Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szerteágazó munkakör

A paprikakofa legtöbbünk szemében talán egy dörzsölt piaci árus, aki nagy rábeszélőkészséggel és értékesítési gyakorlattal igyekszik túladni a portékáján. Feladatköre (és szerepe a szegedi paprika hírnevének öregbítésében) azonban ennél jóval komplexebb.

Elsősorban azt kell leszögezni, hogy nincs a piachoz kötve. A nyersanyag továbbítására specializálódott füzérkufa például közvetítő volt a termelők és a kikészítők között. Egy-egy paprikatermesztő család sokszor több évtizedes, generációkon átívelő kapcsolatot tartott fenn a füzérkofával. Bálint Sándor tanulmánya szerint „…erre különösen széleskörű tanyai ismeretséggel, atyafisággal rendelkező alsóvárosi, vagy röszkei szegényebb parasztasszonyok vállalkoztak, akiknek igájuk volt, akik vagy urukkal, vagy legényfiukkal indultak tanyai beszerző útra. Egyeseknek külön, állandó fuvarosuk is volt erre a célra. A híresebb, nagy tételekben vásárló, megbízható füzérkufának a nagygazdák hiteleztek, a kikészítők pedig előleget is adtak. Ez a mellékfoglalkozás azért is hasznos volt, mert nem kellett hozzá iparengedély.”

A kofák azonban nem csak a termelőket keresték fel. A visszaemlékezések szerint olyan távoli városokban is árultak, mint például Lugos, Fiume vagy Nagyvárad.

A paprikakofa mint a szegedi paprika terjesztője

A fent említett nagyobb utak paprikatörténeti jelentőséggel is bírnak. Az utazó kofák ugyanis hozzájárultak ahhoz, hogy a paprika már az 1800-as évek közepére általánosan ismert és népszerű fűszerré válhasson. Szerepük az őrlemény terjesztése kapcsán megkérdőjelezhetetlen, hiszen az már a nagyobb vasúti fejlesztések előtt meghódította az országot.

Akárcsak a paprikakofa, a hátipatikáros (afféle mozgó kínálattal rendelkező, vándor gyógyító) is kivette a részét a szegedi fűszer széleskörű bemutatásából. Fontos megjegyezni, hogy a törött paprikát nem ételízesítőként, inkább orvosságként ajánlotta.

Néhány paprikakofát név szerint említ Bálint Sándor munkája: Ördög Teca, Győri Roza és Négyökrű Ágnes valamikor a Valéria téri füzéres és a Széchenyi téri őröttes piac aktív szereplői voltak. A talpraesett, a jég hátán is megélő paprikakofa a Szegedhez kötődő irodalomnak is szerves része. A témáról Móricz Zsigmond is közölt egy kedves anekdotát.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek II. A paprikakofa appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A hasítólányok mint önálló, dolgozó nők

A szegedi paprikaipar mind nagyobb léptékű növekedésével a családi, idényszerű téli munka jellege is megváltozott. Teljes, esztendős üzemmé fejlődött, ahol a családtagok mellett a fogadott munkásoknak is bőségesen jutott feladat – írta Bálint Sándor 1959-ben, A szegedi paprika termesztése című cikkében.

Szeged-Alsóváros fiatal lányai a 19-20. század fordulóján ezért nem is igen gondoltak rá, hogy egyszerű szolgálólánynak álljanak. Sokkal szívesebben lettek hasítólányok, akik még a hideg hónapokban is állandó jövedelemmel rendelkeztek, és képesek voltak összeállítani saját kelengyéjüket.

Hivatásuk szeretete olyan – sikeres munkából és önállóságból fakadó – öntudattal párosult, hogy még a házasságot is halogatták, függetlenségükről ugyanis nem szívesen mondtak le.

A kevésbé csípős fűszer iránti megnövekedett igény nem csak állandó kenyérkeresetet biztosított nekik, de megbecsült helyet is munkaadójuk családjában. A közös, tavaszi ültetések, a téli alkonyok vidám éneklései, az együtt megült ünnepek és a műrokonsági kapcsolatok fűzték szorosra a hasítók és a kikészítők viszonyát.

A paprikaipar virágzását és a már-már polgári jólétet azonban megakasztotta az első világháború. A harcokat követő válságos években a hasítólányok mellett tömegével jelentek meg a hasítóasszonyok: Nekik is szükségük volt a fix keresetre, hiszen a családfőt sokan elvesztették.

 

„Ég a keze alatt a munka.”

A szorgalom érzékeltetésére használt fenti kifejezés a hasítás kontextusában plusz értelmet nyer. Hiszen ez a munka – bár megbecsülendő anyagi biztonságot jelentett – egyáltalán nem volt kellemes.

A hasítólányok és -asszonyok szoros fejkendőt viseltek, hogy megvédjék hajukat a szálló paprikaportól. Nagy, öblös kötényt kötöttek, felszerelésüket pedig egy alacsony szék, egy rosta, némi paprikamadzag, egy tű és egy bicska képviselte. Utóbbi mindig saját tulajdon volt, a többi munkaeszközt a kikészítő biztosította.

Ha egy paprikatermést a hasító egészségesnek ítélt, először a csumáját vágta le, utána a hüvelyt hosszában felhasította, végül kifordította a bőrt. Ezt a bőrt, a magok és az erezet kikapargatása után, tűre szúrták, ha pedig a tű megtelt, felfűzték és koszorúba kötötték.

Az erek és a magok puszta kézzel történő, folyamatos érintése kellemetlen, égő érzést okozott, mely a hasítók életének kegyetlen velejárója volt. A fájdalmat a bőr tejbe való áztatása kissé enyhítette.

A hasítóknak azonban ennél komolyabb egészségkárosító hatásokkal is szembe kellett nézniük. Kováts Ferenc szegedi tüdőspecialista észlelte először, hogy a paprikahasítókat jóval gyakrabban kínozzák tüdőbántalmak, mint más szakmák képviselőit. A bajt nem a csípős vegyületek okozták, hanem a paprikahüvelyeken olykor előforduló zöldpinísz. A penészgombák belélegzése okozta a tüdőkárosodást. A baj orvosolható volt, kezeletlenül azonban komoly következményekkel járt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek I. Hasítólányok és -asszonyok appeared first on PaprikaMolnár.

Sör, bor és pálinka

Az anyagi kultúrát vizsgáló néprajzkutatók kontinensünket, a domináns italok tekintetében, három fő régióra osztják: Bort, sört és égetett szeszesitalokat preferáló területekre.

A három övezet éppen Közép-Európában metszette egymást, a történelmi Magyarország a bor- és a pálinkafogyasztó halmaznak is részét képezte. Ezzel együtt elmondható, hogy a magyar paraszti táplálkozáskultúrában a bor, a gyümölcsbor, a pálinka, a méhsör és a sör is szerepet játszott.

Utóbbi kategóriának egy érdekes terméke a kölessör, mely az Alföldön volt domináns és erősen kötődött a kun népcsoporthoz. A komlózatlan kölessör, azaz a boza, a honfoglalás emlékét őrzi. Őseink valószínűleg már a Kárpát-medencébe érkezésükkor is éltek vele, a köles felhasználása és termesztése az ázsiai török népeknél kiemelt jelentőségű volt.

A gyümölcsbor előállítása ezzel szemben a letelepedett életmódhoz és a szőlőtermelő övezetekhez kapcsolódott. Az Alpok előterében például jelentős volt az almabor-készítés. A gyümölcsborok erősen kötődtek az ecet háziipari előállításához, ezért a nagyüzemi ecetgyártással fogyasztásuk jelentősen visszaszorult.

Minden nyavalya ellenszere: A paprikapálinka

Az égetett szeszesital elkerülhetetlenül „összetalálkozik” az adott régió fűszereivel, gyógynövényeivel. Így történt Alsóvároson is, valószínűleg a Szeged történetét olyan jelentősen formáló ferences barátoknak köszönhetően.

A szerzetesek gyógyítói feladatokat is elláttak, kelléktáruknak pedig egy jelentős darabja volt a paprikapálinka. Füveskertjükben számos gyógynövény tudatos termesztését valósították meg, melyek szárítása, feldolgozása és tárolása is a kolostor területén történt. A paprikát valószínűleg nem az elsők között telepítették – az a Mátyás téri templom felszentelése idején inkább dísznövénynek számított.

A paprikapálinka előtörténetéhez tartozik, hogy a barátok valószínűleg balkáni vándorlásaikon vehették magukhoz, és ültethették el a kolostorkertben a paprikát. Itt ismerkedhetett meg vele Alsóváros népe, akik – miután meggyőződtek egészségmegőrző hatásáról – szívesen használták.

A fűszer a néphit részévé vált, úgy tartották, a paprikapálinka „minden nyavalyát eredményesen kúrál”. Lázrohamok esetén például 7 paprikamagról kellett inni, „hiszen a hideglelés is éppen 77-féle”. Sőt, a párlatot külsőleg is alkalmazták, hiszen nagyszerű fertőtlenítőszer volt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Kölessör, almabor és paprikapálinka appeared first on PaprikaMolnár.

A Paprikalendárium kezdeti munkái

Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból márciusban kezdtek a gazdák palántákat nevelni. A palántának való ágyat Gergely és József napja (március 12. és 19.) között előkészítették és lehetőleg március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig vetették ki a palántáságyba. Az egyház ezen a napon Mária csodás fogantatására emlékezik, tavasz- és termékenységünnepet köszönt. A népi kalendáriumban a gazdasági év indulását sok tekintetben ettől a naptól számították.

A május 12-én, 13-án és 14-én a Paprikalendárium fenyegető Fagyosszentjei – Pongrác, Szervác és Bonifác – a népi megfigyelések szerint talajmenti fagyokat okozhattak. Szintén az időjárás hidegre fordulását feltételezték Zsófia és Orbán napján is (május 15 és 25), ezért a palánták kiültetésével rendszerint megvárták a veszélyt jelentő napok elmúlását.

Az ültetéshez hiedelmek is kötődtek. A déli alvás például tilos volt, mert akkor a palánta nem fogan meg. Illetve úgy tartották, szerencsés termést hoz, ha a kimaradt palántákat odaajándékozzák az ültetésben segítőknek.

Kedvezőtlen májusi idő esetén a paprikaültetés június 13-ig, Szent Antal napjáig, is elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is. Erre az időre az első kapálást is illő volt elvégezni, amit még kétszer vagy háromszor meg kellett ismételni augusztus közepéig.

Szedés, betakarítás és feldolgozás a naptár szerint

Szeged környékén augusztus hónapnak az 5-e volt a legfontosabb dátuma: Neves Mária-ünnep, Havas Boldogasszony napja. A paprikatermelők mind megjelentek a szegedi Mátyás téri templom búcsúján és vélhetően sikeres paprikaszedésért is imádkoztak.

Kisboldogasszony napjához, Mária születésnapjához, szeptember 8-án számos egyházi szertartás és sok, a néphagyományban gyökerező, jelenség is köthető. A hívek a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét, az arra érdemesek megpillanthatták a felkelő napban a Szűzanyát.

A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék ezen a napon útra kelnek, ezért emlegetik Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. A régi szegedi paprikások ezen a napon kezdték a szedést.

A Paprikalendárium körülbelül novemberrel zárul. Erre az időre a szedéssel végeztek, kezdődött a fűzés, a téli hasítás, a feldolgozás ideje. Mindenszentek ünnepén és Halottak napján, 1-jén és 2-án, azonban nem illett dolgozni, mindkét nap az ősöké, a család halottaié volt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprikalendárium az évkezdéshez appeared first on PaprikaMolnár.

Kalocsa. Mindent a paprikáról… még a konkurenciáról is.

Hazánk két jelentős paprikatermesztő tájkörzete a szegedi és a kalocsai. A két alföldi városban egy időben jelent meg a paprika, a 18. század során, ám a kalocsai körzet csak a II. világháború végére fejlődött a szegedivel egyenrangúvá. Ennek oka főként a központi szabályozásokban keresendő, a szegedi paprika sokáig magasabb minőséget képviselt. Fontos különbség még, hogy a Tisza-parti város és a paprika fogalma szorosan összetartoztak, a kalocsai fűszer azonban a körzet falvaiban (például Sükösdön, Bogyiszlón, Fajszon) termett, és alapvetően azok identitását erősítette. A kalocsai paprikakultusz tudatos tervezés eredménye, a kalocsai ornamentika kialakulása (kialakítása) is ezt a folyamatot volt hivatott támogatni.

Latin-Amerika

Nagyot ugrunk térben és időben: A paprika őshazája, európai útjának kiindulópontja Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része. A vadon termő növényeket a madarak is szaporították, hiszen – mivel nem érzik a csípős ízt – elhullajtották a magokat. A paprika Kolumbusz Kristóf hajóin érkezett meg Spanyolországba, majd jóval később, balkáni és török közvetítéssel terjedt el Óvilág-szerte.

Mátyás-tér

Egy Mindent a paprikáról című sorozat nem lehet teljes a Mátyás-tér említése nélkül. Ahogy Bálint Sándor is mondta: „Szögedön két abszolút van: Az alsóvárosi templom és a Tisza.” A Mátyás-téri templom – pontosabban létrehozója, a ferences rend – biztosította alsóváros népének hitbéli vezetését, oktatását, gyógyítását, sőt valószínűleg megélhetésük kulcsa, a paprika is tőlük származott.

Nyíl utca, Alsóváros

A Napsugaras Tájháznak is helyet adó alsóvárosi Nyíl utca a városrész építészetének több kincsét is rejti. Ahogy a Mátyás-tér, úgy a napsugaras házak is Alsóváros értékes sajátosságai. Az 1879-es árvíz után épülő új házak oromzatainak sugaras dísze – az Isten-szöm – a Szentháromság leképeződése és a lakók mágikus védelmének eszköze. A napsugaras oromzathoz a paprikafüzér is hozzá tartozik. A természeti katasztrófa után az alsóvárosiaknak nem csak az otthonaikat kellett újjáépíteniük, hanem megélhetésük módján is változtatniuk kellett. Így fejlődhetett a háziipari paprikafeldolgozás manufakturális szintre.

Forrás: Szeged Alsóvárosi Tájház, Facebook

Orosháza

A Békés megyei város az Orosco Kft. nevű családi vállalkozás helyszíne. Az Orosco már közel 15 éve játszik lényegi szerepet a hazai zöldségvetőmag-piac kínálatának alakulásában. Az általuk nemesített hibridek rendszerint egyre magasabb terméshozamúak és egyre szélesebb rezisztenciájúak. A hegyes erős paprika több új típusát köszönhetjük nekik.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont – Facebook és Szeged Alsóvárosi Tájház – Facebook

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról A-tól Z-ig. Kalocsától Orosházáig appeared first on PaprikaMolnár.

Bálint Sándor, a legszögedibb szögedi

Molnár Anita így ír Bálint Sándor munkájának jelentőségéről:

„Ez a könyv nem született volna meg Bálint Sándor nélkül. A szegedi paprika című, 1962-ben megjelent könyvében ő fogalmazta meg és írta le a szegedi paprika történetét először és a legteljesebben. Paprikatermesztő családban született, jól ismerte a paprikások világát, értette, hogy milyen mélyen kötődik a városrész a paprikához. Művében történetté állt össze a számtalan esemény, helyszín, személyes és családtörténet, ismerősök és ismeretlenek emléke, kutatás és feltételezés. Könyvét Alsóváros népének ajánlotta.”

A közelmúltban megjelent A szögedi paprika a komplex néprajzi-antropológiai szemlélet kapcsán is utal Bálint Sándorra. Holisztikus nézőpontokat érvényesítő könyve is ezzel hozható összefüggésbe.

„A szegedi paprika című könyve is hasonlóan összetett. Egyszerre néprajz, nyelvtörténet, település-, gazdaság- és ipartörténet. Összefoglalta, hogy milyen tapasztalatok és készségek, személyes és közösségi ambíciók együttese kellett a paprikakultúra kialakulásához Szeged-Alsóvároson. Enélkül a szintézis nélkül üres és érthetetlen a magyar paprikakultusz, a szegedi paprika mint hungarikum, a Nemzeti Értéktárba tartozó érték jelentése és jelentősége.”

Bálint Sándorra Szeged városa is tisztelettel emlékezik

„Bálint Sándor emlékét Szegeden utcanév, díj, csoportok, emléktáblák és intézmények nevei, oktatóterem a néprajz tanszéken, néprajzi érem és a Paprikaharang helyét elfoglaló új harang őrzi. Szobrai a Dóm tér Nemzeti Emlékcsarnokában és a Mátyás téren találhatóak. A Havi Boldogasszony-templomban emléktábla jelzi a helyet, ahol imádkozott. Bálint Sándor életműve és hagyatéka Megyei Értéktárunk része, hagyatékát, gazdag könyvtárát és tárgyi gyűjteményét a Móra Ferenc Múzeum őrzi.”

Saját szavai mindennél kifejezőbben jellemzik őt:

„Én abból élök, amit életömnek az első tíz esztendeiben ott – persze tudattalanul, de mégis nagyon érzékönyen, ott, Alsóvároson átéltem.”

Forrás: moramuzeum.hu

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A szögedi paprika és A szegedi paprika. Bálint Sándorra emlékezünk appeared first on PaprikaMolnár.

Bálint Sándor. A kép forrása: balintsandorszeged.hu

Tisztelet, félelem és számtalan talány: A Nap

A Nap meghatározó jellege mind az európai parasztság kultúrájában, mind a tengerentúli természeti népeknél magától értetődő. Világos és sötét napszakokat, illetve évszakokat választ el egymástól, haladása az égen az időmérés eszköze, meleg sugarai az élet feltételei, forrósága ugyanakkor tragédiák okozója is lehet.

Bálint Sándor – Tömörkényre hivatkozva – leírja, hogy a régi szegediek „kalapot szoktak előtte emelni szép, tiszta és kedves hajnalokon”. Felsőtanyán még köszönnek is neki: Jó röggelt adjon Isten!

Az alsóvárosi parasztházak fő frontja mindig napkelet felé nézett, lakói pedig az ágyukat is úgy állították be, hogy fejjel kelet felé feküdjenek. Az éltető napsugarak visszaköszöntek a házak homlokzatán is.

Puskás Imre: Szeged-alsóvárosi napsugaras házak

A néphit szerint az arra érdemesek a felkelő Napban a Napbaöltözött Asszonyt is megláthatják. A hajnal – a Nap érkezésének időszaka – egyébként is varázslatos periódus, a meghallgattatott imák, csodás gyógyulások órája.

A gyakorlati oldal. A mezőgazdaság és a tavaszi napsütés

A Nap, ahogy az égboltot, az időjárást és a parasztság életritmusát is uralja. A tavaszi munkákat érintő hiedelmekben érdekes módon keverednek a babonák és a megfigyelések.

A gyeviek például azt vallották, búzát vetni úgy kell, hogy még napkelte előtt kiérjenek a mezőre. Abban a pillanatban, amikor a Nap feljött, a vetőmaggal teli zsákot szertartásosan a földhöz ütögették.

A néphit a búzában szedett hajnali harmatnak is csodatévő erőt tulajdonít: Az apró nedvességcseppeket kisebb betegségek gyógyítására, de boszorkányságra is lehet használni.

A csapadék elmaradása és a Nap könyörtelen ereje természetesen az ártó erő képében is megjelenhet. Ugyanakkor a leleményes gazda a forróságot is megtanulja megfelelően használni. A Tarhonyaszárítócsillag elnevezés például önmagért beszél: Az aszályos, forró időben a Nap könnyen megszikkasztja a tarhonyát.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Dícsértessék a fényös Nap! Bálint Sándorra emlékezünk appeared first on PaprikaMolnár.

Az etnográfus-művészettörténész a magyar Alföld, közelebbről pedig Szeged európai hírű kutatója volt, feldolgozott témái között a szögedi paprika is szerepelt. A folyamatot, hogy miként vált a paprika a város egyik legfontosabb exportcikkévé a 20. században, nem lehet tanulmányozni „paprikamonográfiája”, A szegedi paprika nélkül.

Ezúttal a könyv egy korábban még nem hangsúlyozott részére koncentrálunk: Idézünk a paprikalexikon tételei közül!

A legszögedibb szögedi

Születési helye, választott kutatási témája és haláláig érezhető dialektusa mind egy-egy kapocs voltak Bálint Sándor és Szeged eltéphetetlen, szoros kapcsolatában. Ő maga így fogalmazott: „Szögeden két abszolút van: Az alsóvárosi templom és a Tisza.”

A szegedi paprika című, 1962-es munkáját Alsóváros népének ajánlotta. A kutató foglalkozott a paprika szó történetével, valamint a fűszer Európába érkezésének körülményeivel. Leírta, hogyan alakult ki a szegedi paprikatermelés, miként vált a tevékenység iparággá, beavatta az olvasót az őrlés technikai hátterébe és szót ejtett a paprikakereskedelemről is.

A szegedi paprika és a „paprikalexikon”

Bálint Sándor könyve megjelenése óta a szegedi paprika vizsgálatának alapvető forrását jelenti. Színes és informatív része az a paprikalexikon, melyben a kutató összegyűjtötte a termelők életmódjához kötődő, gyakori paprikás kifejezéseket. Lássunk néhány példát a szószedetből:

Paprikaváros: Alsóváros népi elnevezése
Paprikafüzér: Zsinegre fűzött és koszorúba kötött hüvelyes paprika
Paprikamolnár: Paprikamónár, molnár, aki paprikaőrléssel foglalkozik
Paprikáskodik: Olyan helyen forgolódik, ahol belepi a paprikapor, összepaprikásodik
Paprikáspálinka: Erős, őrölt paprikával ízesített törkölypálinka, melyet gyomorbántalmak, régebben hideglelés ellen szoktak inni
Paprikaszárma: Töltött paprika
Paprikáz: Paprikát szór ételre, paprikával érintkezésbe jut a bőre, összepaprikáz.

Molnár Anita 2021-es könyve – A szögedi paprika – címét tekintve csak egy hangban különbözik Bálint Sándor munkájától, tartalmában azonban új témákkal is bővült.

Folytatja a legszögedibb szögedi munkáját: Új információkat közöl a szocializmusban, majd a rendszerváltás után történő paprikatermesztésről és vizsgálja Szeged és a fűszernövény mai kapcsolatát. A könyvben leírtak a Röszkei Paprika Múzeum kiállításában elevenednek meg.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bálint Sándor és a paprikalexikon appeared first on PaprikaMolnár.

Szeged – Bálint Sándor és a paprika hazája

A – hamarosan már hivatalosan is boldog emlékezetű – Bálint Sándor maga is alsóvárosi paprikás családból származott. Édesapját korán elvesztette, paprikakofaként működő édesanyja, Kónya Anna, révén pedig a legközvetlenebb tapasztalatokat szerezhette Szeged paprikás társadalmáról.

Monográfiájában, A szegedi paprikában, így ír a város és a fűszernövény kapcsolatáról: „A messzi idegenből, Amerikából ideplántálódott növény gyökeret vert a szegedi földben, majd a munkás emberi verejték és a szüntelenül elégedetlen, mindig különbre törekvő értelem, szívós akarat, egyedülálló kultúrát fejleszt belőle, amely utolérhetetlen minőségével és színvonalával nemcsak hazánkat, nemcsak Európát, hanem az egész világot, magát az amerikai szülőföldet is meghódítja.”

Bálint Sándor A szögedi paprika lapjain

Hamarosan megjelenő könyvében Molnár Anita a következő szavakkal méltatja a nagy paprikakutató elődöt:

„Művében történetté áll össze a számtalan esemény, helyszín, személyes és családtörténet, ismerősök és ismeretlenek emléke, kutatás és feltételezés. Könyvét Alsóváros népének ajánlotta.

Bálint Sándor emlékét Szegeden utcanév, díj, csoportok, emléktáblák és intézmények nevei, oktatóterem a néprajz tanszéken, néprajzi érem és a Paprikaharang helyét elfoglaló új harang őrzi. Szobrai a Dóm tér Nemzeti Emlékcsarnokában és a Mátyás téren találhatóak. A Havi Boldogasszony-templomban emléktábla jelzi a helyet, ahol imádkozott. Bálint Sándor életműve és hagyatéka Megyei Értéktárunk része, hagyatékát, gazdag könyvtárát és tárgyi gyűjteményét a Móra Ferenc Múzeum őrzi.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése augusztusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Bálint Sándor, a szögedi paprika szakértője appeared first on PaprikaMolnár.

Paprikaharang: Új harang adományokból

A paprikaharang (és három, újonnan öntött „társa”) felszentelése az összefogás és nagylelkűség példátlan teljesítménye volt, nem egészen egy évvel a trianoni döntés után. A Mátyás téri ferences templom Historia Domusa (a plébánia napi eseményeit összegző dokumentum) pontos adatokkal szolgál a harangok megérkezéséről, szállításáról, felszenteléséről és első használatáról is.

Az, hogy az új harangok egyáltalán elkészülhettek, nagyrészt Péri Bonaventura rendházfőnök állhatatosságának volt köszönhető. Három harang egyéni adományozók ajándéka volt, a negyedik költségének előteremtésére azonban a házfőnök rendhagyó javaslattal állt elő. A Historia Domus kézírásos bejegyzése a következőképpen hangzik: „…a zárdafőnök a szószékről azt az eredeti gondolatot vetette fel, hogy a negyedik, legnagyobb harangot a szeged-alsóvárosi termelők, feldolgozók és paprikakereskedőknek illene megcsináltatni. Az eszme visszhangra talált. A zárdafőnök elnevezte a harangot paprikaharangnak, védőszentjéül pedig Sz. Piroskát választotta, minthogy a paprikamunka kizárólag leánymunka, és a szeged-alsóvárosi leányok legnagyobb része: Piroska.”

Az ünnepélyes behozatal

A harangok költségeit tehát felajánlások fedezték, előállításukat pedig Szlezák László budapesti mesterre bízták. A szimpatikus harangöntő – ahogy a források nevezik – maga is részt vett a harangok behozatalában és segédkezett felhúzásuknál.

A harangok a vasútállomásról a Mátyás térre való szállítása is dokumentált. A leírás jól tükrözi a lakosság hatalmas lelkesedését, várakozását: „Május 26. A harangok ünnepélyes behozatala az állomásról. Lévén e nap Urnapja, az egész város képviseltette magát a behozatali ünnepségen, ca. 25-30.000 ember…A menetben ment 4 lovas rendőr, utána mintegy 40 tagból álló lovas banderium, azután az iskolás gyermekek, fehér lányok, magyar ruhás lányok és asszonyok (vagy 1200-an!), katonai zenekar, énekkar, papság, harangok ráfkocsin, fehér rózsákkal feldíszítve…Kint a pályaudvaron a zárdafőnök nagy hatású beszédben üdvözölte a harangokat, mire zeneszó mellett a menet megindult.”

A paprikaharang felszentelése

A harangok felszentelésére másnap került sor: „Harangszentelés. A szentelést a megyés püspök ur hozzájárulásával a tábori püspök ur végezte…Ujjongás és tapsvihar köszöntötte a harangokat, ahogy a déli napsütésben fölragyogtak a levegőben, és sima, zökkenés nélkül való gyorsasággal emelkedtek föl a kiküldetésük szent magaslatára…Huzta a kötelet még a körletparancsnok, a főispán, a polgármester, a nemzetgyűlési képviselő is. Csak úgy ragyogtak az arcok a megelégedés tiszta örömétől….A szentelés napján délután 5 órakor szólaltak meg először az uj harangjaink. A járó-kelők, sőt a fuvarosok is megálltak az utcákon, és hallgatták a harangszót. Sokan letérdeltek, különösen a Mátyás-téren, és imádkoztak.”

Eltekintve attól, hogy a II. világháborúban majdnem elődje sorsára jutott, a paprikaharang vígan teljesítette a kötelességét. Egészen 2005-ig. Akkor ugyanis – 84 évvel a felszentelése után – a paprikaharang megrepedt. A paprikaharang helyett Gombos Miklós készült 750 kg-os új harangot önteni. Eredetileg a paprikaharangot is elvitte, hogy anyagát beszámítsa az új árába. A Szegedi Városvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Móra Ferenc Múzeum azonban gyűjtést szervezett az anyagköltségért, hogy a paprikaharang megmenekülhessen. Sikerült is összegyűjteni a hiányzó 940.000 forintot, melyhez a PaprikaMolnár Kft. is hozzájárult 50.000 forinttal. Az új harangot Bálint Sándorról nevezték el, a paprikaharang pedig az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont kiállítási tárgyaként él tovább.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post 100 éves az alsóvárosi paprikaharang appeared first on PaprikaMolnár.

Assisi Szent Ferenctől a Mátyás térig

A ferences rend létrejötte Assisi Szent Ferencnek, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjének, a természet, a kereskedők és Olaszország védelmezőjének köszönhető. A fiatalon még meglehetősen világias életet élő Szent Ferenc, több megrázkódtatás és súlyos betegség után, 1209-ben alapította meg rendjét. Szent Ferenc követői a római katolikus egyház kolduló rendjeinek sorát gyarapították. Nevük latinul így hangzik: Ordo Fratum Minorum, azaz Kisebb Testvérek Rendje. A latin megnevezésből származó rövidítés – OFM – tehát mindig a ferencesek rendjét jelöli.
Az egyre több taggal rendelkező ferences rend Szegeden először 1316-ban jelent meg. A ferencesek Mátyás téri megtelepedéséhez a legenda szerint magának Mátyás királynak is köze volt. Egyes vélemények szerint az uralkodó 1465-ben a templom kertjében tartott országgyűlést, és a rendnek adományozta palástját, melyből később miseruha lett.
Tényként valószínűleg inkább a következő adatokat fogadhatjuk el: 1480 körül elkezdődött a templom építése, felszentelésére pedig 1503-ban került sor. Ez volt a ferencesek máig tartó, állandó szegedi jelenlétének alapja, így váltak a közösség szellemi vezetőivé, tanítóivá, gyógyítóivá.

A ferences rend és a paprika

A ferences barátok mint tanult, a természettudományokban jártas emberek, hatalmas kertet tartottak fenn, ahol a haszonnövények mellett gyógyfüveket is termesztettek. A később világhírűvé vált szegedi paprikát Bálint Sándor feltételezése szerint a ferencesek honosították meg Szegeden.
A néprajzkutató így vélekedik a fűszernövény felbukkanásáról: „Szeged történetéből tudjuk, hogy az alsóvárosi franciskánus kolostor a török hódoltság idején hatalmas missziós terület központja, amelynek hatóköre egész Dél-Magyarországra kiterjedt. A barátok a népnek nemcsak papjai, hanem tanítómesterei, sőt orvosai is ebben az időben. Erről könyvtáruknak számtalan egykorú orvosi szakkönyve is tanúskodik. Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett. Egyáltalán nem lehetetlen tehát, hogy ők plántálták be török földről, a Balkánról, és ismertették meg az alsóvárosiakkal, a paprikatermelés későbbi nagymestereivel. Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A ferences rend és a szegedi paprikatörténet kezdetei appeared first on PaprikaMolnár.

Bálint Sándor és Alsóváros

Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904-ben született Szeged-Alsóvárosban. 

Érdeklődésének középpontjában Tisza menti szülővárosa állt. Kutatóként elért eredményei ma is alapvető jelentőségűek, a népi vallásosság önálló tudományággá válása főként neki köszönhető.

Alsóvárosi paprikatermesztő családban született, édesapját korán elvesztette, édesanyja, Kónya Anna, nagy áldozatok árán nevelte fel. A közeg, amibe tartozott, egész életét meghatározta. Később így nyilatkozott: „Én abból élök, amit életömnek az első tíz esztendeiben ott – persze tudattalanul, de mégis nagyon érzékönyen, ott, Alsóvároson átéltem.” Alsóvárosi közege egy életre meghatározta a szakralitáshoz való viszonyát, bár a szocializmus évei alatt kutatási tevékenységét egyáltalán nem támogatták, sőt igyekeztek megakadályozni.

Alsóvárosi szülőhelye nem csak a népi vallásosság, de a paprikatörténet kutatását is inspirálta. Legátfogóbb munkájának egyértelműen 1962-es monográfiáját tekinthetjük, mely A szegedi paprika címet viseli. A kötet foglalkozik a növény elnevezésével, szegedi elterjedésével, de részletes információkat tartalmaz a paprika termeléséről, őrléséről, értékesítési lehetőségeiről, sőt a kapcsolódó fogyasztási szokásokról is.

Bálint Sándor mindig hangsúlyozta a növény erős kötődését Szeged városához. „Szeged városának nevétől a paprika szinte elválaszthatatlan. Szemléletes hasonlat szerint a paprika igazán Szeged vére, amely közvetlenül vagy közvetve élteti ennek a nagy magyar városnak népét, táplálja gazdasági életét.”

A néprajzkutató művét Alsóváros népének ajánlotta.

A kutató emlékezete, napjainkban betöltött szerepe

Tudományos munkáján túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is.

Bálint Sándort hitéhez való ragaszkodása, szülőföldjéhez és a szegedi hagyományokhoz való erős kötődése, illetve keresztény lelkiségű, önzetlen személyisége miatt már életében is komoly tisztelet övezte. Több éve tartó kezdeményezés a kutató boldoggá avatása. A folyamat néhány héttel ezelőtt újabb mérföldkőhöz érkezett.

A Szentté Avatási Ügyek Kongregációja Rómában kézhez vehette az úgynevezett Positiót, a néprajzkutató életét, hitvallását és széleskörű tiszteletét bemutató hivatalos dokumentumokat.

Bálint Sándor és szülőföldje kölcsönös tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Alsóváros népe közösen imádkozik a folyamat sikerességéért. Augusztus elején, a búcsú nyitásaként celebrált szentmise Bálint Sándor boldoggá avatásáért szólt.

The post Alsóváros, alsóvárosi búcsú és Bálint Sándor appeared first on PaprikaMolnár.