A dekoratív paprika: Karácsonyfán, asztali díszben, virágcserépben

A karácsonyt megelőző időszak manapság már gyakran díszesebb, mint bármelyik karácsonyfa: Intézmények és cégek készítenek saját adventi koszorút, egész kertek úsznak fényárban, minden sarkon manókba botlunk. Lássunk néhány minimalista alternatívát!

Mielőtt komolyabb kompozíciót terveznénk, nézzük meg a paprika növényt, a maga egyszerű valójában. Cserépbe ültetve dísznövényként is kapható, friss, zöld levelei és harsány termései igazán látványosak. Mutat olyan jól az ünnepi asztalon, mint az unalomig ismert mikulásvirág.

Ha pedig már az asztalnál tartunk, ki mondta, hogy az ünnepi asztali dísznek muszáj ezüstözött tobozokat és jelentős mennyiségű csillámport tartalmaznia? A fűszerpaprika élénkpiros termései szépen kombinálhatók a fenyőgallyakkal, bogyós ágakkal, esetleg néhány gyertyával. Ugyanez az adventi koszorúra is igaz. Készítsük el idén a természet adta alkotóelemekből!

Az advent után pedig már jön is a karácsony. A csillagszórók és égők mellett a fenyőfa igazi ékességei a karácsonyfadíszek: A gyerekkorunkból is ismerős, klasszikus darabok és a kreatív újdonságok is.

Az előbb az égőket említettük. Ezen a téren is eltérhetünk egy kicsit a megszokottól, az ezüstszínű vagy aranyló fények helyett válasszunk pirosat!

A magyar népművészet esztétikája

A dekoratív paprika persze nem olyan újdonság, ami nekünk jutott először eszünkbe. Esztétikai értékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyar népművészetnek is szerves részévé vált. Gondoljunk csak a kalocsai ornamentikára, ahol a tarka virágok és zöld levelek között a vörös termések is megjelennek.

Egy ilyen vázában méltó helye lesz a vendégektől kapott virágcsokornak, de blúzokra hímzett mintaként vagy egy fülbevaló felületén is ugyanolyan gyönyörű. Kalocsai mintával díszített termékeink bárki számára elérhetők a Paprika&FolkArt House Szeged Somogyi utca 17. alatt működő üzletében.

Hogy a váza ne álljon magányosan, válasszunk alá egy terítőt is! A finom cérnából készült halasi csipke szépsége és ünnepélyessége egyaránt vitathatatlan, használjuk bátran a többi ünnepi kiegészítővel együtt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Ünnepi díszítési tippek. A dekoratív paprika appeared first on PaprikaMolnár.

A paprikáról és a legapróbb építőköveiről

Mivel a szöveget is lebontottuk a legkisebb alkotóelemeire – a betűkre – a paprikát is az apró építőkövein keresztül kezdjük bemutatni. A növény most a maga fizikai valójában szerepel, vegyületek és biológiai fogalmak szintjén.

ASTA

A paprika színanyagtartalmának mérésére szolgáló nemzetközi szabvány, az American Spice Trade Association rövidítése. A paprika pirosa tehát az ASTA-értékkel mérhető, minél magasabb ez a szám, annál több a színanyag a növényben. Az ASTA-szám mindig feltételezett ideális körülményeket takar. A legmagasabb színanyagtartalmat, amit az adott fajta produkálhat, optimális termesztési helyzetben, hosszú és sikeres utóérleléssel.
Az I. osztályú őrlemény például minimum 100 ASTÁ-s kell, hogy legyen. A Szegedi 80-as édes fűszerpaprika-fajta pedig éréskor a 200 ASTÁ-t is elérheti.

Bogyótermés

A növények (fák, cserjék és lágyszárúak) egy lehetséges terméstípusa, a paprikahüvely is ebbe a kategóriába tartozik. A paprikáról is elmondható, ami a bogyótermés többi képviselőjéről: Külső héja tapintásra bőrszerű, a belső nedves és lédús, itt helyezkednek el a magok is. A paprika a sokmagvú növények közé tartozik, érett hüvelye felfújt bogyótermés, azaz termésfala hólyagszerű, belül levegővel telt.

C-vitamin:

A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, egy antioxidánsként működő szerves sav, mely egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen. Szent-Györgyi Albert orvos-kutató – aki az anyag izolálásáért Nobel-díjat kapott – felfedezte, hogy a nyers paprika rendkívül magas koncentrációban tartalmaz C-vitamint. Kísérleteihez szegedi paprikát használt, ezzel biztosította a dél-alföldi város és a növény rangos helyét is a tudománytörténetben.

Dísznövény:

Ha a paprikáról korai, európai története kapcsán beszélünk, akkor értékes C-vitamin tartalma még nem kaphat hangsúlyt, látványos színanyagtartalma viszont annál inkább. Ugyanis a növény – miután a 15. század végén Amerikából az Óvilágba érkezett – kezdetben kizárólag dekorációs célokat szolgált. Nemes hölgyek fűszerkertjeiben ékeskedett, akik a vörös terméseit szépnek tartották, de mérgezőnek is. A paprika gyógyászati, majd étkezési célú felhasználására még csaknem másfél évszázadot várni kellett.

Erek:

A paprika termésfala és a magokat tartó központi oszlop között a rekeszfalak, más néven az erek biztosítanak összeköttetést. A bogyótermés ezen sajátosságát a csípősség érzetével azonosítjuk. Mindenki tudja, hogy a paprika ereje csökkenthető, ha kierezik, azaz a rekeszfalakat késsel eltávolítják. Valóban az erek alapi részén elhelyezkedő óriás sejtek termelik a kapszaicint, mely a csípősségért felel.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról, A-tól Z-ig. Az ASTÁ-tól az erekig appeared first on PaprikaMolnár.

Tulajdonképpen európai karrierjét is így kezdte: Miután a 15. század végén Kolumbusz hajóin az Óvilágba kerültek a növény magjai, először a fűszerpaprika csak a díszkertek éke volt. A zöldség a dísznövény szerepében jelent meg, impozánsnak tartották, de attól féltek, mérgező lehet, így kezdetben még nem fogyasztották.

A díszpaprika – megjelenését tekintve – nem nő olyan magasra, mint a fűszerpaprika, a különféle típusok magassága 30 és 120 cm között mozog, így kisebb helyet foglal, könnyebben cserépbe ültethető. A szántókon termesztett rokonához képest ágrendszere sűrűbb, termései kisebbek, gyakran felállóak. Színük leggyakrabban piros vagy zöld, de előfordulnak a lila és a sárga legkülönfélébb árnyalatai is, sőt, fekete termésű díszpaprikák is léteznek. A díszpaprikának nem csak a bogyói, a virágai is dekoratív hatásúak: Az ágak hegyén helyezkednek el, és színük a fehéren kívül lila és sárga is lehet.

Paprikából természetesen másként is válhat dísz. Gondoljunk csak arra, hogy a régen parasztházak ereszei alatt szikkadó paprikafüzérek ma már nagy rendezvények kellékei lehetnek. Az égőpiros termések bekerülhetnek egy menyasszonyi csokorba, paprikaminták pedig szinte bárhol megjelenhetnek. Modern hóbort lenne? Nem valószínű, azaz nem kizárólag. Hiszen ott egy megfelelően tradicionális ellenpélda, a kalocsai ornamentika. A paprika motívuma már a 19. század végén, 20. század elején is látható volt a virágdíszek között.

A kalocsai ornamentika

Díszíthetünk tehát egy teljes növénnyel, cserépben. Kizárólag a füzérek, termések is jól használhatók. És az őrlemény…? Talán hihetetlen, de maga a fűszer is egy ígéretes lehetőség. Vízzel feloldva húsvéti tojások színezésére is használható, olajjal vagy zsiradékkal elegyítve pedig festék is keverhető belőle.

Használjuk ezt a fantasztikus növényt minél sokoldalúbban!

Paprika egy menyasszonyi csokorban

The post Dísz, dísznövény, festékanyag? A dekoratív paprika! appeared first on PaprikaMolnár.

Az Amerika felfedezőjeként számon tartott Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) genovai születésű hajós volt, aki végül spanyol színekben indult el útjára. Három karavellájával 1492. augusztus 3-án vágott neki az Atlanti-óceánnak. Sokáig hiába várt admirálisi kinevezéséhez azonban április 30-án jutott hozzá, erre az évfordulóra tehát éppen most emlékezünk.

Kolumbusz Kristóf

Kolumbusz életéről, kalandos hajóútjáról és a 15. század végi Európa kereskedelmi nehézségeiről egy alkalommal már beszámoltunk. Most lássuk, hogyan jelent meg a növény Európában, és hódította meg az Óvilág gasztronómiáját is.

Az amerikai kontinens egy korai ábrázolása

A paprika tulajdonképpen már az első hajókkal megérkezett. Kolumbusz orvosa, az előbb már említett Dr Chanca hozta be a növény magját, és innen spanyol és portugál kereskedők révén jutott el Európa többi részébe – elsősorban a Balkánra és a Kárpát-medencébe – majd Afrikába és Ázsiába. Kezdetben dísznövényként használták, majd amikor rájöttek, hogy a termése nem mérgező, hanem kiválóan használható húsok fűszerezésére, a paprika szédületes karriert futott be: számos változata, felhasználási módja alakult ki, és az indiai, thai, kínai és a magyar konyha alapvető fűszerévé vált.

Magyarországra feltehetően a Balkánon keresztül, török közvetítéssel került: a bors rokonaként ismerték, erre utalnak a törökbors, indiai bors, és az erdélyi pogánybors el-nevezések. A 16. században a cserépbe ültetett paprikanövény még főúri kerteket díszített, említést tesz róla például Széchy Margit, Zrínyi Ilona nevelőanyja is. Mint borsot helyettesítő fűszer, a 17. század végétől terjedt el, de kezdetben csak a népi konyha ismerte. Termesztési ismereteit valószínűleg bolgár kertészek hozták be a Bácskába, majd onnan Szegedre. Elterjedése széles körben köszönhető annak, hogy úgy tudták róla: jótékonyan hat az emésztésre és hatásos ellenszere a maláriának. Lehetséges, hogy a gyógyászatban is járatos szeged-alsóvárosi ferencesek füves kertjében is ott volt a paprikanövény.

A paprika a délszláv papar (bors) szó kicsinyítő képzős változata. A 18. sz. első felében bukkant fel, de sokáig használatban maradtak a tájszavak is, a pirosbors, vörösbors, pfeferóni és pipárka.

A paprika mára a világ egyik alapvető fűszerévé vált

Itt Röszkén sajátos magyarázatot találtak ki a paprika nevének eredetére. Állítólag a papok, amikor példát mutatva, elöl jártak a paprikaevésben, igencsak könnyeztek, azaz a növény papríkató.

A növény, amit Dr Chanca még különlegességként hozott magával, mára a világon már mindenhol megtalálható, és a bors mellett legalapvetőbb fűszerünkké vált. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az éttermek, konyhák háromféle ízesítési lehetőségre mindig felkészültek: az asztalon mindig van só, bors és paprika.

The post A paprika kalandos útja. Dr Chanca titokzatos szállítmánya appeared first on PaprikaMolnár.

A fent említett első, Európába érkező paprikák nagyon hasonlítottak a mostani díszpaprikákra. Természetesen az eltelt évszázadok során a fűszerpaprikák, a dísz- és az étkezési paprikák is számos nemesítési folyamaton estek át. Újabb és újabb fajták, hibrid változatok jöttek létre, míg elnyerték mai formájukat és megkülönböztető jegyeiket.

A díszpaprika – megjelenését tekintve – nem nő olyan magasra, mint a fűszerpaprika, átlagos magassága 30 és 120 cm között mozog, így kisebb helyet foglal, könnyebben cserépbe ültethető. A szántókon termesztett rokonához képest ágrendszere sűrűbb, termései kisebbek, gyakran felállóak. Színük leggyakrabban piros vagy zöld, de előfordulnak a lila és a sárga legkülönfélébb árnyalatai is, sőt, fekete termésű díszpaprikák is léteznek. A díszpaprikának nem csak a bogyói, a virágai is dekoratív hatásúak: Az ágak hegyén helyezkednek el, és színük a fehéren kívül lila és sárga is lehet.

A díszpaprika igényei is emlékeztetnek a fűszerpaprikára: A növény jól tűri a szárazságot, a laza, humuszban gazdag talajban érzi magát a legjobban, optimális csírázási hője 20 °C felett van, a fagyra nagyon érzékeny. Éppen ezért talán szerencsésebb is cserépben nevelni, hiszen – míg a fűszerpaprikát ősszel feldolgozzák, így sosem kell szembenéznie a téllel – a díszpaprikában a hideg hónapokban is gyönyörködhetünk, amennyiben a meleg szobában tartjuk.

Akárcsak a fűszerpaprika, a díszpaprika termései is fogyaszthatók, ugyanakkor egyes fajták nagyon csípősek tudnak lenni, bánjunk velük óvatosan! Azt mondják, a piros színűek tartalmazzák a legtöbb kapszaicint, tehát a növény a fűszerpaprika minden előnyös tulajdonságában, így a gyógyhatásában is osztozik.

The post A paprika mint dísznövény. A zöldség dekoratív oldala appeared first on PaprikaMolnár.