A Paprikafeldolgozó Vállalat mint boszorkánykonyha

A Délmagyarország 1961. november 16-i cikkéből kiderül, hogy az izgalmas boszorkánykonyha kifejezés a Paprikafeldolgozó Vállalatot takarja. Egy kis hatásvadászat persze nem árt senkinek, főleg, ha a varázslatos fűszer megszületéséhez vezető alkímiai folyamatokat is figyelembe vesszük:

„Ki ne tudná, hogy nemcsak Európában, hanem az óceánon túl is szeretik és ismerik a tüzesszínű, utolérhetetlen zamatú szegedi paprikát?! Hírét és nevét dolgos emberek teremtették, ők is öregbítik tovább.

Persze a jó minőséget a gondosan művelt föld is teszi, és a nap heve, amely ezen a tájon a legtöbb hazánkban. Ez azonban még nem jelent kitűnő őrleményt, azzá csak a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat >>boszorkánykonyhájában<< válik.

Azért nem kell semmi rosszra gondolni, mert… …

– A mi munkánkban – mondotta Szabó András, a paprikafeldolgozó termelési osztályának vezetője – nincs semmi ördöngösség. A >>boszorkánykonyha<< kellékeit korszerű utóérlelő pajták, szárító- és hasítóberendezések, továbbá malmok adják. Aztán jövünk mi, a vállalat dolgozói, hogy tüzesszínű, jó zamatú legyen az őrlemény.”

A szegedi paprikások és a külföldi igények

A cikk folytatásából kiderül, hogy milyen típusú őrlemények készülnek a Vállalatnál, és olvashatunk a megrendelők összetett kívánságairól is – melyeknek a szegedi paprikások terméke mindig megfelel!

„– Jelenleg hányféle paprikát gyártanak?

– Hétfélét. Különlegeset, csípősségtől mentes csemegét, csemegét, édesnemest, félédest, rózsát és erőset. Főként a csemege és csípősségtő mentes paprikánál 8-10 változat is készül, szintén az igényeknek megfelelően.

A külföldi igények változatosak. Az amerikaiak például kikötötték, hogy csak olyan őrleményt vesznek át, amelynek minden kilójában legalább 3,5-4 gramm a festéktartalom. Nem éppen egyszerű ilyen őrleményt készíteni, de a paprikások úgy őrölnek, úgy keverik és válogatják össze a csípős és a csípősségtől mentes csöveket, hogy teljesüljön a kívánság.

Most kezdték újból gyártani a tengerentúli megrendelőknek a szemcsés paprikát. Ez az őrlemény olyan, mint az apró mákszem, ha az ember a tenyerébe veszi, üveglapon akár el is guríthatja a szemcséket. Különleges eljárással készül ez a fajta, és örvendetes eredménye a >>boszorkánykonyhának<<.

Az angol vevők azt mondták, hogy ők csak olyan őrleményt vásárolnak, amelyik olyan puha, mint a púder. Az őrlemény – kedvükre – ilyen lett.

Szíriába meg daraszerűen darabos, csípős paprika kell, mert ezzel szórják meg ott a sült ürühúst. A paprikásokon ez a kívánság sem fogott ki, tavaly is és az idén is jelentős mennyiségű őrlemény készült Szíriának.”

A szegedi paprikások munkájáról a jövő héten folytatjuk a beszámolót!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Sajtó annó VI. A szegedi paprikások boszorkánykonyhája appeared first on PaprikaMolnár.

A spanyol paprika behozatalának veszélyei

A Szegedi Napló 1913. június 4-i száma idéz Pick Jenőtől (a szalámigyár-alapító Pick Márk fiától) egy felszólalást. A sürgető és gyakran kétségbeesett sorok a magyar paprikatermesztés komoly válságáról vallanak:

„Magyarország paprikatermelése visszafejlődik. 1910-ben kereskedelmi mérlegünk 39 vagonnal, 1911-ben már 62 vagon paprikával volt passiv. Ennek fő oka az, hogy Spanyolországban a paprika ára jóval alacsonyabb és a mai 48 koronás vám nem elég oltalom.
Mi sem természetesebb, minthogy ily körülmények között a paprika termelése nemcsak Szegeden, de más vidékeken is stagnál, sőt az utolsó két esztendőben visszafejlődött.

Minden más cikknél az áralakulás a termés mennyiségétől függ, a magyar paprika ára azonban a termelt mennyiségtől teljesen függetlenül, kizárólag a spanyol verseny hatása alatt esik vagy emelkedik.

A spanyol paprika tudvalevőleg sokkal hitványabb a szegedinél. A szegedi paprika kiváló és felséges íze, aromája kétségtelenül felette áll minden más országban termelt paprikának, azonban ezen kiválósága dacára egyre háttérbe szorul azért, mert a spanyol paprika jóval olcsóbb.”

A megoldás lehetőségei

Pick Jenő javasolta a vámok jelentős emelését és a hazai paprika mennyiségének fokozását. Mint elmondta, a spanyol paprika sokkal intenzívebb termesztésű, egy holdon 6-8-szor annyi zöldséget is szednek, mint Szegeden.

„Azért tanulmányozás tárgyát kell, hogy képezze, miként lehetne a magyar termelést intenzívebben végezni.

Kísérletek történtek: 1. a föld trágyázása; 2. a paprikamag helyes kiválasztása útján, amelyre eddig a mi vidékünkön nem nagy súlyt fektettek; 3. melegágyi korai palánta kirakása; 4. öntözés által, amely részben a holt Tisza, részben pedig kutak felhasználása által lesz foganatosítandó. Végül kísérletek történtek a spanyol paprikamagnak átültetésével is.

A spanyol paprikamaggal már kb. 8 éve kísérleteznek Szegeden, mert jól tudják, hogy a spanyol paprikanövény termőképessége sokkal nagyobb a szegedinél, de állandóan azt konstatálták, hogy a spanyol paprika Szegeden elkorcsosodik.

Nekünk nem lehet célunk a silány minőségű spanyol paprikanövénynek meghonosítása, de szükségszerűen kísérleteznünk kell vele, hogy megtaláljuk a kulcsát annak, miként lehet a termésmennyiséget hazánkban is meghatványozni.

Nagy fontosságot tulajdonítok annak, hogy a magas földmívelésügyi minisztérium figyelmét ezen elhanyagolt termékre, a szegedi paprikára tereltük. Én bízvást remélem, hogy 1917-ig, ha e kérdéssel komolyan és intenzíven foglalkozunk, megismerjük a paprikatermelés fokozásának módozatait.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Sajtó annó IV. A spanyol paprika mint konkurencia appeared first on PaprikaMolnár.

A történet most folytatódik! 1913. június 1. napján Ankét a szegedi paprikáról címmel jelent meg egy izgalmas cikk.

„…gondoskodni kellene e fontos magyar világcikk mennyiségének növeléséről.”

Az ankét bemutatása ezzel a felvezetéssel indul: „Vasárnap délelőtt a szegedi kereskedelmi és iparkamarában impozáns, tartalmas és rendkívül érdekes tanácskozás volt. A tanácskozás tárgya a magyar, elsősorban a szegedi paprika termelése és forgalombahozása.
Az előadói javaslatokból és felszólalásokból megállapítható, hogy a paprikaekszport örvendetes növekedésével nincs arányban a szegedi és kalocsavidéki paprika termelésének fokozódása. A földbér és a munkaerő drágulása, a paprikatermelésre igénybevehető idő rövidsége, sokszor az időjárás kedvezőtlen hatása, a szárítás körüli bajok, a paprikamagvak tökéletlensége, degenerálódása és más hasonló dolgok a paprikatermelés rentabilitását nagyban csökkentették.

Ezért a termelés a fogyasztás és a kivitel céljaira nem szolgáltat kellő menynyiségű anyagot. Pedig gondoskodni kellene e fontos magyar világcikk mennyiségének növeléséről.”

Fontos hangsúlyozni, hogy az itt felsorolt gondok nem csak a múltat jellemezték. Tökéletlen magvak, a kereslet és a kínálat egyensúlyának hiánya, az időjárástól való függés, a munkaerő drágulása…Ismerős problémák, melyek 109 évvel ezelőtt is megfeleltek a mai nehézségeinknek.

Vita a szegedi paprikáról. Felvetések és megoldási javaslatok

„A vita anyagát Vágó József budapesti kamarai titkár határozati javaslatából ítélhetjük meg, melyet az értekezlet magáévá is tett s amely itt következik:

1. a földmivelésügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltósága felkérendő az országos chemiai intézet odautasítására, hogy az más tudományos állomásokkal és laboratóriumokkal együttesen megállapítandó közös munkaterv szerint folytassa a paprika hamisításának és minőségének vegyészeti vagy górcsövi után biztonsággal leendő megállapithatására vonatkozó kísérleteket s e kísérletek eredményeiről folytatólagosan tájékoztassa az érdeklődőket.

2. A paprika közforgalom mindaddig végleges szabályozás tárgya ne lehessen, amíg az 1. pontban említett kísérletek közmegnyugtatást keltő tudományos eredményekre nem vezetnek.

3. Az országos paprikaszakértekezlet felkéri a földmivelésügyi m. kir. miniszter úr őnagyméltóságát egy újabb, a paprika közforgalmat ideiglenesen szabályozó körrendelet kiadására, amelyet életbeléptetése, illetve végleges megszövegezése előtt a szegedi és budapesti kereskedelmi és iparkamarákhoz kér véleményezés végett leküldeni.

4. Az új rendelet foglalja össze a meglevő rendelkezésekből mindazt, amit belőlük az újabb tudományos kutatások szem előtt tartásával még érvényben hagyható; nevezetesen ne állapítson meg az új rendelet olyan rendelkezéseket, amelyek betartásának ellenőrzése a vegyészeti és górcsövi tudomány jelen állásában kivihetetlen.

5. A vegyészeti intézetek szakvéleményezése arra volna szorítandó, hogy csak a paprika hamisítatlanságáról nyilatkozzanak újonnan előírandó egységes és megfelelő vizsgálati módszerek alapján.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Paprika Napló IV. Ankét a szegedi paprikáról, 1913-ban appeared first on PaprikaMolnár.

A paprikatermelés fokozása

A Szegedi Napló régi írásának felvezetése meglehetősen lényegre törő: „A hanyatló szegedi paprikatermelés fellendítése érdekében két tanácskozást is tartanak Szegeden. Az egyik Lázár György dr. polgármesternél lesz szombaton délelőtt tizenkét órakor… A másik tanácskozást a szegedi kereskedelmi és iparkamara tartja a budapesti iparkamarával együtt.

A kamara a tanácskozás összehívásával módot kíván szerezni arra, hogy a paprika forgalomba hozatalának szabályait irányító és érvényesítő hatóságok (kereskedelemügyi és földmívelésügyi minisztériumok, vegyvizsgáló állomások, közegészségügyi hatóságok stb.) képviselőinek részvételével állapíttassanak meg a mai visszás helyzetből eredő tapasztalások, sérelmek és kívánságok, melyek orvoslására immár elodázhatlan szükség van.

A kamara a tanácskozás céljáról a meghívóban a következőket mondja: A magyar paprika termelésének fokozása fontos közgazdasági kérdés, mert a mai termelési quantum mellett exportunk fejlődésére nem számíthatunk. Szükségesnek mutatkozik e célból az olasz és spanyol paprikatermelés tanulmányozása és kísérleti telepek létesítése. ”

Áldatlan állapotok és megoldási javaslatok

A cikk folytatásában képet kapunk a jelenlegi, cseppet sem kielégítő helyzetről és a tanácskozások megoldási javaslatairól:

„Mert a paprika mai osztályozása, az osztályok merev elkülönítése s az a körülmény, hogy a vegyvizsgálók egy része a hamisítatlan magyar paprika alkotórészeit, nagy zsírtartalmát, feldolgozásának módját nem ismeri, tarthatatlan állapotokat teremtett. A legtisztább minőségű paprikát forgalomba hozó kereskedő is ki van téve a fentebbi okok miatt a kihágási eljárásnak, büntetésnek, mely pedig sok esetben existenciáját támadja meg. A mai állapotok jellemzéséül felhozzuk, miszerint birtokunkban van oly adat, mely igazolja, hogy egyik legelőkelőbb országos jellegű külföldi élelmiszervizsgáló intézet megbízható ellenőrzés alatt porrá tört paprikát is hamisítottnak talált.

Az idegen paprika keverése feltétlenül eltiltandó lenne s az idegen paprika feltűnő jelzéssel, csak saját neve alatt volna forgalomba hozható.

Az ellenőrzés módja megállapítaná azt az eljárást, mely biztosítaná a feldolgozás helyeinek, a piacoknak, raktáraknak szabályszerű megvizsgálását, a típusok megszabását; megállapítaná, hogy milyen alkotórészekből áll a hamisítatlan magyar paprika, utasítást adna a vegyvizsgálati egyöntetű módszerre, kijelölné azon vegyvizsgálati állomást, melyhez vagy melyekhez a paprika-vizsgálat utaltatnék. Megállapítatná, hogy a vegyvizsgálat kizárólag a paprika tisztaságát konstatálná, a minőséget azonban a budapesti és szegedi kamarák kebelében e célra alkotott bizottság állapítaná meg.”

A sok kérdéssel telített úttörő időszak több évtizeden át tartott. A magyar paprika áruismerete címmel végül Obermayer Ernő írt összefoglaló munkát, 1934-ben.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Paprika Napló III. A paprikatermelés hőskora appeared first on PaprikaMolnár.