Az utóbbi hetekben jól körüljártuk a paprikaszedés témáját. Most a Délmagyarország egy 1943. szeptemberi cikke segítségével pillantunk bele a régi Szeged paprikaéréseibe. Nem is akármilyen segítséggel, hiszen a rövidke írást Szögedi Bálint jegyzi. Azaz Bálint Sándor néprajzkutató, a publicisztikában többször is használt álnevén!
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Paprikaszedés és paprikás edukáció
Egyhasábnyi leírása elején Bálint Sándor határozott – és ma is aktuális! – véleményt formál a szegedi paprika szegedi megítéléséről:
„A szegedi paprikáról sokat beszélünk, de maga a művelt szegedi társadalom is néhány sablonos frázist nem számítva, alig ismeri szülővárosának világraszóló paprikakultúráját. Ebben természetesen nemcsak ő a hibás. A szegedi iskolákban nem igen esik róla szó, hiszen nincs benne a hivatalos tantervben. Egyetemi és főiskolai ifjúságunk is félévtizeden át itt él Szegeden, de nem adódik alkalma a szegedi paprika világának megismerésére…
Az alábbiakban a paprikaszedést próbáljuk néhány rövid szóval jellemezni, amely Szeged gazdasági életének bizonyára legnagyobb eseménye. Hiszen a termés sikere közvetve kihat Szegednek egész iparára és kereskedelmére, banküzletére és adózási viszonyaira is. A rossz termést mindenki megérzi, még az is, akinek Szegeden látszólag semmi köze sincs Alsóváros és a tanyák paprikatermelő népéhez.”
A szedéstől a fűzésig
A cikk folytatásában a paprikaszedés lépésről lépésre bontakozik ki:
„A piros paprikahüvelyeket, azonkívül a kesely, azaz féligérett hüvelyeket is, amelyek már leszakítva is megpirosodnak, a szedők letörik a töről. A paprikautakat garabollyal a kezükben veszik sorra és ha teleszedik, a paprikát zsákba öntik. Hazaviszik, kiborítják és szétterítik, hogy szikkadjon, mert közvetlenül a szedés után nyersesége miatt nem lehet azonnal fűzni, csak egy jó hét múlva.
Ha a paprika már megszikkadt, vagyis a csutkája megfonnyadt, elkezdődik a fűzés, azaz a hüvelyeket körülbelül négy méteres zsinegekre tűvel felfűzik. Ha egy zsineg tele van, a két végét összekötik és az így keletkezett koszorút füzérnek nevezik. A fűzésnél csak az egészséges hüvelyeket fűzik fel, a csutkát szúrva keresztül. A selejtes, egészségtelen hüvelyeket lecsumázzák és megszikkasztják. Vagy így hulló gyanánt adják el, vagy a paprika húsát a közepén átszúrják és így fűzik fel. Ezt a füzért racának vagy rackának, vagy kalárisnak hívják. Ezt a közepes minőségű őrleményhez használják fel.
A füzéreket szérgyiára teszik, amelyet szellős, napos helyen állítanak fel kint a szabadban, hogy a paprika további szikkadását előmozdítsák…
Amikor a paprika a szérgyián kellőképpen kiszikkadt, akkor vagy fölhordják a padlásra, vagy pedig a tornác, szegediesen ereszet alatt rakják rúdra. A szegedi parasztháznak színes ékességei ezek a csüngő paprikafüzérek. Érdekes megfigyelnünk, hogv a házak ereszetükkel szinte kivétel nélkül délre vagy keletre, tehát a nap járásának irányában épülnek. A paprika tehát födél alatt, de szellős, napos helyen várja a feldolgozás, vagyis a hasítás alkalmas idejét.”
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
