket hálóval fedték le, hogy a baromfi és az egyéb madarak ne férhessenek hozzájuk. A márciusban elvetett magok hamarosan csírázni kezdtek, nemsokára kibújtak a földből, május közepére pedig annyira megerősödtek, hogy következhetett a kiültetés. Az ültetéssel mindig megvárták a Fagyosszentek (Pongrác, Szervác, Bonifác – május 12; 13; 14.) elmúlását, nehogy a hirtelen visszatérő fagyok elpusztítsák a gyenge palántákat. 

Mikor a szorosan ültetett palántákat kiszedték, hogy a földekre vigyék őket, a munka rendkívül sürgős volt, nehogy a zsenge növények tönkremenjenek. Ilyenkor több paprikatermelő család és barátaik, rokonaik kalákában dolgoztak. Mindenki sietett az ültetéssel, hiszen – amint azt szintén Bálint Sándor írja – a palánta olyan, mint a halott: vinni kő. További érdekességet jelent, hogy a néphit úgy tartotta, az ültetés napján tilos a délutáni pihenő, ebéd utáni szunyókálás. Hogy miért? Mert ha az ültető pihen, az általa palántált növény is elalszik, azaz lekonyul, elgyengül és végül elpusztul.

A múlt után következzen néhány hír a jelenből: az idén pár nappal később kezdődik az ültetés, hiszen az utóbbi egy hétben hűvös, felhős volt az időjárás. A tápkockás palántákat május 15-e körül ültetik, már elkészültek a palánták. A tépett palántákat azonban sok helyen csak 25-e, azaz Orbán napja, után fogják kiültetni. A PaprikaMolnár Kft-nél mi is ezt a gyakorlatot követjük. Reméljük, hogy a mostani hideg, hűvös napok az utolsók idén tavasszal, nagyon várjuk a napsütést!

Ültetés nálunk, néhány évvel ezelőtt

The post Ültetés napján tilos a déli szunyókálás! appeared first on PaprikaMolnár.