Talán jó néha egyértelműsíteni, hogy a sokat emlegetett szegedi paprika gyűjtőfogalom. A szegedi paprika Szeged környéki tájkörzetekben terem, a várostól délre és nyugatra fekvő fekete földeken, barna, homokos talajokon. Például Hattyason, Gyálaréten, Domaszéken, Nagyszéksóson és Szentmihálytelkén, aminek már szenteltünk egy külön sorozatot. Többet Röszkéről című írásaink pedig egy másik paprikás falu múltját láttatják részletesen. A dohánytermesztő kertészségek leírása után most bemutatjuk, hogyan működtek a röszkei paprikatermesztő gazdaságok a 20. század elején.
Paprikatermesztő gazdaságok: Többségben a gabona
Szűts Mihály gazdaságtörténeti szakértő – amint Juhász Antal is hivatkozik rá – az 1900-es évek eleji Röszkét paprikatermesztő gazdaságok együtteseként jellemezte. A kifejezés azonban nem szó szerint értendő, hiszen egy átlagos röszkei gazda vegyes terményekkel dolgozott, illetve gyakran nagyobb területen termesztett gabonát, mint paprikát.
„Mindön ágazatba benne vótam – idézi Juhász Antal Bende Pál gazdálkodót – A cél az vót, ha egyik nem sikerül, pótolja a másik.” Ezzel együtt arra a növényre, amelynek jövedelmező volt a termesztése (Itt kell a paprikára gondolnunk!) több munkát fordítottak, mégis az adott biztonságérzetet, ha mindenből termeltek egy kicsit.
Az 1910-es évek elején egy tipikus röszkei parasztember körülbelül 50 hold földön gazdálkodott. Ebből 22 holdon valamilyen gabonát termelt, búzát, árpát vagy zabot, a paprikára pedig átlagosan 19 holdat fordított. A fennmaradó területeken takarmányrépát és kukoricát is vetett.
A paprika és a vegyes termények:
Bár a termesztett növények között nem a paprika volt többségben, a növény szükségletei az egyéb vetemények termesztési módját is meghatározták. Mivel a paprika alapos trágyázást igényelt, a feljavított földbe rendszerint kukoricát vetettek utána. A frissen trágyázott talaj gabonának nem lett volna alkalmas, olyankor megdőlt a termés. A kukorica viszont megszívta a földet, így a vetésforgó harmadik helye ideálissá vált a búzának vagy az árpának.
Paprikát minden gazdaságban ültettek, a szegény törpebirtokosok csak fél holdon, a módosabb parasztok akár tízholdnyi területen is. Az efféle nagyobb birtokokat már nem csak a tulajdonos és a családja művelte, napszámosok segítségére is szükség volt. A paprika ültetése és szedése olyan idénymunkát jelentett, mely a nincstelen rétegeknek is megélhetési lehetőséget biztosított.
A növény szegedi értékesítése pedig a röszkei családok fő bevételi forrását jelentette.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
