Az, hogy Szeged és a fűszerpaprika fogalma mindörökre összeforrt, nagyban köszönhető a ferences szerzeteseknek és Nobel-díjas orvosunknak, Szent-Györgyi Albertnek is. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a fűszerpaprika-nemesítők érdemeiről sem, közülük – 1888. december 13-i születésére emlékezve – most Obermayer Ernő nevét emelnénk ki.
A Veszprém vármegyei Somlószőlősön született Obermayer a középiskolát Pécsett végezte, felsőfokú képzését pedig a Budapesti Műegyetemen. Bár vegyészmérnöki tanulmányait a búza virágzásbiológiájának kutatásával zárta, már egyetemi évei alatt kötődtek kísérletei a fűszerpaprikához is. 1918-ban Kalocsára került, a fűszerpaprika-termesztés és -nemesítés egyik világszínvonalú gócpontjába. Ő volt a kalocsai kutatóállomás első igazgatója, majd számos csípős és csípősségmentes fajta sikeres meghonosítása után 1927-től a szegedi Vegykísérleti Állomás munkatársa lett.
Tulajdonképpen éppen azért jött a Tisza parti városba, hogy – a jól bevált kalocsai minta szerint – Szegeden is intézményesítse a fűszerpaprika-kutatást. 1931-től igazgatta a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Állomást, amely a mai Gabonakutató épületében működött.
A magyarországi termesztésre jellemző csípős fajták körülbelül 80%-a Obermayer Ernő kísérletei alapján honosodhatott meg. Neki és a fent már említett Szent-Györgyinek köszönhető, hogy a II. világháborút megelőző években újra szárnyalni kezdett a szegedi fűszerpaprika-termesztés.
A dinamikus fejlődést azonban ezen a téren (is) megakasztotta a háború. Obermayer Ernő lánya, Obermayer Katalin, néhány évvel ezelőtt a Röszkei Paprika Múzeumba is ellátogatott. Visszaemlékezéseiből felidézhetjük, hogyan igyekezett édesapja menteni a menthetőt. Obermayer Katalin elmondása szerint a világháború végén apja feladata volt a kutatási anyagok és a legértékesebb laborberendezések biztonságba helyezése. Dobozokba és ládákba csomagolták a felszerelést, aztán vasúton, illetve lovas kocsin indították útnak. Az anyag sikeresen átvészelte a bizonytalan időket, később épségben visszakerült Szegedre.
Bár Obermayer Ernő neve nem él olyan élénken a köztudatban, mint Szent-Györgyi Alberté, emlékét őrzi például a szegedi Gabonakutató parkjában felállított mellszobra. Lapis András szobrászművész alkotását 1978 decemberében, a kutató születésének 90. évfordulóján leplezték le. Továbbá Obermayer nevét viseli Kalocsa főtere. A legtöbbet azonban valószínűleg azzal mondjuk el, hogy a kutató munkájának eredményét minden csipetnyi fűszerpaprikában ott érezhetjük.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
