Paprikatermesztő gazdaságok: Többségben a gabona

Szűts Mihály gazdaságtörténeti szakértő – amint Juhász Antal is hivatkozik rá – az 1900-es évek eleji Röszkét paprikatermesztő gazdaságok együtteseként jellemezte. A kifejezés azonban nem szó szerint értendő, hiszen egy átlagos röszkei gazda vegyes terményekkel dolgozott, illetve gyakran nagyobb területen termesztett gabonát, mint paprikát.

„Mindön ágazatba benne vótam – idézi Juhász Antal Bende Pál gazdálkodót – A cél az vót, ha egyik nem sikerül, pótolja a másik.” Ezzel együtt arra a növényre, amelynek jövedelmező volt a termesztése (Itt kell a paprikára gondolnunk!) több munkát fordítottak, mégis az adott biztonságérzetet, ha mindenből termeltek egy kicsit.

Az 1910-es évek elején egy tipikus röszkei parasztember körülbelül 50 hold földön gazdálkodott. Ebből 22 holdon valamilyen gabonát termelt, búzát, árpát vagy zabot, a paprikára pedig átlagosan 19 holdat fordított. A fennmaradó területeken takarmányrépát és kukoricát is vetett.

A paprika és a vegyes termények:

Bár a termesztett növények között nem a paprika volt többségben, a növény szükségletei az egyéb vetemények termesztési módját is meghatározták. Mivel a paprika alapos trágyázást igényelt, a feljavított földbe rendszerint kukoricát vetettek utána. A frissen trágyázott talaj gabonának nem lett volna alkalmas, olyankor megdőlt a termés. A kukorica viszont megszívta a földet, így a vetésforgó harmadik helye ideálissá vált a búzának vagy az árpának.

Paprikát minden gazdaságban ültettek, a szegény törpebirtokosok csak fél holdon, a módosabb parasztok akár tízholdnyi területen is. Az efféle nagyobb birtokokat már nem csak a tulajdonos és a családja művelte, napszámosok segítségére is szükség volt. A paprika ültetése és szedése olyan idénymunkát jelentett, mely a nincstelen rétegeknek is megélhetési lehetőséget biztosított.

A növény szegedi értékesítése pedig a röszkei családok fő bevételi forrását jelentette.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Többet Röszkéről IV. Paprikatermesztő gazdaságok appeared first on PaprikaMolnár.

Fotó: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala

Kiskundorozsmai malomkronológia

A szélmalom – mint az őrlés alapvető eszköze a gabonatermelő Alföldön – a 18-19. században már magától értetődően hozzátartozott a szegedi nagytáj képéhez.

Az első dorozsmai malom 1801-ben épült meg, a ma is látható szélmalmot pedig Czékus Andor felkérésére Benke István faragó-szélmolnár építette 1821-ben. A 19-20. század fordulójára a település malmainak száma a huszonhármat is elérte. 1904-ben Faragó György vásárolta meg a malmot és egészen 1949-ig működtette. A malom három pár kövén kenyérgabona, takarmány és paprika finomodott.

Fotó: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala

A 20. század második felében azonban a változó körülmények – szó szerint – kifogták a szelet a szélmalmok vitorlájából. Már nem tudtak lépést tartani a megnövekedett mennyiségi igényekkel, a gőzerővel hajtott új berendezésekkel.

Az 1966-os év csapadékos őszén a Faragó-féle (egyben az utolsó dorozsmai) szélmalom fala összeroskadt és az épület elpusztult. Hivatalos úton nem sikerült renoválni, de, a dorozsmai lakosság összetartóerejének hála, 1973 tavaszára helyreállították.
Ismételt újjáépítéséhez már csak a 21. században fogtak hozzá, 2006-ra a malom már újra régi pompájában állt. Az alföldi gazdaságtörténet egy különleges kincse kelt így életre, mely, az országban egyedülálló módon, őrlése még mindig alkalmas: 2021-ben, a malom 200. „születésnapján” az ünnepi programok részeként gabonát őröltek benne.

A szélmalom és a szélmolnár

A rendszerint kiemelkedésekre épült, alul- vagy felülhajtós rendszerű malmok központi szerepet játszottak az Alföld népéletében. A gabona (és áttételesen a kenyér) előállításán kívül társadalmi funkcióval is bírtak: A puszták egymástól nagy távolságra élő lakói a szélmalmoknál találkoztak, kicserélték híreiket, a vitorlák árnyékában néha még házasságról is döntöttek.

A szélmolnár az aratási időszakban folyamatosan, még éjjel is dolgozott. Mivel munkája szezonális volt, ekkor kellett felhalmozni a téli tartalékot. A holt idényben a malom berendezésének javítgatását végezte. Értenie kellett az ács- és a bognármesterséghez is, ha kellett, ő vágott új malomkövet, ha pedig arra volt szükség, szitákat kötött.

Fotó: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala

A kiskundorozsmai szélmalom tehát egy régi kor és egy igen összetett, régi mesterség emléke. Látogatói az épület berendezésén kívül, egy néprajzi kiállítás keretében, a kézi aratás eszközeit is megtekinthetik.

Fotó: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala

Fotók: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A kiskundorozsmai szélmalom szélmolnárjai appeared first on PaprikaMolnár.