A szegedi papucs története

Mivel múlt héten a hungarikumokról volt szó, talán helyénvaló is, hogy most egy igazi lokális értékről, egy szegedikumról írjunk.

Ma már senki sem vitatná a szegedi papucs „szegediségét”, ennek ellenére a lábbeli egyértelműen török eredetű. Akárcsak a papucs szó, melynek első előfordulását 1592-ben jegyezték le, és a viseleti darab is csak az oszmán hódítókkal jelent meg először Magyarországon. Érdekesség, hogy a papucs egy, a Dél-Alföldön általánosan ismert, korai népmondában is szerepel. Eszerint a harcias szegedi menyecskék a „körülöttük legyeskedő” Hóbiárt basát papucsuk sarkával ütötték fejbe.

Széles körben elterjedt, utcai viseletté azonban csak a 19. század utolsó harmadában vált. Egészen pontosan az 1879-es nagy árvíz után, hiszen az újjáépítés során kikövezett utakon már papucsban is jól esett a séta.

Mivel a szegedi papucs egy kaptafára készült, nem alakítottak ki külön jobb és bal lábra illő darabokat, csak a viselés folyamán idomultak a lábhoz. Innen ered a mondás, miszerint a szegedi papucsnak párja nincs.

A papucsosok nem a cipészek, hanem a csizmadiák módszertanát követték: Kifordítva, nedvesen illesztették össze a lábbeli részeit.

A papucs és a papucsosok napjainkban

A korai szegedi papucs még hegyes orrú volt, alacsony sarokkal. Bőrből, bársonyból vagy akár selyemből készült felső részére pedig rákerültek a Szeged környékén megtalálható mezei virágok. Hímzett pipacsok, kalászok, búzavirágok díszítették a lábbeli orrát – mondta el egy interjúban Sallay Zsuzsa.

Zsuzsa és férje, Sallay Tibor, a máig tartó kézi papucskészítés ritka képviselői közé tartoznak. Tibor még tanult Rátkai Sándortól, (1914-2011) „az utolsó szegedi papucsostól”, aki hagyományos módszerrel készítette a lábbeliket.

Igaz, a szegedi papucs kialakításának módja talán nem is változott annyit, mint a felvevőköre. A termék igazi fénykorában ötven papucsos is munkálkodott egyszerre Szegeden, hiszen a lábbeli általános viselet volt.

Tibor és Zsuzsa vásárlóit azonban sokkal inkább a szegedi papucs kuriózum-jellege érdekli. Vannak közöttük magyar és külföldi turisták, gyűjtők, néptánccsoportok, de még az autentikus szegedi lakodalom iránt elkötelezettek is. (A városban máig van rá példa, hogy a menyasszony papucsot visel.)

A szegedi papucs a Paprika&FolkArtban is elérhető, beszerzési lehetőségeit a Szegedi Papucsért Alapítvány tette közzé.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bolti Story V. A szegedi papucs appeared first on PaprikaMolnár.

A Népviselet Napja. Örökség és új hagyomány

A Népviselet Napja 2015 óta létezik. Akkor merült fel először az ötlet, hogy aki még őriz régi viseleti darabokat, bátran vegye fel őket, hadd tarkálljon az utcákon a színpompás forgatag. A kezdeményezést azóta néptánccsoportok, népdalkörök is támogatják, illetve számos múzeumi és pedagógiai program épül rá. A Népviselet Napjának mottója így hangzik: Divatba jön a hagyomány!

Bár hagyományról beszélünk, és „paprikás” viseletek esetén mindenki a színesen hímzett kalocsai ruhákra gondol először, utóbbiaknak nincs különösebben hosszú múltjuk. A kalocsai ornamentika – mely először még kizárólag fehér volt– a 19. század második felében bukkant fel először.

A 20. századra pedig már a fekete, a zöld, a rózsaszín és a sárga is a kalocsai hímzéseket „színesítették”. A kalocsai hímzés fejlődése szorosan összefügg az első kalocsai nyomda 1860-as megalakulásával. Innentől kezdve a lányok és asszonyok nagy mennyiségű kész mintához juthattak, az is hímezhetett, aki nem volt kifejezetten ügyes rajzoló. 1860 előtt még az úgynevezett kalocsai „ütőfával” nyomták elő a motívumokat a vászonra. A hímzések előállítói, a kalocsai szállások asszonyai, gyakran bérmunkában varrtak, úri családok számára.

A kalocsai motívumok között számos virág jelenik meg, például ibolya, tulipán, szegfű, csillagvirág, margaréta, továbbá különböző bogyók és a híres kalocsai piros paprika.

A szegedi papucsnak párja nincs

Ha a Népviselet Napja kapcsán a szegedi viseletről beszélünk, a kalocsai helyzet fordítottja igaz: A hagyományos szegedi öltözetről már 1522-ből ismerünk adatokat, viszont a ruhadarabok hamar elvesztették egyedi jellegzetességeiket, köszönhetően a gyors polgárosodásnak és a török kultúra tartós befolyásának.

Török hagyaték a híres szegedi papucs is. Maga a ‘papucs’ szó is török eredetű, több, mint 500 éves történetét pedig egy dél-alföldi népmonda is őrzi. Eszerint a harcias szegedi menyecskék a „körülöttük legyeskedő” Hóbiárt basát papucsuk sarkával ütötték fejbe.

A papucs az 1879-es nagyárvíz után vált általános, utcai viseletté, ekkorra már az újjáépített város kikövezett utakkal rendelkezett.
A szegedi papucsnak, mint tudjuk, párja nincs. Ez azt jelenti, hogy az eredeti lábbeli forgatós volt, tehát a jobb és a bal lábra készült darab megegyezett. A papucs „szegediségét” alapvetően a minta adja, a piros vászonra hímzett kalászok, nefelejcsek, pipacsok, gyöngyvirágok.

A szegedi papucskészítés ikonikus alakja a népi iparművész Rátkai Sándor volt. A 2011-ben elhunyt papucsos mester már gyerekkorától tanulta a lábbelikészítés csínját-bínját. Munkáját egykori tanítványa, Sallay Tibor, és felesége, Sallay Zsuzsa folytatják.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: sokszinuvidek.24.hu

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprika a pruszlikon. Népviselet Napja, 2024. appeared first on PaprikaMolnár.