Múlt héten, mikor az Itthon Bánátban Egyesületről írtunk, megemlítettük a vízimalmok iránti elkötelezettségüket is. Továbbá arról is szó esett, hogy a Paprika Múzeumon kívül a kiskundorozsmai szélmalom is a céljaik között szerepelt. Most mi is szentelünk néhány mondatot az egykor gabona- és paprikaőrlésre használt, ma is funkcionáló épületnek.
Fotó: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala
Kiskundorozsmai malomkronológia
A szélmalom – mint az őrlés alapvető eszköze a gabonatermelő Alföldön – a 18-19. században már magától értetődően hozzátartozott a szegedi nagytáj képéhez.
Az első dorozsmai malom 1801-ben épült meg, a ma is látható szélmalmot pedig Czékus Andor felkérésére Benke István faragó-szélmolnár építette 1821-ben. A 19-20. század fordulójára a település malmainak száma a huszonhármat is elérte. 1904-ben Faragó György vásárolta meg a malmot és egészen 1949-ig működtette. A malom három pár kövén kenyérgabona, takarmány és paprika finomodott.
Fotó: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala
A 20. század második felében azonban a változó körülmények – szó szerint – kifogták a szelet a szélmalmok vitorlájából. Már nem tudtak lépést tartani a megnövekedett mennyiségi igényekkel, a gőzerővel hajtott új berendezésekkel.
Az 1966-os év csapadékos őszén a Faragó-féle (egyben az utolsó dorozsmai) szélmalom fala összeroskadt és az épület elpusztult. Hivatalos úton nem sikerült renoválni, de, a dorozsmai lakosság összetartóerejének hála, 1973 tavaszára helyreállították.
Ismételt újjáépítéséhez már csak a 21. században fogtak hozzá, 2006-ra a malom már újra régi pompájában állt. Az alföldi gazdaságtörténet egy különleges kincse kelt így életre, mely, az országban egyedülálló módon, őrlése még mindig alkalmas: 2021-ben, a malom 200. „születésnapján” az ünnepi programok részeként gabonát őröltek benne.
A szélmalom és a szélmolnár
A rendszerint kiemelkedésekre épült, alul- vagy felülhajtós rendszerű malmok központi szerepet játszottak az Alföld népéletében. A gabona (és áttételesen a kenyér) előállításán kívül társadalmi funkcióval is bírtak: A puszták egymástól nagy távolságra élő lakói a szélmalmoknál találkoztak, kicserélték híreiket, a vitorlák árnyékában néha még házasságról is döntöttek.
A szélmolnár az aratási időszakban folyamatosan, még éjjel is dolgozott. Mivel munkája szezonális volt, ekkor kellett felhalmozni a téli tartalékot. A holt idényben a malom berendezésének javítgatását végezte. Értenie kellett az ács- és a bognármesterséghez is, ha kellett, ő vágott új malomkövet, ha pedig arra volt szükség, szitákat kötött.
Fotó: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala
A kiskundorozsmai szélmalom tehát egy régi kor és egy igen összetett, régi mesterség emléke. Látogatói az épület berendezésén kívül, egy néprajzi kiállítás keretében, a kézi aratás eszközeit is megtekinthetik.
Fotó: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala
Fotók: A Kiskundorozsmai „Faragó-féle” szélmalom Facebook-oldala
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
