Kalocsa. Mindent a paprikáról… még a konkurenciáról is.

Hazánk két jelentős paprikatermesztő tájkörzete a szegedi és a kalocsai. A két alföldi városban egy időben jelent meg a paprika, a 18. század során, ám a kalocsai körzet csak a II. világháború végére fejlődött a szegedivel egyenrangúvá. Ennek oka főként a központi szabályozásokban keresendő, a szegedi paprika sokáig magasabb minőséget képviselt. Fontos különbség még, hogy a Tisza-parti város és a paprika fogalma szorosan összetartoztak, a kalocsai fűszer azonban a körzet falvaiban (például Sükösdön, Bogyiszlón, Fajszon) termett, és alapvetően azok identitását erősítette. A kalocsai paprikakultusz tudatos tervezés eredménye, a kalocsai ornamentika kialakulása (kialakítása) is ezt a folyamatot volt hivatott támogatni.

Latin-Amerika

Nagyot ugrunk térben és időben: A paprika őshazája, európai útjának kiindulópontja Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része. A vadon termő növényeket a madarak is szaporították, hiszen – mivel nem érzik a csípős ízt – elhullajtották a magokat. A paprika Kolumbusz Kristóf hajóin érkezett meg Spanyolországba, majd jóval később, balkáni és török közvetítéssel terjedt el Óvilág-szerte.

Mátyás-tér

Egy Mindent a paprikáról című sorozat nem lehet teljes a Mátyás-tér említése nélkül. Ahogy Bálint Sándor is mondta: „Szögedön két abszolút van: Az alsóvárosi templom és a Tisza.” A Mátyás-téri templom – pontosabban létrehozója, a ferences rend – biztosította alsóváros népének hitbéli vezetését, oktatását, gyógyítását, sőt valószínűleg megélhetésük kulcsa, a paprika is tőlük származott.

Nyíl utca, Alsóváros

A Napsugaras Tájháznak is helyet adó alsóvárosi Nyíl utca a városrész építészetének több kincsét is rejti. Ahogy a Mátyás-tér, úgy a napsugaras házak is Alsóváros értékes sajátosságai. Az 1879-es árvíz után épülő új házak oromzatainak sugaras dísze – az Isten-szöm – a Szentháromság leképeződése és a lakók mágikus védelmének eszköze. A napsugaras oromzathoz a paprikafüzér is hozzá tartozik. A természeti katasztrófa után az alsóvárosiaknak nem csak az otthonaikat kellett újjáépíteniük, hanem megélhetésük módján is változtatniuk kellett. Így fejlődhetett a háziipari paprikafeldolgozás manufakturális szintre.

Forrás: Szeged Alsóvárosi Tájház, Facebook

Orosháza

A Békés megyei város az Orosco Kft. nevű családi vállalkozás helyszíne. Az Orosco már közel 15 éve játszik lényegi szerepet a hazai zöldségvetőmag-piac kínálatának alakulásában. Az általuk nemesített hibridek rendszerint egyre magasabb terméshozamúak és egyre szélesebb rezisztenciájúak. A hegyes erős paprika több új típusát köszönhetjük nekik.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont – Facebook és Szeged Alsóvárosi Tájház – Facebook

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról A-tól Z-ig. Kalocsától Orosházáig appeared first on PaprikaMolnár.

Az, hogy Szeged és a fűszerpaprika fogalma mindörökre összeforrt, nagyban köszönhető a ferences szerzeteseknek és Nobel-díjas orvosunknak, Szent-Györgyi Albertnek is. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a fűszerpaprika-nemesítők érdemeiről sem, közülük – 1888. december 13-i születésére emlékezve – most Obermayer Ernő nevét emelnénk ki.

A Veszprém vármegyei Somlószőlősön született Obermayer a középiskolát Pécsett végezte, felsőfokú képzését pedig a Budapesti Műegyetemen. Bár vegyészmérnöki tanulmányait a búza virágzásbiológiájának kutatásával zárta, már egyetemi évei alatt kötődtek kísérletei a fűszerpaprikához is. 1918-ban Kalocsára került, a fűszerpaprika-termesztés és -nemesítés egyik világszínvonalú gócpontjába. Ő volt a kalocsai kutatóállomás első igazgatója, majd számos csípős és csípősségmentes fajta sikeres meghonosítása után 1927-től a szegedi Vegykísérleti Állomás munkatársa lett.

Tulajdonképpen éppen azért jött a Tisza parti városba, hogy – a jól bevált kalocsai minta szerint – Szegeden is intézményesítse a fűszerpaprika-kutatást. 1931-től igazgatta a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Állomást, amely a mai Gabonakutató épületében működött.

A magyarországi termesztésre jellemző csípős fajták körülbelül 80%-a Obermayer Ernő kísérletei alapján honosodhatott meg. Neki és a fent már említett Szent-Györgyinek köszönhető, hogy a II. világháborút megelőző években újra szárnyalni kezdett a szegedi fűszerpaprika-termesztés.

A dinamikus fejlődést azonban ezen a téren (is) megakasztotta a háború. Obermayer Ernő lánya, Obermayer Katalin, néhány évvel ezelőtt a Röszkei Paprika Múzeumba is ellátogatott. Visszaemlékezéseiből felidézhetjük, hogyan igyekezett édesapja menteni a menthetőt. Obermayer Katalin elmondása szerint a világháború végén apja feladata volt a kutatási anyagok és a legértékesebb laborberendezések biztonságba helyezése. Dobozokba és ládákba csomagolták a felszerelést, aztán vasúton, illetve lovas kocsin indították útnak. Az anyag sikeresen átvészelte a bizonytalan időket, később épségben visszakerült Szegedre.

Bár Obermayer Ernő neve nem él olyan élénken a köztudatban, mint Szent-Györgyi Alberté, emlékét őrzi például a szegedi Gabonakutató parkjában felállított mellszobra. Lapis András szobrászművész alkotását 1978 decemberében, a kutató születésének 90. évfordulóján leplezték le. Továbbá Obermayer nevét viseli Kalocsa főtere. A legtöbbet azonban valószínűleg azzal mondjuk el, hogy a kutató munkájának eredményét minden csipetnyi fűszerpaprikában ott érezhetjük.

The post 130 éve született Obermayer Ernő appeared first on PaprikaMolnár.

Idegen paprikamúzeumok…A korábbi cikkekben már többször felbukkant a Röszkei Paprika Múzeum neve, programjai, szolgáltatásai. A paprikát prezentáló, szegedi kiállítóhelyek listájáról természetesen nem hiányozhat a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum sem, országos szinten pedig a kalocsai Magyra Fűszerpaprika Múzeumot kell kiemelnünk. Mindazonáltal most kalandozzunk egy kicsit messzebbre! Ebben a bejegyzésben két külföldi kiállítóhelyet szeretnék bemutatni, ahol a paprikáé a főszerep. Mivel a fűszerpaprikát – amerikai eredete ellenére – kifejezetten magyar sajátosságnak, a magyar identitás részének tartjuk, érdekes lehet megvizsgálni, hogyan tekintenek rá más kultúrák.

Az első alany az idegen intézmények közül legyen a Spicy’s Gewürzmuseum GmbH, Hamburgból. A kiállítóhely, mint ahogy a címe is mutatja, nem a paprika kizárólagos krónikája, több más fűszer között mutatja be a chilit is. Maga a kiállítás 1993 április 1-jén nyílt, és az utóbbi 23 évben Hamburg egyik leglátogatottabb kiállítóhelyévé vált, csaknem kétmillió vendéget fogadott. A fent említett kiállítás azonban csak egy az intézmény szolgáltatásai közül: A Spicy’s Gewürzmuseum rendszeresen szervez gasztronómiai előadásokat, szemináriumokat és különféle kulináris rendezvényeknek is otthont ad. Egyik népszerű szolgáltatásuk a „Chili-Pepper-Tour”, aminek keretében az érdeklődőket először megismertetik a chilifajták sokféleségével, megkülönböztetési lehetőségeivel, majd egy különleges, chilis-csokis teával is. Utóbbi egyébként csak egy a múzeum ínycsiklandozó specialitásai közül, saját menüjükben olyan finomságok is felbukkannak, mint a mezei saláta chilis-mangós szósszal, vagy a földiepres-kókuszos-chilis leves.

A kettesszámú Magyarországon, sőt, Európán kívüli paprikamúzeum a közép-kelet-kínai Csungkingben található. A Youjun Chili Múzeum egy – a kínai gasztronómiáról értekező – weboldal szerint az ország étkezési kultúrájában beállt változás folyamatát szimbolizálja. A leírás szerint az igazán csípős ételek Kínában egészen a ’80-as évekig nem voltak túl népszerűek, utána viszont a lakosság rajongani kezdett az intenzívebb ízekért. A kiállítás bemutatja a paprika „felemelkedésének” folyamatát, a növény termesztési és fogyasztási lehetőségeit és – a hamburgi múzeumhoz hasonlóan – nagy hangsúlyt fektet a különféle fajták összehasonlítására. A chiliknek több, mint 280 típusát mutatják be. Utóbbiak egyike a múzeum féltett kincse, az Indiában honos Naga Jolokia. Állítólag még soha senkinek nem sikerült egy teljes termést elfogyasztania, hiszen a Naga Jolokia a világ legerősebb paprikájaként ismert.

The post Idegen paprikamúzeumok. Reprezentáció a nagyvilágban appeared first on PaprikaMolnár.

Kezdjük talán az utóbbiakkal. Ma már szinte magától értetődőnek érezzük, hogy az őrlemények között csípős és édes típusokat is találunk, azonban a csípősségmentes paprikafajták egyáltalán nem büszkélkedhetnek nagy múlttal. A paprika vadon termő őse erős volt, mint ahogy Közép- és Dél-Amerikában továbbra is. A ma ismert édes típusok nemesítés eredményei, az első csípősségmentes fajtát Vitéz Horváth Ferenc alkotta meg 1928-ban.

A csípősségmentes típusok képviselője például a Folklór. Folytonos növekedésű, csüngő termésállású, szétterülő lombozatú növényről van szó. Bokra 45-50 cm magasra nő meg, terméseinek hossza 10 és 13 cm közöttire tehető, tömegük körülbelül 18-22 g. A növény bőtermő, középkorai érésű. Terméseinek színe éretten sötétpiros, festőanyag-tartalmuk átlagosnak mondható. Ajánlottabb palántázni, de a megfelelő agrotechnikai feltételek biztosítása mellett helyrevetéssel is nevelhető. Kézzel könnyen szedhető, a vírusbetegségekkel szemben kifejezetten ellenálló.

A Kalocsai m. 622 is a csípősségmentes fajták közé tartozik. Felálló termésállású, féldeterminált növekedésű növény, 35-40 cm magas bokra kifejezetten ritka lombú, rövid szárelágazású. Szára merev, levelei bőrszerűen megvastagodnak, ezért a gombás betegségek nehezen támadják meg. Termése hegyes, fokozatosan keskenyedik el, 10-15 cm hosszú. A bogyó színe éretten sötétpiros, festékanyag-tartalma az utóérlelés után elérheti a 280 ASTÁ-t. Tenyészideje rövid, érése korai és intenzív, ezért palántázott termesztés esetén az egész termés biztonságosan betakarítható. Amint az a nevéből is következik, a kalocsai tájkörzet egyik legjelentősebb fajtájáról van szó. Intenzív termesztési feltételek mellett terméshozama rendkívül bőséges lesz.

Az újdonságnak számító Szikra F1 már a csípős típusok közé tartozó fajtajelölt. A baktérium és TMV rezisztens növény csüngő termésállású és folytonos növekedésű hibrid. A növény ellenáll a baktérium- és dohánymozaik-vírusoknak. Termésének hossza 12 cm, növekedési erélye a Jubileum F1 hibridnél kicsit gyengébb. Festéktartalma utóérlelve 330-360 ASTA, kapszaicin tartalma 800-1200 mg / kg. Palántázott, intenzív szabadföldi termesztésre ajánlott.

The post Paprikafajták kavalkádja: A Folklór, a Kalocsai m. 622 és a Szikra F1 appeared first on PaprikaMolnár.