Éppen tegnap, július 2-án volt Móricz Zsigmond születésének 145. évfordulója. Az író Szegedhez is szorosan kötődött, illetve a város és a paprika kapcsolatát is többször dokumentálta. Az évforduló kapcsán paprikás örökségéből adunk ízelítőt.
Móricz Zsigmond emlékezete
Móricz Zsigmond (1879-1942) író, szerkesztő, újságíró neve magától értetődően ott van a 20. századi magyar irodalmárok legnagyobbjai között. Szépirodalmi munkái közül nem egy máig is kötelező olvasmány, realista prózái akár szociográfiai elemzésként is olvashatók.
A szegényparaszti családból származó Móricz ugyanis saját gyerekkori tapasztalatait formálta novellákká, regényekké. Hiszen igazán hitelesen „…csak azt lehet leírni, ami fáj.” – mondta 1908-ban, egyik legismertebb novellája, a Hét krajcár a Nyugat folyóiratban való megjelenése után.
Bár Móricznak stabil helye van a „nyugatos” irodalmi újítók között, 1933-ban szakított a lappal és a Kelet népe folyóirat, továbbá a népi írók vezéralakja lett. Az életművéből jól ismert figurák – a megrázó sorú Árvácska, a kikapós galamb papné, a politikai korrupcióba nyakig merült rokonok – mind a magyar valóság hús-vér alakjai.
Akárcsak a szegedi paprikások, akik ugyan nem regényhősként jönnek elénk, színes-csípős életkörülményeik azonban ugyanúgy vonzották az író figyelmét.
Móricz és Szeged
„Már a vonatról megszúrja az ember szemét a paprikafüzérek kárminvörös függönye amely csaknem minden ház ereszébe ki van húzva.” – így indul a Móricz szegedi benyomásait összegző Paprikaszagú levegőben című kötet, melynek már szenteltünk egy külön sorozatot.
Az író valószínűleg 1913-ban járt először a Tisza-parti városban, legalábbis ekkor jelentek meg Az Est hasábjain első szegedi riportjai, A szegedi papucs, A szögedi embör és A szegedi dudás. Később ezekből állt össze a Paprikaszagú levegőben is, kiegészülve a röszkei és szentmihálytelki paprikások gondjaival vagy a szegedi kufa alakjával. Utóbbi egyébként létező személy volt, Ágnes néni, aki Bálint Sándorral tartotta a rokonságot és az etnográfus ajánlotta Móricznak mint hasznos ismeretséget.
Bálint Sándor dialektológiai tanácsokkal is ellátta az írót. Móricz az ő-ző, szögedi nyelvjárás kapcsán gyakran kért tőle segítséget. Így sikerült hitelesen megszólaltatni dél-alföldi szereplőit a Rózsa Sándor-regényekben.
A kiemelt kép forrása: Fortepan_115218
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
