Azonos megélhetés, azonos feladatok

Ha megvizsgáljuk Szeged-Alsóváros, Röszke és Szentmihálytelek nagyjából 150 évvel ezelőtti foglalkozási térképét, nyoma sem lesz a szakmák mai, változatos eloszlásának.

Ez a vidék hagyományosan mezőgazdasági tevékenységből, közelebbről pedig paprikatermesztésből tartotta fenn magát. A megélhetés zálogát jelentő fűszerpaprika szükségletei a termelők egész életét meghatározták. A szigorú Fagyosszentek visszavonulásával kezdődött a májusi ültetés, a szeptember 8-i Kisboldogasszony napja pedig már a szedés idejét jelölte ki. Az ezután következő hidegebb hónapokat pedig a feldolgozásra fordították.

Mivel a paprikatermesztés egy teljes tájkörzet hivatása volt, természetes, hogy minden részfeladat szoros együttműködést kívánt. Közösségi munkával, kalákában történt a palánták kiszedése, az ültetés, majd a szedés is. A szomszédság, a közelebbi-távolabbi rokonok ingyen vették ki a részüket a feladatokból – pénzt nem kaptak érte, csak a kölcsönös segítség ígéretét.

A fűszerpaprikára jellemző, hogy a feldolgozás folyamata még hetekkel, hónapokkal a szedés után is folytatódik. A paprika erejét csökkentő csipedés és hasítás (a csuma, az erek és a magok eltávolítása) a paprikás közösség számára hosszútávú munkát (és létbiztonságot) jelentett.

A paprikás közösség és a szórakozás

A hasítás munkáját lányok, asszonyok végezték. A csípősség mérséklésére kifejlesztett szegedi innováció ősztől tavaszig több ezer családnak adott munkát. Bár a csípős erek és magok tapintása nem volt éppen kellemes, az értékes, „csemege” őrlemény előállítása jól fizető, biztos megélhetést jelentett.

Ezzel szemben a paprika törésére alkalmas külü hajtása kifejezetten férfimunka volt. A törőfej mozgatása órákon át tartó, monoton, nehéz feladatot jelentett.

Természetesen a régi szegediek élete sem csak kötelességteljesítésből állt. Ahogy a tradicionális életmód esetében oly gyakran, itt is a munkaalkalmakból nőttek ki a szórakozás különböző formái. A paprikás közösség számára a hasítóban – hasonlóan a fonóhoz – lehetőség nyílt az éneklésre, mesemondásra, játékokra.

Érdekes belegondolni, hogy régen a munkához kötődött a szórakozás, mára pedig már elődeink munkája is csak játékos körülmények között maradt fenn. Gondoljunk csak a Röszkén jól ismert Hasító Együttesre, Vastag József munkájára. Vagy, ha már itt tartunk, az október 13-ra tervezett Röszkei Rózsapaprika Napra, ahol a régi paprikások munkáját felelevenítve építünk új közösséget.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Egy paprikás közösség őszi napjai appeared first on PaprikaMolnár.