Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szerteágazó munkakör

A paprikakofa legtöbbünk szemében talán egy dörzsölt piaci árus, aki nagy rábeszélőkészséggel és értékesítési gyakorlattal igyekszik túladni a portékáján. Feladatköre (és szerepe a szegedi paprika hírnevének öregbítésében) azonban ennél jóval komplexebb.

Elsősorban azt kell leszögezni, hogy nincs a piachoz kötve. A nyersanyag továbbítására specializálódott füzérkufa például közvetítő volt a termelők és a kikészítők között. Egy-egy paprikatermesztő család sokszor több évtizedes, generációkon átívelő kapcsolatot tartott fenn a füzérkofával. Bálint Sándor tanulmánya szerint „…erre különösen széleskörű tanyai ismeretséggel, atyafisággal rendelkező alsóvárosi, vagy röszkei szegényebb parasztasszonyok vállalkoztak, akiknek igájuk volt, akik vagy urukkal, vagy legényfiukkal indultak tanyai beszerző útra. Egyeseknek külön, állandó fuvarosuk is volt erre a célra. A híresebb, nagy tételekben vásárló, megbízható füzérkufának a nagygazdák hiteleztek, a kikészítők pedig előleget is adtak. Ez a mellékfoglalkozás azért is hasznos volt, mert nem kellett hozzá iparengedély.”

A kofák azonban nem csak a termelőket keresték fel. A visszaemlékezések szerint olyan távoli városokban is árultak, mint például Lugos, Fiume vagy Nagyvárad.

A paprikakofa mint a szegedi paprika terjesztője

A fent említett nagyobb utak paprikatörténeti jelentőséggel is bírnak. Az utazó kofák ugyanis hozzájárultak ahhoz, hogy a paprika már az 1800-as évek közepére általánosan ismert és népszerű fűszerré válhasson. Szerepük az őrlemény terjesztése kapcsán megkérdőjelezhetetlen, hiszen az már a nagyobb vasúti fejlesztések előtt meghódította az országot.

Akárcsak a paprikakofa, a hátipatikáros (afféle mozgó kínálattal rendelkező, vándor gyógyító) is kivette a részét a szegedi fűszer széleskörű bemutatásából. Fontos megjegyezni, hogy a törött paprikát nem ételízesítőként, inkább orvosságként ajánlotta.

Néhány paprikakofát név szerint említ Bálint Sándor munkája: Ördög Teca, Győri Roza és Négyökrű Ágnes valamikor a Valéria téri füzéres és a Széchenyi téri őröttes piac aktív szereplői voltak. A talpraesett, a jég hátán is megélő paprikakofa a Szegedhez kötődő irodalomnak is szerves része. A témáról Móricz Zsigmond is közölt egy kedves anekdotát.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek II. A paprikakofa appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A hasítólányok mint önálló, dolgozó nők

A szegedi paprikaipar mind nagyobb léptékű növekedésével a családi, idényszerű téli munka jellege is megváltozott. Teljes, esztendős üzemmé fejlődött, ahol a családtagok mellett a fogadott munkásoknak is bőségesen jutott feladat – írta Bálint Sándor 1959-ben, A szegedi paprika termesztése című cikkében.

Szeged-Alsóváros fiatal lányai a 19-20. század fordulóján ezért nem is igen gondoltak rá, hogy egyszerű szolgálólánynak álljanak. Sokkal szívesebben lettek hasítólányok, akik még a hideg hónapokban is állandó jövedelemmel rendelkeztek, és képesek voltak összeállítani saját kelengyéjüket.

Hivatásuk szeretete olyan – sikeres munkából és önállóságból fakadó – öntudattal párosult, hogy még a házasságot is halogatták, függetlenségükről ugyanis nem szívesen mondtak le.

A kevésbé csípős fűszer iránti megnövekedett igény nem csak állandó kenyérkeresetet biztosított nekik, de megbecsült helyet is munkaadójuk családjában. A közös, tavaszi ültetések, a téli alkonyok vidám éneklései, az együtt megült ünnepek és a műrokonsági kapcsolatok fűzték szorosra a hasítók és a kikészítők viszonyát.

A paprikaipar virágzását és a már-már polgári jólétet azonban megakasztotta az első világháború. A harcokat követő válságos években a hasítólányok mellett tömegével jelentek meg a hasítóasszonyok: Nekik is szükségük volt a fix keresetre, hiszen a családfőt sokan elvesztették.

 

„Ég a keze alatt a munka.”

A szorgalom érzékeltetésére használt fenti kifejezés a hasítás kontextusában plusz értelmet nyer. Hiszen ez a munka – bár megbecsülendő anyagi biztonságot jelentett – egyáltalán nem volt kellemes.

A hasítólányok és -asszonyok szoros fejkendőt viseltek, hogy megvédjék hajukat a szálló paprikaportól. Nagy, öblös kötényt kötöttek, felszerelésüket pedig egy alacsony szék, egy rosta, némi paprikamadzag, egy tű és egy bicska képviselte. Utóbbi mindig saját tulajdon volt, a többi munkaeszközt a kikészítő biztosította.

Ha egy paprikatermést a hasító egészségesnek ítélt, először a csumáját vágta le, utána a hüvelyt hosszában felhasította, végül kifordította a bőrt. Ezt a bőrt, a magok és az erezet kikapargatása után, tűre szúrták, ha pedig a tű megtelt, felfűzték és koszorúba kötötték.

Az erek és a magok puszta kézzel történő, folyamatos érintése kellemetlen, égő érzést okozott, mely a hasítók életének kegyetlen velejárója volt. A fájdalmat a bőr tejbe való áztatása kissé enyhítette.

A hasítóknak azonban ennél komolyabb egészségkárosító hatásokkal is szembe kellett nézniük. Kováts Ferenc szegedi tüdőspecialista észlelte először, hogy a paprikahasítókat jóval gyakrabban kínozzák tüdőbántalmak, mint más szakmák képviselőit. A bajt nem a csípős vegyületek okozták, hanem a paprikahüvelyeken olykor előforduló zöldpinísz. A penészgombák belélegzése okozta a tüdőkárosodást. A baj orvosolható volt, kezeletlenül azonban komoly következményekkel járt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek I. Hasítólányok és -asszonyok appeared first on PaprikaMolnár.

Csipödés a csípősség csökkentésére

A korában említett kemencés szárítás még a paprikafeldolgozás hajnalának eljárása volt. Ahogy azonban telt az idő, a fűszer előállítására használt módszerek és eszközök egyre finomodtak:

„A paprika feldolgozásának már régtől fogva, egészen máig, állandó problémája, üzemi feladata az erős, csípős íz csökkentése. A múlt század derekán beköszöntött a csipödés, amely még most is elég sűrűn előfordul.

Ez az eljárás a régebbinek továbbfejlesztése azzal a különbséggel, hogy a kemencében megszárított füzér nem azonnal kerül a taposózsákba, külűbe, újabban pedig a malomba, hanem kézbe veszik és a hüvelyeket egyenként lecsipkedik a fonálról, illetőleg a csutkáról.

Ez úgy történik, hogy a családtagok vagy fogadott dolgozók nagy kötőt kötnek, vagy alacsonykérgű rostát tesznek maguk elé és kis székre ülve csipönnek: A zörgősre száradt hüvelyeket két ujjukkal összeroppantják, majd lemorzsolják a csumáról. A lecsipödött hüvelyeket azután furkóval összezúzták, a portól kirostálták, utána pedig régebben vízimalomba, a tanyán elvétve szárazmalomba vitték.

Mint mondottuk, a csipödés ma is él. Az újabb időkben azonban a lecsipödött paprikát fel szokták rostálni, a bőrt az erezettől és a magtól különválasztani. A mag csípősségét áztatással csökkentették, tehát a későbbi technikának, a hasításnak néhány elemét visszamenőleg a csipödésben is alkalmazták.”

A feldolgozás fejlődésének magasabb foka: A hasítás

A Pálfy testvérek gépesítési törekvéseinek és a hengerszék szabadalmaztatásának leírása után Bálint Sándor visszatér a kevésbé erős paprika előállításának lehetőségeire: „A hengerszék azonban, amelynek népies varc nevét egészen öregektől még hallottuk, nem oldotta meg a csípősség kérdését.

A Pálfyak tehát új eljárás után néznek és így születik meg azután a hasítás. Mondják, hogy a hasítást egy Högyösi nevű, ezermester alsóvárosi szegény asztalos találta ki. Megfelelő anyagi és technikai lehetőségek híján azonban ő nem tudta gyümölcsöztetni, így fűződik tehát a hasítás is a Pálfy testvérek nevéhez, amelyet egyébként szintén szabadalmaztattak.

A hasítás a feldolgozásnak eddig legmagasabb fokú technikája, amely majdnem tökéletesen valósította meg azt az állandó követelményt, hogy a paprika megőrizze minden értékes élettani hatását, de ugyanakkor mégse legyen túlságosan csípős. Ez ugyanis az alapvető feltétele volt — különösen külföldön — a szegedi paprika hódításának.

A hasítás leglényegesebb újítása az, hogy a paprika részei feldolgozás közben most már gondosan elkülönülnek egymástól. Ezek a részek külön kerülnek tisztításra, finomításra, majd megfelelő módon, a minőségi követelmények szerint azután újra összevegyítik egymással.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Téli életképek II. Csipödés és hasítás appeared first on PaprikaMolnár.

Bálint Sándor: A szegedi paprika termesztése

A paprikás népélet kutatásának alfája és ómegája Bálint Sándor. 1959-es, A szegedi paprika termesztése című cikkében a szárítástól a törésig, a hasítók társadalmi helyzetétől a fűszer széleskörű exportjáig minden terítékre kerül.

A kutató a kemencében való szárítás módszeréről így ír: „A feldolgozás módjáról legkorábbi adataink a XVIII. század legvégéről, HOFFMANSEGG német utazó tollából maradtak ránk, aki többek között elmondja, hogy a paprikát, „ha már megérett, felfűzik és felakasztják, azután sütőkemencén megszárítják és összetörik”.

Ebben az időben, tehát a XIX. század fordulóján — a néphagyomány is így tudja — a paprikaipar még inkább az asszonyok és gyermekek dolga volt. A család férfi tagjai részben egyéb munkájuk miatt kevéssé vettek részt benne.

Téli időben a szegényebb családok más munkájukból már kikoptak és beszorultak a szobába. Hogy tétlenül ne töltsék az időt és a kemencében se égjen tűz hiába, a füzéreket a kemencében megszárították. Ez sokszor kenyérsütés után történt. Naponta kétszer is, reggel és este befűtöttek a kemencébe.”

Paprika a kemencében: A szárítás menetrendje és eszközkészlete

A leírás folytatásából kiderül, hogy a hőfok beállítására és az időtartamokra szigorú szabályok vonatkoztak: „A fűtés után mintegy fél óráig vártak, amíg a heve lë nem esött, vagyis amíg egy kissé ki nem hűlt. Ekkor kihúzták a parazsat, kisöpörték a kemencét a pemetölő néven emlegetett, vízbe mártott, nagy nyelű söprűvel.

Ezután a kemence nagysága szerint 5-10 füzért beraktak. Egy kis negyedóra múlva megeresztették a gőzét: az előtét, vagyis a kemence leemelhető ajtaját rövid időre levették a kemence szájából. Ezt néhányszor megismételték, azután pedig a paprika benn maradt estig. Ekkor kiszedték, a kemencét újra fűtötték és a paprikát még egyszer berakták.

Éjszakára kis pálcikát tettek az előte alá, hogy a gőz kijöhessen. Ha a paprika most sem száradt meg, akkor a fűtést az elmondott módon harmadszor, sőt negyedszer is megismételték. Csak tavasz felé kellett kétszer fűteni, mert akkor már a böjti szelek az ereszet alatt jól megfújták a füzért és így a hüvely szikkadt volt.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Téli életképek I. Paprika a kemencében appeared first on PaprikaMolnár.

December 24-e és az örömteli böjt

Ez a nap még a várakozásé volt. Vártak az advent és a böjt végére, a téli napforduló után a sötétség visszavonulására, az egyre növekvő fényre, Krisztus születésére, az igazi ünnepre. Míg napjainkban december 24-ét már ajándékbontás és gazdag vacsora jellemzi, addig egy régi alsóvárosi paprikatermelő még böjtöt tartott Ádám-Éva napján.

Karácsony böjtje, akárcsak hamvazószerda és nagypéntek, a legszigorúbb böjti napok közé tartozott. Mégis örömteli (gaudiosum) böjt volt ez, melynek napját sokan són, kenyéren és vízen töltötték el, és este is csak a legegyszerűbb ételek kerültek az asztalra.

A Krisztus születésére és az ünnepre való várakozást a néphagyományban az általános vendégvárás szokásrendszere is kiegészítette. Ezen a napon Szegeden is jellemző volt, hogy a bejárati ajtót egy kicsit nyitva hagyták, hogy azon „a Kisjézus könnyen betaláljon”, és hogy ne maradjon zárva a rokonok vagy barátok előtt se.

Estére aztán mindenki hazatért (sok helyen még a kölcsönkért dolgokat is visszakérték, hogy minden és mindenki a helyére kerüljön), és a család apraja-nagyja helyet foglalt a karácsonyi asztal körül.

A karácsonyi asztal mágikus ereje

A karácsonyi asztal jóval több volt, mint egy tálalásra alkalmas bútordarab. Az ünnep ígéretét, a jövőbe vetett várakozást, a család egységét jelentette, és mint ennyi pozitívum megtestesítője, az egész magyar nyelvterületen szerencsehozó és bőségvarázsló funkcióval bírt.

Különösen a Nyugat-Dunántúlon volt jellemző egy, kifejezetten erre az alkalomra tartogatott, díszes kivitelezésű, karácsonyi abrosz használata. Az abrosz nem csupán karácsonykor kapott aktív szerepet: Tavasszal abból vetettek, hogy biztosítsák a termés bőségét.

A karácsonyi asztal ereje a körülötte elhelyezett tárgyakra is hatást gyakorolt. Bálint Sándor is leírta, hogy Szeged környékén lószerszámot, takarmányt tettek alá, mert hitük szerint így egész évben védhették az állatok egészségét is.

És hogy mi került az asztalra? 24-én este böjti ételek, mint például halászlé és mákos guba, az ünnepi fogások mellett pedig kulcsszerepet kapott egy teljes vekni kenyér. Az asztalra gyakran egy kalácsot is helyeztek, hogy ez is egész évben rendelkezésre álljon majd. Tipikus karácsonyi ételnek számított továbbá az alma, a dió, a sült tök és a méz.

Még a karácsonyi asztalon maradt morzsának is „varázsereje” volt. Úgy tartották, ha kiöntik a tyúkoknak, azok sokkal jobban fognak tojni.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A karácsonyi asztal varázsa appeared first on PaprikaMolnár.

Késő nyár, kora ősz: A szedés szezonja

Bár Bálint Sándor még azt írta, hogy a szeptember 8-i Kisboldogasszony napjára érik meg a paprika, az egyre melegebb nyarak miatt a szedés is egyre korábban indul. Idén egy bő hét múlva már szedni fogják a paprikát Szeged környékén.

Egy kicsit jobb termésre számítunk, mint tavaly. Remélhetőleg igazi vénasszonyok nyara jön, hogy sokáig pirosodhassanak a termések.

Az érett paprika betakarításának alkalmairól és módszereiről ismét A szögedi paprikát idézzük:

„A fűszerpaprika termése akkor szedhető, ha már teljesen bepirosodott. Ekkora alakulnak ki a minőséget meghatározó vegyületek: Festékanyagok, illóolajok, kapszaicin, cukor, vitaminok, ásványi anyagok.

A termésmennyiség évente és termőhelyenként változik, de hektáronként 10-25 tonna nyersterméssel lehet számolni. A paprikát nem szüreteljük, hanem szedjük.

A paprikaszödés régebben Kisasszony utánra esett, ma a palántázott paprikát általában szeptember elején, a helyrevetettet szeptember végén, október elején kezdik szedni.

A folytonos növekedésű fajták szakaszosan érnek be: Először az első kötésű, teljesen beérett, alsó hüvelyek szedhetők. A felsőbb, későbbi kötésű terméseket, esetleg a högypaprikát, a második, harmadik alkalommal szödik. A determinált fűszerpaprika-fajtákat egyszer szedik.”

Először, másodszor. Kézzel, géppel

„Az előszödés és a másodszödés adja a legtöbb, legjobb minőségű paprikát. A fűszer minősége szempontjából fontos, hogy csak a sötét pirosra érett, ép, egészséges terméseket szedjék le, a félérett, füstös, kormos paprikát meg kell hagyni a következő szedésre.

Az 1960-as években dolgozták ki a gépi szedés technológiáját. Használata közép- és nagyüzemekben terjedt el: Gyors és költségkímélő technológia, hiszen hozzávetőlegesen 100 fő kézi munkaerőt vált ki a gép teljesítménye.

A gépi szedésre termesztett paprikát egyszer szedik, a termések közel azonos érettségi szinten vannak szedéskor, de sajnos, nem jelenti a termesztés jövőjét, az ebből készült őrlemény legfeljebb közepes minőséget ad.

Akár kézzel, akár géppel végzik a paprikatermelők a munkát, a napi törődést nem lehet megspórolni. Régi szentmihályi visszaemlékezők mesélték, hogy az éjszakai műszakból hazafelé mönet, a biciklivel a paprikafőd felé kanyarodtak, mögnézték mielőtt hazamöntek vóna lepihenni.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Piroslik a határ, hamarosan kezdődhet a szedés! appeared first on PaprikaMolnár.

Régi hagyományok, örök szabályok

Az ültetés Bálint Sándor néprajzkutató szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.”

Megjegyzi azt is, hogy a paprikaültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. A palántázás mindig a gyakran hirtelen hideget hozó Fagyosszentek (Május 12; 13. és 14; azaz Pongrác, Szervác és Bonifác napja) után vette kezdetét. Szent Antal alakját pedig a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Ha a fiatal paprikák már elég erősek voltak, a paprikaültetés előtti nap délutánján sor került a palántaszödésre. A munkát kalákában végezték, a rokonok, barátok, szomszédok mind eljöttek segíteni.

Szükség is volt a sok munkás kézre, ugyanis a földből kiszedett gyenge növényeket minél előbb el kellett ültetni. A régi paprikások szemléletes mondása szerint a palánta ugyanis olyan mint a halott: vinni kő.

A paprikaültetés idei tapasztalatai

A megerőltető kézi munkát ma már kiváltja a gépek használata, és a felmelegedés miatt a Fagyosszenteknek sincs már akkora hatalmuk, mint régen. Mi már nem is várjuk ki minden paprikaültetés előtt a május 12-t.

Az időjárás jelentősége azonban megkérdőjelezhetetlen – régen és napjainkban is. Természetes, hogy ültetés előtt és után is feszülten figyeljük a meteorológiai előrejelzéseket.

Most a tanya melletti, alig egyhektáros területről hoztunk néhány képet. A hőmérséklet a héten, és tulajdonképpen egész májusban, az átlag alatt maradt, meghatározó volt a hűvös, borús idő. A csütörtöki eső viszont nagyon jól jött, a palántáknak igazán hasznára vált a friss csapadékvíz.

Elkelne még néhány langyos, áztató eső, és természetesen napfényre is szükségünk lenne. Az ősszel elkészülő friss paprikaőrlemény „gyártása” tulajdonképpen most kezdődik, reméljük, a körülmények kedvezőek lesznek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Ha május, akkor paprikaültetés appeared first on PaprikaMolnár.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.”

A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a Mária-ünnep vallási jelentőségéhez igazodva, a gyümölcsfák oltásának és szemzésének hagyományos időpontja volt. Azonban ezen kívül is számos gazdasági forduló és a néphitben gyökerező szokáscselekvés kötődik hozzá.

Mezőgazdasági munkák, hagyományok, babonák

Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma is leírja, hogy „Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.”

Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz.

Az új élet szárba szökkenését számos más területen is vélelmezték. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a sárgarépa, a petrezselyem, a káposzta, sőt a paprika magjai is. Amennyiben a paprikát palántáról nevelték, a május közepi Fagyosszentek után kezdődhetett az ültetés.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a tavasz kezdete appeared first on PaprikaMolnár.

Móricz Zsigmond emlékezete

Móricz Zsigmond (1879-1942) író, szerkesztő, újságíró neve magától értetődően ott van a 20. századi magyar irodalmárok legnagyobbjai között. Szépirodalmi munkái közül nem egy máig is kötelező olvasmány, realista prózái akár szociográfiai elemzésként is olvashatók.

A szegényparaszti családból származó Móricz ugyanis saját gyerekkori tapasztalatait formálta novellákká, regényekké. Hiszen igazán hitelesen „…csak azt lehet leírni, ami fáj.” – mondta 1908-ban, egyik legismertebb novellája, a Hét krajcár a Nyugat folyóiratban való megjelenése után.

Bár Móricznak stabil helye van a „nyugatos” irodalmi újítók között, 1933-ban szakított a lappal és a Kelet népe folyóirat, továbbá a népi írók vezéralakja lett. Az életművéből jól ismert figurák – a megrázó sorú Árvácska, a kikapós galamb papné, a politikai korrupcióba nyakig merült rokonok – mind a magyar valóság hús-vér alakjai.

Akárcsak a szegedi paprikások, akik ugyan nem regényhősként jönnek elénk, színes-csípős életkörülményeik azonban ugyanúgy vonzották az író figyelmét.

Móricz és Szeged

„Már a vonatról megszúrja az ember szemét a paprikafüzérek kárminvörös függönye amely csaknem minden ház ereszébe ki van húzva.” – így indul a Móricz szegedi benyomásait összegző Paprikaszagú levegőben című kötet, melynek már szenteltünk egy külön sorozatot.

Az író valószínűleg 1913-ban járt először a Tisza-parti városban, legalábbis ekkor jelentek meg Az Est hasábjain első szegedi riportjai, A szegedi papucs, A szögedi embör és A szegedi dudás. Később ezekből állt össze a Paprikaszagú levegőben is, kiegészülve a röszkei és szentmihálytelki paprikások gondjaival vagy a szegedi kufa alakjával. Utóbbi egyébként létező személy volt, Ágnes néni, aki Bálint Sándorral tartotta a rokonságot és az etnográfus ajánlotta Móricznak mint hasznos ismeretséget.

Bálint Sándor dialektológiai tanácsokkal is ellátta az írót. Móricz az ő-ző, szögedi nyelvjárás kapcsán gyakran kért tőle segítséget. Így sikerült hitelesen megszólaltatni dél-alföldi szereplőit a Rózsa Sándor-regényekben.

A kiemelt kép forrása: Fortepan_115218

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprikás krónikás. 145 éve született Móricz Zsigmond appeared first on PaprikaMolnár.

Szegedi vásárok. A szabad királyi várostól az interetnikus kapcsolatokig

Szeged előnyös földrajzi fekvése magától értetődően katalizálta gyors gazdasági növekedését. A Maros és a Tisza összefolyása természetes találkozóponttá tette, a vízi út használata pedig a szállítás terén jelentett lehetőségeket. A Máramarosból, illetve Erdélyből leúsztatott fa a várost óriási területeket kiszolgáló faelosztóhellyé fejlesztette. Az épületfán kívül Szeged nagy sótára miatt is jelentőséggel bírt, a sóraktárak is az áruforgalmat élénkítették. A kedvező körülmények hatására szeged már 1498-ban elérte a hazai városfejlődés legmagasabb fokát, szabad királyi város lett. Innentől kezdve különleges jogok és kiváltságok garantálták fejlett árucseréjének kibontakozását.
Szeged forgalmazható javait, ahogy Bálint Sándor is leírja, elsősorban a Tisza biztosította. Az eredményes halászat a szegedi halpiac felvevőkörét még az országhatárokon túlra is kiterjesztette. A szegedi vásárok ugyanis nagy számban vonzották a román és szerb ortodox vallású látogatókat, akik itt szerezték be a szigorú böjtökhöz szükséges sózott, szárított halat.

Nagyvásár, hetivásár, vásárfia

A szegedi vásárrend még a 19. század során is öt nagyvásár-napot jelölt meg az évben: Az első a Donát-napi (február 17-i) volt, melyet a következő napokon követtek vásárok: Május 5-én, július 31-én, október 10-én és november 30-án. A nagyvásárok egy teljes hétig, vasárnaptól vasárnapig tartottak, a vár és a város közötti területen rendezték őket, a kedvükért pedig az egész magyar nyelvterületről érkeztek eladók és vevők. Valamivel kisebb léptékűek voltak a hetivásárok, ezeket minden szerdán és szombaton megrendezték. A nagykereskedők itt már nem jelentek meg minden alkalommal, de az árukészlet a hetivásárokon is bőséges volt.
Bálint Sándor szerint a vásárok (pontosabban a hetivásárok és a piacok) két, sajátosan „szegedi” árucikkel rendelkeztek. Ilyen volt a Klauzál téren árusított kenyér és a Széchenyi téren forgalmazott paprika.

A kép forrása: Arcanum.com

A vásárok, nyilvánvaló gazdasági oldalukon kívül, számos szociális vonatkozással is bírtak. Meghatározták a parasztok és iparosok rendszeres útjainak idejét és irányát, találkozási helyek voltak, színfoltok a hétköznapok sorában. Számos új együttműködést (És nemegyszer házasságot is! Lásd: leányvásár) rendeztek el a vásári forgatagban.

A vásárra utazó családfő gyakran apró ajándékot, vásárfiát, vitt magával háza népének. Talán a faragott játékok, mézesbábok és szépítőszerek teremtik meg az elsődleges kapcsolatot a régi szegedi vásárok és a mai Hídivásár között. Utóbbi inkább szórakozás, mint gazdasági törvényszerűség, a belvárosi hídon kapható kézművesremekek már egy egészen másfajta életforma vásárfiái.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Vásárfia eladó! Vásárok a régi Szegeden appeared first on PaprikaMolnár.

Szent Bálint története és kultusza

Ahogy Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában is olvashatjuk, Bálint (azaz Valentin, ha nevének latin változatát említjük), a 3. században élt itáliai, ókeresztény vértanú volt. Ahogy sok más korai keresztény mártír, ő is azért bűnhődött, mert hitét nem volt hajlandó feladni. A börtönből azonban írott üzeneteket küldött barátainak, melyekben elmondta, mennyire szereti őket. Talán ez lehet a Bálint napi üdvözlőlap-küldés legkorábbi megnyilvánulási formája.

A hozzá kötődő legendák egy másik változatában Claudius császár korlátozta a fiatal férfiak házasodási lehetőségeit, hogy figyelmüket semmi ne vonja el a katonai szolgálattól. Bálint azonban a segítségükre sietett és titokban összeadta a szerelmeseket.

Az Ünnepi kalendáriumban leírtak szerint a római Bálint alakja összeolvadta egy, a passaui székesegyházban nyugalomra helyezett, másik Bálint püspökével. Utóbbit főleg a nyavalyatörés csodás gyógyítójaként tartották számon, így történt, hogy február 14-hez egész Európában a szeretet kiterjesztésének és a betegségek elűzésének asszociációi kötődtek.

A Bálint napi hagyományok hazánkban

A magyar nyelvterület Bálint napi szokásvilága nem kizárólag a szerelmeseké. Február 14-én – ahogy szinte minden más jeles napon is – az eljövendő gazdasági év sikerét is megpróbálták biztosítani. Mindszenten például csíkot söpörtek: Magokat, gyümölcsöket terítettek szét az udvaron az ég madarai számára. Úgy tartották, ha ezen a napon „megvendégelik” őket, később biztonságban lesz tőlük a szőlő, a vetemény.

A madarak más tekintetben is szorosan kötődnek a Bálint napi hagyományokhoz. A néphit szerint ezen a napon térnek vissza a vadgalambok, tehát hamarosan vége lesz a télnek.

Szent Bálint a verebek védelmezője is, február második felétől az időjárás már nekik is kedvezni fog.

Állítólag az a hajadon lány, aki Bálint napjának reggelén verebet lát, szegény férjet kap majd, de nagyon boldog lesz. Ellenben az, aki egy tengelicet pillant meg, gazdag jövendőbelire számíthat. A néphit ismeri még a párna alá helyezett babérlevél praktikáját is, ami segít megálmodni, pontosan ki lesz a jövendőbeli házastárs.

Az ajándékozás kultúrája nem tartozott szervesen hozzá a régi Bálint naphoz, inkább a rendszerváltás után erősödött fel. Ha valaki mégis ezzel a modern módszerrel ünnepelné a szerelmesek napját, annak ajánlunk egy igazán egyedi ajándékot: A tölgyfán füstölt Las Hermanas-őrlemények ebből az alkalomból kedvezményesen vásárolhatók meg.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A galamboktól a bonbonokig. Bálint napi népszokások appeared first on PaprikaMolnár.

Pirosmalom, pirosmónár, édösmalom, erősmalom

A szögedi paprika vonatkozó fejezete Bálint Sándor „szögedi” tájszavaival összegzi a pirosmalom működését:

„Az édösmalom lehetőség szerint elkülönült az erősmalomtól, külön dolgozott tehát az édösmónár és az erősmónár. A köves malomban átlagosan tíz kőpár üzemelt, magas padozaton, külön-külön dolgoztak a kövek, mellettük a mónár fölöntött, zsákolt, szitált.

A paprikakű egy mozdulatlan, rovátkolt alsókőből és egy forgó fölsőkőből állt, a két kő között, annak érdes felületén történt az őrlés. Az érdes felületet a vájatok, rémisek biztosították. A kőpárt kérög vette körül: ezen állt a garat.

A sárospataki vagy nagymuzsalyi malomkövek készre faragását, bejáratását, a malmi munka irányítását, és a féltermék összeállítását, a bőr és mag arányát, a megrendelői igények szerint, a paprikamónár végezte. A paprika első, durva őrlése a dercézés, darálás, így kapták a dercét. Az ismételt őrlést, darálást nyolc-tízszer is elvégezték, közte szitálták és hűtötték a paprikát, így állították elő az egyenletes minőségű, finom őrleményt. A paprikamolnárnak vigyáznia kellett, nehogy előrje a paprika színét.”

Őrlési tanácsadás és humor: Molnárok Lapja, 1927.

A molnárok közötti szakmai diskurzust segítő folyóirat, a Molnárok Lapja, 1927-ben így írt a paprikaőrlés kérdéséről:

„A paprikát Szeged és Kalocsa vidékén sűrű tótköveken és Hungána-műköveken őrlik. Rázószitákon szitálják e czélnak való szita-szövet alkalmazásával. Legújabban szitálás nélküli visszaöntéssel őrlik és így állítólag a paprika őrleménye ízletesebb és ha már elég finomra őrlődött, úgy egy karszitán szitálják át. A paprikaőrlés sem a szemnek, sem a tüdőnek, de még a halpaprikásnak sem ártalmas, legfeljebb kezdetben kissé megtrüszkölteti a vele foglalatoskodót…

Kolléga úrnak legjobban ajánlom, ha a paprikaőrléssel közelebbi ismeretségbe óhajt jönni, fáradjon le Szegedre, ott töltsön el két hetet és ha molnár, mint kitűnő paprikaőrlő fog hazakerülni. Mint erős fűszer, bizonyára midőn őrölve lesz, kellemes prüszkölést és könnyezést idéz elő, de ha jó a tüdeje, jó a szeme, akkor nem árt, de ha rosszak ezek a szervei, úgy nem kell feltétlen paprikamalomba menni, hogy a kis kapun kivigyék.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A szögedi paprika. Az egykori pirosmalom appeared first on PaprikaMolnár.