paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szent-Györgyi Albert regénybe illő élete

A kutató színes és fordulatokban bővelkedő életútját lehetetlen néhány mondatban összefoglalni. A valóság ugyanis izgalmasabb, mint bármilyen fim forgatókönyve, legyen az kontinenseken átívelő fejlődéstörténet, szerelmi dráma vagy éppen egy háborús eposz.
Szent-Györgyi Albert 1893-ban született Budapesten, háromgenerációs tudósdinasztia tagjaként. Orvosi diplomáját 1917-ben szerezte meg, majd több mint tíz évig járta a világot, és Cambridge-ben kémiából doktorált. Hazatérve a Szegedi Egyetem tanszékvezetője lett (a tanszéket tulajdonképpen az ő kedvéért hozták létre), ahol hamarosan biológiai kutatólaboratóriumot rendezett be.

Szent-Györgyi élete azonban nem csak a laboratórium falain belül zajlott. A tudós lelkes túrázó és sportoló volt, vitorlázott, repülőgépet vezetett, szoros barátság fűzte Móra Ferenchez és laza afférok társaságának hölgytagjaihoz.

A Kállay-kormány idején Isztambulba utazott, hogy kapcsolatot keressen az angolszász diplomatákkal. A német megszállás után a Gestapo a nyomában volt, ezért rejtőzködnie kellett. 1947-ben a politikai terrortól tartva külföldre ment, és csaknem negyven évig élt Amerikában, ahol főként az izmokkal és a sejtszabályozással foglalkozott, illetve jelentős rákkutatási munkát is végzett.

A Nobel-díj, a C-vitamin és a paprika

Szent-Györgyi 1928-ban izolált egy anyagot, amit ma már C-vitaminként ismerünk. A szegedi években munkatársával, Joseph Svirbelyvel igazolták, hogy a hexuronsav azonos az eddig ismeretlen antiszkorbut faktorral, vagyis a C-vitaminnal.

A kutatás alapját azonban a C-vitamin természetes forrása jelentette. Szent-Györgyi Albert 1932-ben ismerte fel, hogy a szegedi paprika valóságos C-vitamin raktár. A legenda szerint felesége friss paprikát tálalt vacsorára, ő pedig – mivel nem szerette volna megenni a zöldséget – otthagyta az asztalt, és a paprikát inkább a mikroszkóp alatt vizsgálta meg.

A C-vitamin szerkezetét Norman Haworth brit vegyész kutatócsoportja határozta meg, és ezért Haworth 1937-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott. Szent-Györgyi ugyanebben az évben az orvosi-élettani Nobel-díjat a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéseiért kapta, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.

Talán érdemes hangsúlyozni, hogy az elismerés – a közkeletű hiedelemmel ellentétben – nem a C-vitamin felfedezéséért, hanem a kor alapvető biokémiai kérdéseinek tisztázásáért járt.

Negyven évvel Szent-Györgyi Albert halála után életműve egyszerre emlékeztet a kíváncsiság erejére és arra, hogy egy hétköznapi növény mekkora tudományos felfedezésre adhat alkalmat.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post 40 éve hunyt el Szent-Györgyi Albert appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szent-Györgyi Albert – A Nobel-díjas tudós kapcsolata Szegeddel

Örömmel számolunk be róla, hogy a fenti címen Molnár Anita ezúttal cikket publikált a Rubicon Intézet Rubicon rendezvények rovatában.

A részletes írás Szent-Györgyi Albert nevének, illetve Szeged városának és a paprikát érintő Nobel-díjas felfedezésének az összefüggéseit vizsgálja.

Az első bekezdések a tudós izgalmas életrajzi eseményeire fókuszálnak, melyek akár egy kalandfilm jelenetei is lehetnének. Nem mindenki tudja például, hogy Szent-Györgyi medikus katonaorvosként vett részt az I. világháborúban, és hogy bátorságáért ki is tüntették. Vagy hogy Magyarország háborús kiugrásának érdekében 1943-ban Isztambulban folytatott titkos tárgyalást az angol szövetségesekkel, mely tettéért Hitler személyesen adott parancsot az elfogására.

Bár a kommunista hatalomátvétel után már állandó nyugati emigrációban élt, identitását büszkén őrizte. A Szegedi Biológiai Központ 1973-as átadásán így fogalmazott: „…én magyar ember vagyok és ide tartozom. Örömmel és azért jöttem hazámba, hogy újra meglátogassam azokat a helyeket, ahol éltem, dolgoztam, találkozzam azokkal, akikkel együtt dolgoztam, meggyőződjem arról, mivé fejlődtek a tanítványaim.”

A Paprika-díj és hatása Szegedre

Bár a C-vitamint Szent-Györgyi (kezdetben hexuronsav néven) már 1930-ban kezdődő szegedi kutatásai előtt is vizsgálta, a paprika megjelenése a kutatásban meglehetősen homályos. A legenda szerint a tudós a saját (elfogyasztani nem kívánt) vacsoráját, egy édes pritaminpaprikát helyezett a mikroszkóp alá, és ez vezetett végül a „Paprika-díj” átvételéhez.

Miután felfedezte, hogy a növény az egyik legnagyobb természetes aszkorbinsav-lelőhely, „…nagyszabású laboratóriumi kísérlet kezdődött. A Kálvária téri intézet néhány napig úgy nézett ki, mint egy mezőgazdasági feldolgozóüzem: mindenki paprikát pucolt, darált. 2 tonna nyers paprikából fél kg kristályosított hexuronsavat, kristályos C-vitamint tudtak előállítani.”

A felfedezés olyan óriási sikert hozott, melynek csak egy kis részét képviselte a „Paprika-díj”. A sikeresen izolált C-vitamin új lendületet adott a szegedi paprikatermesztésnek, az édes fajták nemesítésének, a város külkereskedelmének.

A Nobel-díj érmének másolata a Magyar Nemzeti Múzeumban
Forrás: Wikimedia Commons

Díszpolgárrá avatási beszédében Szent-Györgyi maga formálta eltéphetetlenné kapcsolatát Szeged városával és egyetemével: „Ez a város élő bizonyságát adta az én hitvallásomnak, hogy az önvédelem egyetlen biztos fegyvere a mások iránti jóakarat, hogy jóléthez csakis munka, becsületes, önzetlen munka, építés és összefogás, nem pedig kurjongatás és rombolás vezet. Hogy az egyetlen, ami bennünket elesettségünkben felemelhet, létjogosultságunkat a nagy világ előtt szegénységünkben is bebizonyíthatja, az a kultúra, a tudás, a tudomány és a művészet, melyben egyforma szava van kis és nagy nemzeteknek. Ha a város példáját a nemzetek is követnék, ma az emberiség egy boldogabb jövőnek nézne elébe.”

A képek forrása: Wikimedia Commons

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A Paprika-díj, Szent-Györgyi és Szeged appeared first on PaprikaMolnár.

Regénybe illő élettörténet, korszakalkotó tudományos eredmények

Ha a tudós életpályájáról filmet forgatnának, az színesebb lenne bármelyik hollywoodi kasszasikernél. Emlékeznek még a részletekre? A Nobel-díjas Szent-Györgyi részt vett két világháborúban: Az elsőből úgy szabadult, hogy karon lőtte saját magát, a második végéről titkosügynökként tárgyalt, miniszteri megbízásból. Orvosi hivatása mellett író, költő és színész is volt, a boldogságot négy feleség oldalán kereste, hobbyból repülőgépet vezetett és még kilencven éves kora után is aktívan vitorlázott.

A C-Vitamint érintő felfedezése állítólag a vacsoraasztal mellől indult. A felesége paprikát tálalt elé, de mivel nem kívánta megenni, azt mondta: „Inkább megvizsgálom a laborban”.

Szent-Györgyi és a C-Vitamin, rádióelőadásban

Köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem digitális archívumának, többet is megtudhatunk a fenti esetről. Az említett adatbázis ugyanis összegzi a Szent-Györgyihez kötődő Délmagyarország- és The New York Times-cikkeket is.

A Délmagyarország 1933. június 8-i cikke – a Szent-Györgyi professzor rádióelőadása a C-Vitaminról – sokat elárul a felfedezésről: „Dr. Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem európai hírű tanára szerdán délután előadást tartott a rádióban a vitaminkutatásairól és a magyar paprika új szerepéről.

Kísérleteinél a paprika nagyon fontos szerepet játszott. Az összes növények között abban van a legtöbb vitamin. Angliában, majd Amerikában dolgozott. Amerikai működése során a vágóhidakról nagy mennyiségű mellékvesemirigy állt rendelkezésére. Egy évi munkával és rengeteg kitartással 25 gramm C-Vitamint sikerült azokból előállítani. A csekély eredmény már-már elvette a kedvét a további munkától, amikor a sors Szegedre vezette.

A múlt évben egy este zöldpaprikát tálaltak vacsorára – folytatta ezután Szent-Györgyi professzor. Meglátva a friss, zöld növényt, elhatározta, hogy ismét megpróbálkozik. Nagy kedvvel fogott hozzá a kísérletezéshez, és kétezer kilogram paprika feldolgozása után fél kiló tiszta vitamin állt rendelkezésére, amelyet azután szétosztott a világ tudományos intézetei között. Még soha ilyen nagy mennyiségben nem állítottak elő vitamint, és ezzel az amúgy is híres magyar paprika hírneve nagyon megnövekedett.

A vitamin előállításához kizárólag zöldpaprika használható: meg kell találni a módot, hogy a paprika friss, zöld állapotban legyen szállítható. Befejezésül arról beszélt a szegedi egyetem nagyhírű tanára, hogy egy modern államban összefüggésnek kell lenni az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és a tudomány között. A tudományos kutatás olcsóbb eszközökkel nagyobb eredményt érhet el, mint a hadsereg. Szent-Györgyi professzor előadását mindenütt nagy figyelemmel kísérték. Kitűnő, világos, értékes előadásának nagy sikere volt.”

The post Rádióelőadásban Szent-Györgyi, a C-Vitamin és a paprika appeared first on PaprikaMolnár.