Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A hasítólányok mint önálló, dolgozó nők

A szegedi paprikaipar mind nagyobb léptékű növekedésével a családi, idényszerű téli munka jellege is megváltozott. Teljes, esztendős üzemmé fejlődött, ahol a családtagok mellett a fogadott munkásoknak is bőségesen jutott feladat – írta Bálint Sándor 1959-ben, A szegedi paprika termesztése című cikkében.

Szeged-Alsóváros fiatal lányai a 19-20. század fordulóján ezért nem is igen gondoltak rá, hogy egyszerű szolgálólánynak álljanak. Sokkal szívesebben lettek hasítólányok, akik még a hideg hónapokban is állandó jövedelemmel rendelkeztek, és képesek voltak összeállítani saját kelengyéjüket.

Hivatásuk szeretete olyan – sikeres munkából és önállóságból fakadó – öntudattal párosult, hogy még a házasságot is halogatták, függetlenségükről ugyanis nem szívesen mondtak le.

A kevésbé csípős fűszer iránti megnövekedett igény nem csak állandó kenyérkeresetet biztosított nekik, de megbecsült helyet is munkaadójuk családjában. A közös, tavaszi ültetések, a téli alkonyok vidám éneklései, az együtt megült ünnepek és a műrokonsági kapcsolatok fűzték szorosra a hasítók és a kikészítők viszonyát.

A paprikaipar virágzását és a már-már polgári jólétet azonban megakasztotta az első világháború. A harcokat követő válságos években a hasítólányok mellett tömegével jelentek meg a hasítóasszonyok: Nekik is szükségük volt a fix keresetre, hiszen a családfőt sokan elvesztették.

 

„Ég a keze alatt a munka.”

A szorgalom érzékeltetésére használt fenti kifejezés a hasítás kontextusában plusz értelmet nyer. Hiszen ez a munka – bár megbecsülendő anyagi biztonságot jelentett – egyáltalán nem volt kellemes.

A hasítólányok és -asszonyok szoros fejkendőt viseltek, hogy megvédjék hajukat a szálló paprikaportól. Nagy, öblös kötényt kötöttek, felszerelésüket pedig egy alacsony szék, egy rosta, némi paprikamadzag, egy tű és egy bicska képviselte. Utóbbi mindig saját tulajdon volt, a többi munkaeszközt a kikészítő biztosította.

Ha egy paprikatermést a hasító egészségesnek ítélt, először a csumáját vágta le, utána a hüvelyt hosszában felhasította, végül kifordította a bőrt. Ezt a bőrt, a magok és az erezet kikapargatása után, tűre szúrták, ha pedig a tű megtelt, felfűzték és koszorúba kötötték.

Az erek és a magok puszta kézzel történő, folyamatos érintése kellemetlen, égő érzést okozott, mely a hasítók életének kegyetlen velejárója volt. A fájdalmat a bőr tejbe való áztatása kissé enyhítette.

A hasítóknak azonban ennél komolyabb egészségkárosító hatásokkal is szembe kellett nézniük. Kováts Ferenc szegedi tüdőspecialista észlelte először, hogy a paprikahasítókat jóval gyakrabban kínozzák tüdőbántalmak, mint más szakmák képviselőit. A bajt nem a csípős vegyületek okozták, hanem a paprikahüvelyeken olykor előforduló zöldpinísz. A penészgombák belélegzése okozta a tüdőkárosodást. A baj orvosolható volt, kezeletlenül azonban komoly következményekkel járt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek I. Hasítólányok és -asszonyok appeared first on PaprikaMolnár.

Mindent a paprikáról, P-től U-ig: A Paprikakő

A paprikakő vagy papikakű az őrlés eszköze, a köves malom berendezésének lényegi része. Tulajdonképpen nem is egy kőről van szó, hanem kőpárról, melynek az alsó tagja mozdulatlan, a felső pedig forog rajta. Az alsó kő felületének érdes rovátkái, a rémisek segítették az őrlést. A kövek megfaragása és beállítása a paprikamónár feladata volt, akinek a forgás sebességét is ellenőriznie kellett, nehogy a paprika megégjen, a színe károsodjon.

Rosta

A malomból a fűszerpaprika háziipari feldolgozásához ugrunk vissza, a rosta itt jut szerephez. Miután a félterméket mozsárban vagy külüben megtörték (utóbbi kifejezetten férfimunka volt), a rostával való tisztítás feladata gyakran a lányokra, asszonyokra hárult. A rugalmas, hajlított kéregből és – szőrből, növényi rostokból vagy drótból készült – rostafenékből álló eszköz alkalmas volt a finomítás első szakaszára.

Szita

Bár a rosta és a szita a közbeszédben gyakran szinonimák, mégis látványos a különbség, ha a paprikáról a feldolgozás kapcsán beszélünk. A nagyobb, durvább kidolgozású rostával szűrt terméket a sűrűbb szövésű, kisebb szitával finomították. Érdekesség, hogy mindkét eszköz fontos szerepet kap a népi hitvilágban, a szita- vagy rostaforgatás szertartását például Szeged mellett is vitás kérdések eldöntésére használták.

Tű

Ismét visszafelé haladunk az időben, a feldolgozásról az utóérlelésre lépünk vissza. A régi Szeged képét meghatározó, eresz alatt lógó paprikafüzérek is tűvel készültek. A hegyes eszközzel erős zsineget fűztek a szárítandó paprikahüvelyekbe, melyek súlya így több kilogrammot is elérhetett.

Útaló

Ahhoz, hogy sikeres legyen az utóérlelés, majd a feldolgozás, először is jó minőségű termés kellett. Az útalógereblye ezt a folyamatot, pontosabban az ültetést segítette. A sorhúzásra használt eszközt bármelyik paraszti háztartásban könnyűszerrel elkészítették: A széles gerebelyefejből 3 vagy 4 fok állt ki, melyekkel kijelölhették a párhuzamos sorokat. Így a palánták egy meghatározott rend szerint kerültek a földbe, a paprikáról megfelelően gondoskodtak.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról A-tól Z-ig. A paprikakőtől az útalógereblyéig appeared first on PaprikaMolnár.

Részlet a hamarosan megjelenő Molnár Anita:A szögedi paprika című könyvből. 

A régi családi fotók között szinte minden szegedi családnál találhatunk gyönyörű paprikafüzéreket is bemutató képeket.

Október 16-án az I. Röszkei Rózsapaprika hagyományteremtő napon nem csak a paprikás közösségeket szeretnénk összehozni, hanem az új gererációval is szeretnénk megismertetni a paprikafeldolgozás menetét játékos formában.

A látogatók saját paprikafüzéreket készíthetnek, melyekhez a paprikákat a cégünk biztosítja. Ezek a paprikafüzérek természetesen haza is vehetők, így a régi paprikafűzési hagyományokat bevisszük a mai otthonokba is.

Szeretettel várjuk a vendégeinket október 16-án az I. Röszkei Rózsapaprika napon!

A rendezvény ingyenes.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Paprikafűzés régen és most – Készítsd el a saját paprikafüzéredet és vidd haza! appeared first on PaprikaMolnár.

A lakóház és a gazdasági épületek

A házépítés számunkra egy mestert és szaktudást igénylő, bonyolult, összetett munka. A régi parasztság számára azonban természetes volt, hogy az ehhez hasonló feladatokban is aktívan részt vegyen. Nem volt ez alól kivétel egy paprikatermesztő háza sem. Az alábbi személyes visszaemlékezés jó példa erre:

„Dorozsmai kőművesekkel építette édesapám a házunkat 1926-ban. A vertfalakhoz a földet a kertből hordták. Levertek 5-6 oszlopot, melléjük deszkát tettek, majd bedöngölték a földet, közé nádat tettek….Olyan kemény a fal, hogy a szöget alig lehet beleverni….Az építéskor fölrakott cserép van most is házon. Akkor kemencével fűtöttünk, s körülültük. Abban sütöttük a kenyeret, pék még nem volt a faluban….
Belül hármas osztatú, elől az ereszet, annak végében a tenyérnyi nyárikonyha, az ereszet másik végéből nyílt az istálló, s mindez egy födél alatt, s az udvarban a gémeskútnál egyéb létesítmény semmi.”

Egy paprikatermesztő háza – A paprikatermesztésnek alárendelve

Ha a házat lakó család fűszerpaprika-termesztésből tartotta fenn magát, azt a ház és az udvar felépítése is tükrözte. Sőt, tudatosan alakították őket úgy, ahogy az paprikás mesterségük szempontjából a legideálisabb volt:

„…az épületeket a telkek északi szélére állították még akkor is, ha ez a porta hátsó határa: Így biztosíthatták ugyanis a kertnek az ideális mértékű benapozását és az északi szelektől való védelmét. A paprika különösen napfényigényes, a gyöngébb fóliasátor pedig érzékeny a széllökésekre…
Bálint Sándor is megfigyelte, hogy a házak ereszükkel szinte kivétel nélkül délre vagy keletre, tehát a nap járásának irányában épültek, s a paprika így födél alatt, de szellős, napos helyen várja földolgozását. Az őszi napfényben ereszet alatt szikkadó paprikafüzérekről írta SzentMihályteleken járva Móricz Zsigmond a mottóul választott gondolatait. (Elképzelhetetlenül szép a paprika-díszű falusi udvar.)
A beérett paprikát 6 méteres fonalra fűzték, egy holdról kb. 200 füzér készült. Egy füzér súlya 8-10 kg. A paprika tárolása és szárítása általában a ház falán történt: A falba kampókat vertek, s a rájuk tett rúdba vagy az eresz alatt a falba vert, hajlított szögekre akasztották a füzéreket.”

Száradó füzérek

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életképek II. Egy paprikatermesztő háza appeared first on PaprikaMolnár.

Öntudatos szegediként jobb lesz, ha most a sör helyett a paprikára koncentrálunk. Mivel közeleg a Szegedi Paprikashow és Chili Weekend, idézzünk fel egy igazi dél-alföldi rekordot, melynek a 2005-ös Szegedi Paprika Napok adtak helyet.

Paprikafüzérek és Guinness Rekordok

2005. szeptember 1-je és 4-e között elkészült egy csaknem 700 méter hosszú paprikafüzér, mely messze túlszárnyalta az odáig csúcstartó amerikai rekordot. Ennek során mexikói szokás szerint, hármas csomózással rögzítették a terméseket egy hosszú madzagra. Hogy milyen hosszúra? Az extra méretű füzér 314 méteres volt, és csaknem huszonegyezer paprikát sorakoztatott fel.
Nagy fába vágta hát a fejszéjét a Szegedi Felsővárosiak Civil Egyesülete és Huszka Tibor, a Szegedi Paprika Napok szervezője, mikor a rekord megdöntéséről határoztak. A fent már említett három nap alatt azonban meg is duplázták az eredeti célkitűzést. A végeredmény – melyhez 998-an járultak hozzá, a civil szervezetek tagjai, az önkormányzat képviselői és a szegedi polgárok – 696,9 méter hosszúra sikerült. A 39.954 darab fűszerpaprikát tartalmazó fűzért a mérések során az aszfalton terítették szét, 25 méteres szakaszokban. Miután elkészült, a Kárász utcát díszítette. Az óriás füzér méltán kapott helyett a Guinness Rekordok között.

Készül a Guinness Rekordok közé került füzér!

A legerősebb paprika

A fűszerpaprika kapcsán természetesen nem csupán hosszúsági világrekordokban gondolkodhatunk. Adott a lehetőség, hogy a termések csípősségét is megversenyeztessük. Az extrém kihívásokat kedvelő ínyenceket mindig is foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon melyik lehet a legcsípősebb paprika. 2017-ben a Pepper X elnevezésű növény nyerte el a megtiszteltetést. A paprika ereje a csípősség mérésére szolgáló Scoville-skálán 3,18 millió egységet mutatott. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a jalapeño a 2500-8000 közötti tartományban mozog. A Pepper X tiszta formájában nem alkalmas emberi fogyasztásra, a „Last Dab” elnevezésű szósz összetevői között viszont előfordul.

The post 696,9 méterrel került be a Guinness Rekordok Könyvébe a szegedi fűszerpaprika füzér appeared first on PaprikaMolnár.