Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.”

A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a Mária-ünnep vallási jelentőségéhez igazodva, a gyümölcsfák oltásának és szemzésének hagyományos időpontja volt. Azonban ezen kívül is számos gazdasági forduló és a néphitben gyökerező szokáscselekvés kötődik hozzá.

Mezőgazdasági munkák, hagyományok, babonák

Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma is leírja, hogy „Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.”

Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz.

Az új élet szárba szökkenését számos más területen is vélelmezték. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a sárgarépa, a petrezselyem, a káposzta, sőt a paprika magjai is. Amennyiben a paprikát palántáról nevelték, a május közepi Fagyosszentek után kezdődhetett az ültetés.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a tavasz kezdete appeared first on PaprikaMolnár.

Szent Bálint története és kultusza

Ahogy Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában is olvashatjuk, Bálint (azaz Valentin, ha nevének latin változatát említjük), a 3. században élt itáliai, ókeresztény vértanú volt. Ahogy sok más korai keresztény mártír, ő is azért bűnhődött, mert hitét nem volt hajlandó feladni. A börtönből azonban írott üzeneteket küldött barátainak, melyekben elmondta, mennyire szereti őket. Talán ez lehet a Bálint napi üdvözlőlap-küldés legkorábbi megnyilvánulási formája.

A hozzá kötődő legendák egy másik változatában Claudius császár korlátozta a fiatal férfiak házasodási lehetőségeit, hogy figyelmüket semmi ne vonja el a katonai szolgálattól. Bálint azonban a segítségükre sietett és titokban összeadta a szerelmeseket.

Az Ünnepi kalendáriumban leírtak szerint a római Bálint alakja összeolvadta egy, a passaui székesegyházban nyugalomra helyezett, másik Bálint püspökével. Utóbbit főleg a nyavalyatörés csodás gyógyítójaként tartották számon, így történt, hogy február 14-hez egész Európában a szeretet kiterjesztésének és a betegségek elűzésének asszociációi kötődtek.

A Bálint napi hagyományok hazánkban

A magyar nyelvterület Bálint napi szokásvilága nem kizárólag a szerelmeseké. Február 14-én – ahogy szinte minden más jeles napon is – az eljövendő gazdasági év sikerét is megpróbálták biztosítani. Mindszenten például csíkot söpörtek: Magokat, gyümölcsöket terítettek szét az udvaron az ég madarai számára. Úgy tartották, ha ezen a napon „megvendégelik” őket, később biztonságban lesz tőlük a szőlő, a vetemény.

A madarak más tekintetben is szorosan kötődnek a Bálint napi hagyományokhoz. A néphit szerint ezen a napon térnek vissza a vadgalambok, tehát hamarosan vége lesz a télnek.

Szent Bálint a verebek védelmezője is, február második felétől az időjárás már nekik is kedvezni fog.

Állítólag az a hajadon lány, aki Bálint napjának reggelén verebet lát, szegény férjet kap majd, de nagyon boldog lesz. Ellenben az, aki egy tengelicet pillant meg, gazdag jövendőbelire számíthat. A néphit ismeri még a párna alá helyezett babérlevél praktikáját is, ami segít megálmodni, pontosan ki lesz a jövendőbeli házastárs.

Az ajándékozás kultúrája nem tartozott szervesen hozzá a régi Bálint naphoz, inkább a rendszerváltás után erősödött fel. Ha valaki mégis ezzel a modern módszerrel ünnepelné a szerelmesek napját, annak ajánlunk egy igazán egyedi ajándékot: A tölgyfán füstölt Las Hermanas-őrlemények ebből az alkalomból kedvezményesen vásárolhatók meg.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A galamboktól a bonbonokig. Bálint napi népszokások appeared first on PaprikaMolnár.

Nagyboldogasszony ünnepe

Augusztus 15-e a Katolikus Egyház és követői számára Mária halálának és mennybevételének napja. Mária holtteste, ahogy az ősegyházban gyökerező hagyomány is tartja, nem lett az enyészeté, hanem lelkével együtt jutott a mennyországba. Mindez indokolja, hogy az augusztus közepi ünnepnap viseli a nagy jelzőt, míg Mária szeptember 8-i születésnapjára Kisboldogasszony napjaként szokás hivatkozni.

Az 5. századi Jeruzsálemben már biztosan megemlékeztek Nagyboldogasszony ünnepéről, a 7. század során pedig a szokást Róma is átvette. Hazánkban Szent István király fektetett nagy hangsúlyt Mária égi születésnapjára, ő ajánlotta országát a Szűzanya védelmébe. Innen ered a Patrona Hungariae elnevezés, mely Máriára mint Magyarország mennybéli patrónusára utal. István király halála egyébként 1038-ban, éppen augusztus 15-én következett be.

Bálint Sándor Ünnepi Kalendáriuma leírja, hogy a középkori ábrázolások Mária halálára és temetésére fókuszáltak, mennybéli koronázása és megdicsőülése pedig főként a barokk ikonográfiai vonásaiban jelent meg. A Szent Szűz mint a Magyarok Nagyasszonya szerepel az alsóvárosi ferences templom egyik oltárképén is, lábával a hazát fenyegető ellenségre, az országalmát a szájában tartó kígyóra lépve.

Egyházi ünnep és néphagyomány

Ahogy az egyház minden más ünnepe, úgy a Nagyboldogasszony-nap is hordoz többletjelentést a népszokások, -hagyományok és a gazdasági év fordulói tekintetében.

Bálint Sándor például feljegyezte a következő szőregi találós kérdést, melynek válasza Mária tiszteletében gyökerezik: Hol magasabb a föld az égnél? – Ott, ahol Máriát eltemették.

Szegedi kutatásaiból ismerjük a nagyboldogasszonyi fű gyűjtőnevet is. Utóbbi magában foglalja az ökörfarkkórót, a napraforgót és mindenekelőtt a mentát. A növények gyűjtése és a ferences templomban történő szentelése élő hagyomány volt a 16. század során. Boldogasszony mentáját szentelményként kezelték, ahogy az Ünnepi Kalendárium írja, „Leginkább halottak koporsójába teszik, hogy hitük szerint Máriához hasonlóan, azok is dicsőségre jussanak. Tápén az új ház fundamentomába is jut belőle. Tettek az új pár ágyába, csecsemő bölcséjébe is. Főzetét olykor hideglelésről is itták. Olyan asszony is van a faluban, aki a szentélményt az ünnep után három nap, három éjjel a háztetőn tartja, hogy nap meg a harmat is érje, mert így még foganatosabbnak véli.”

A menta mellett a tojás a Nagyboldogasszonyhoz kötődő néphagyományok másik fontos tárgya. A Kétasszony közti tojás (tehát Nagyboldoasszony utáni, de Kisboldogasszony előtti) állítólag különösen termékeny. Minden darabjából kiscsirke kelhet ki.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: magyarkurir.hu

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Szentelt menta, fias tojás. Nagyboldogasszony ünnepe a szegedi néphagyományban appeared first on PaprikaMolnár.