Új sorozatunkban a sajtóarchívumot (a Szegedi Napló és a Délmagyarország régi példányait) szemlézzük. A megsárgult oldalak hiteles, figyelemreméltó és gyakran szórakoztató képet festenek a város múltjáról és lakóiról. A palántázással kapcsolatos 1958-as fejlesztések után 1913-ba ugrunk, hogy a paprikatermesztés egy akkori problémájával ismerkedjünk meg. A szegedi paprika ugyanis komoly veszélybe került az olcsó spanyol paprika versenye miatt.
A spanyol paprika behozatalának veszélyei
A Szegedi Napló 1913. június 4-i száma idéz Pick Jenőtől (a szalámigyár-alapító Pick Márk fiától) egy felszólalást. A sürgető és gyakran kétségbeesett sorok a magyar paprikatermesztés komoly válságáról vallanak:
„Magyarország paprikatermelése visszafejlődik. 1910-ben kereskedelmi mérlegünk 39 vagonnal, 1911-ben már 62 vagon paprikával volt passiv. Ennek fő oka az, hogy Spanyolországban a paprika ára jóval alacsonyabb és a mai 48 koronás vám nem elég oltalom.
Mi sem természetesebb, minthogy ily körülmények között a paprika termelése nemcsak Szegeden, de más vidékeken is stagnál, sőt az utolsó két esztendőben visszafejlődött.
Minden más cikknél az áralakulás a termés mennyiségétől függ, a magyar paprika ára azonban a termelt mennyiségtől teljesen függetlenül, kizárólag a spanyol verseny hatása alatt esik vagy emelkedik.
A spanyol paprika tudvalevőleg sokkal hitványabb a szegedinél. A szegedi paprika kiváló és felséges íze, aromája kétségtelenül felette áll minden más országban termelt paprikának, azonban ezen kiválósága dacára egyre háttérbe szorul azért, mert a spanyol paprika jóval olcsóbb.”
A megoldás lehetőségei
Pick Jenő javasolta a vámok jelentős emelését és a hazai paprika mennyiségének fokozását. Mint elmondta, a spanyol paprika sokkal intenzívebb termesztésű, egy holdon 6-8-szor annyi zöldséget is szednek, mint Szegeden.
„Azért tanulmányozás tárgyát kell, hogy képezze, miként lehetne a magyar termelést intenzívebben végezni.
Kísérletek történtek: 1. a föld trágyázása; 2. a paprikamag helyes kiválasztása útján, amelyre eddig a mi vidékünkön nem nagy súlyt fektettek; 3. melegágyi korai palánta kirakása; 4. öntözés által, amely részben a holt Tisza, részben pedig kutak felhasználása által lesz foganatosítandó. Végül kísérletek történtek a spanyol paprikamagnak átültetésével is.
A spanyol paprikamaggal már kb. 8 éve kísérleteznek Szegeden, mert jól tudják, hogy a spanyol paprikanövény termőképessége sokkal nagyobb a szegedinél, de állandóan azt konstatálták, hogy a spanyol paprika Szegeden elkorcsosodik.
Nekünk nem lehet célunk a silány minőségű spanyol paprikanövénynek meghonosítása, de szükségszerűen kísérleteznünk kell vele, hogy megtaláljuk a kulcsát annak, miként lehet a termésmennyiséget hazánkban is meghatványozni.
Nagy fontosságot tulajdonítok annak, hogy a magas földmívelésügyi minisztérium figyelmét ezen elhanyagolt termékre, a szegedi paprikára tereltük. Én bízvást remélem, hogy 1917-ig, ha e kérdéssel komolyan és intenzíven foglalkozunk, megismerjük a paprikatermelés fokozásának módozatait.”
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
