Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A hasítólányok mint önálló, dolgozó nők

A szegedi paprikaipar mind nagyobb léptékű növekedésével a családi, idényszerű téli munka jellege is megváltozott. Teljes, esztendős üzemmé fejlődött, ahol a családtagok mellett a fogadott munkásoknak is bőségesen jutott feladat – írta Bálint Sándor 1959-ben, A szegedi paprika termesztése című cikkében.

Szeged-Alsóváros fiatal lányai a 19-20. század fordulóján ezért nem is igen gondoltak rá, hogy egyszerű szolgálólánynak álljanak. Sokkal szívesebben lettek hasítólányok, akik még a hideg hónapokban is állandó jövedelemmel rendelkeztek, és képesek voltak összeállítani saját kelengyéjüket.

Hivatásuk szeretete olyan – sikeres munkából és önállóságból fakadó – öntudattal párosult, hogy még a házasságot is halogatták, függetlenségükről ugyanis nem szívesen mondtak le.

A kevésbé csípős fűszer iránti megnövekedett igény nem csak állandó kenyérkeresetet biztosított nekik, de megbecsült helyet is munkaadójuk családjában. A közös, tavaszi ültetések, a téli alkonyok vidám éneklései, az együtt megült ünnepek és a műrokonsági kapcsolatok fűzték szorosra a hasítók és a kikészítők viszonyát.

A paprikaipar virágzását és a már-már polgári jólétet azonban megakasztotta az első világháború. A harcokat követő válságos években a hasítólányok mellett tömegével jelentek meg a hasítóasszonyok: Nekik is szükségük volt a fix keresetre, hiszen a családfőt sokan elvesztették.

 

„Ég a keze alatt a munka.”

A szorgalom érzékeltetésére használt fenti kifejezés a hasítás kontextusában plusz értelmet nyer. Hiszen ez a munka – bár megbecsülendő anyagi biztonságot jelentett – egyáltalán nem volt kellemes.

A hasítólányok és -asszonyok szoros fejkendőt viseltek, hogy megvédjék hajukat a szálló paprikaportól. Nagy, öblös kötényt kötöttek, felszerelésüket pedig egy alacsony szék, egy rosta, némi paprikamadzag, egy tű és egy bicska képviselte. Utóbbi mindig saját tulajdon volt, a többi munkaeszközt a kikészítő biztosította.

Ha egy paprikatermést a hasító egészségesnek ítélt, először a csumáját vágta le, utána a hüvelyt hosszában felhasította, végül kifordította a bőrt. Ezt a bőrt, a magok és az erezet kikapargatása után, tűre szúrták, ha pedig a tű megtelt, felfűzték és koszorúba kötötték.

Az erek és a magok puszta kézzel történő, folyamatos érintése kellemetlen, égő érzést okozott, mely a hasítók életének kegyetlen velejárója volt. A fájdalmat a bőr tejbe való áztatása kissé enyhítette.

A hasítóknak azonban ennél komolyabb egészségkárosító hatásokkal is szembe kellett nézniük. Kováts Ferenc szegedi tüdőspecialista észlelte először, hogy a paprikahasítókat jóval gyakrabban kínozzák tüdőbántalmak, mint más szakmák képviselőit. A bajt nem a csípős vegyületek okozták, hanem a paprikahüvelyeken olykor előforduló zöldpinísz. A penészgombák belélegzése okozta a tüdőkárosodást. A baj orvosolható volt, kezeletlenül azonban komoly következményekkel járt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek I. Hasítólányok és -asszonyok appeared first on PaprikaMolnár.

Csipödés a csípősség csökkentésére

A korában említett kemencés szárítás még a paprikafeldolgozás hajnalának eljárása volt. Ahogy azonban telt az idő, a fűszer előállítására használt módszerek és eszközök egyre finomodtak:

„A paprika feldolgozásának már régtől fogva, egészen máig, állandó problémája, üzemi feladata az erős, csípős íz csökkentése. A múlt század derekán beköszöntött a csipödés, amely még most is elég sűrűn előfordul.

Ez az eljárás a régebbinek továbbfejlesztése azzal a különbséggel, hogy a kemencében megszárított füzér nem azonnal kerül a taposózsákba, külűbe, újabban pedig a malomba, hanem kézbe veszik és a hüvelyeket egyenként lecsipkedik a fonálról, illetőleg a csutkáról.

Ez úgy történik, hogy a családtagok vagy fogadott dolgozók nagy kötőt kötnek, vagy alacsonykérgű rostát tesznek maguk elé és kis székre ülve csipönnek: A zörgősre száradt hüvelyeket két ujjukkal összeroppantják, majd lemorzsolják a csumáról. A lecsipödött hüvelyeket azután furkóval összezúzták, a portól kirostálták, utána pedig régebben vízimalomba, a tanyán elvétve szárazmalomba vitték.

Mint mondottuk, a csipödés ma is él. Az újabb időkben azonban a lecsipödött paprikát fel szokták rostálni, a bőrt az erezettől és a magtól különválasztani. A mag csípősségét áztatással csökkentették, tehát a későbbi technikának, a hasításnak néhány elemét visszamenőleg a csipödésben is alkalmazták.”

A feldolgozás fejlődésének magasabb foka: A hasítás

A Pálfy testvérek gépesítési törekvéseinek és a hengerszék szabadalmaztatásának leírása után Bálint Sándor visszatér a kevésbé erős paprika előállításának lehetőségeire: „A hengerszék azonban, amelynek népies varc nevét egészen öregektől még hallottuk, nem oldotta meg a csípősség kérdését.

A Pálfyak tehát új eljárás után néznek és így születik meg azután a hasítás. Mondják, hogy a hasítást egy Högyösi nevű, ezermester alsóvárosi szegény asztalos találta ki. Megfelelő anyagi és technikai lehetőségek híján azonban ő nem tudta gyümölcsöztetni, így fűződik tehát a hasítás is a Pálfy testvérek nevéhez, amelyet egyébként szintén szabadalmaztattak.

A hasítás a feldolgozásnak eddig legmagasabb fokú technikája, amely majdnem tökéletesen valósította meg azt az állandó követelményt, hogy a paprika megőrizze minden értékes élettani hatását, de ugyanakkor mégse legyen túlságosan csípős. Ez ugyanis az alapvető feltétele volt — különösen külföldön — a szegedi paprika hódításának.

A hasítás leglényegesebb újítása az, hogy a paprika részei feldolgozás közben most már gondosan elkülönülnek egymástól. Ezek a részek külön kerülnek tisztításra, finomításra, majd megfelelő módon, a minőségi követelmények szerint azután újra összevegyítik egymással.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Téli életképek II. Csipödés és hasítás appeared first on PaprikaMolnár.

A gazdasági év eseményei

Az időjárás viszontagságaira, anomáliáira már többször is hivatkoztunk. Összességében elmondható, hogy a tavaszt leszámítva idén minden rendhagyó volt. A csapadékhiány és a nagy meleg természetesen a paprikatermésre is rányomta a bélyegét. Az eső és a napsütés ebben az évben nem a megfelelő ütemben érkezett.

Időben ültettünk és vetettünk, júniusban még jó esők is jöttek, de az azután következő 40 fokos hőség már sok kárt okozott: A virágok lehullottak, mielőtt megtermékenyülhettek volna. Mikor enyhülés következett, már sok termés megkötött, ezeknek szeptemberben ért be körülbelül az 50%-a.

A locsolással enyhített augusztusi kánikula után hűvös, napmentes őszünk volt, az igazi vénasszonyok nyara elmaradt. A szeptemberi-októberi esők miatt kis mennyiségű volt a második szedés, a paprika nem tudott igazán beérni.

Az új őrlemény

Az új őrlemény készítése előtt sokan még vártak, hátha több alapanyagból dolgozhatnak. Az első és a második szedés után több kistermelő is számított egy harmadikra, de az október végi fagyok miatt a termés jelentős része nem tudott beérni.

A 2024-es új őrlemény talán így jellemezhető a legjobban: Közepes mennyiség, közepes minőség. A piros festéktartalom idén 15-20%-kal kevesebb az átlagosnál, a fűszer egy kicsit világosabb, mint ahogy megszoktuk.

Változás még az előző évekhez képest, hogy – a szűkös termés miatt – idén nem csak a szegedi tájkörzet anyagával dolgoztunk. A Dunamellékről is vásároltunk fűszerpaprikát, elsősorban Székesfehérvár környékéről. Ezért az új őrlemény többsége a magyar csemege kategóriába sorolható.

A jó hírt a végére hagytuk: A paprika ára idén nem változik, a termesztés kedvezőtlen körülményei ellenére sem kell költségnövekedéssel számolni.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Az új őrlemény és az éves tapasztalatok appeared first on PaprikaMolnár.

Mindent a paprikáról, P-től U-ig: A Paprikakő

A paprikakő vagy papikakű az őrlés eszköze, a köves malom berendezésének lényegi része. Tulajdonképpen nem is egy kőről van szó, hanem kőpárról, melynek az alsó tagja mozdulatlan, a felső pedig forog rajta. Az alsó kő felületének érdes rovátkái, a rémisek segítették az őrlést. A kövek megfaragása és beállítása a paprikamónár feladata volt, akinek a forgás sebességét is ellenőriznie kellett, nehogy a paprika megégjen, a színe károsodjon.

Rosta

A malomból a fűszerpaprika háziipari feldolgozásához ugrunk vissza, a rosta itt jut szerephez. Miután a félterméket mozsárban vagy külüben megtörték (utóbbi kifejezetten férfimunka volt), a rostával való tisztítás feladata gyakran a lányokra, asszonyokra hárult. A rugalmas, hajlított kéregből és – szőrből, növényi rostokból vagy drótból készült – rostafenékből álló eszköz alkalmas volt a finomítás első szakaszára.

Szita

Bár a rosta és a szita a közbeszédben gyakran szinonimák, mégis látványos a különbség, ha a paprikáról a feldolgozás kapcsán beszélünk. A nagyobb, durvább kidolgozású rostával szűrt terméket a sűrűbb szövésű, kisebb szitával finomították. Érdekesség, hogy mindkét eszköz fontos szerepet kap a népi hitvilágban, a szita- vagy rostaforgatás szertartását például Szeged mellett is vitás kérdések eldöntésére használták.

Tű

Ismét visszafelé haladunk az időben, a feldolgozásról az utóérlelésre lépünk vissza. A régi Szeged képét meghatározó, eresz alatt lógó paprikafüzérek is tűvel készültek. A hegyes eszközzel erős zsineget fűztek a szárítandó paprikahüvelyekbe, melyek súlya így több kilogrammot is elérhetett.

Útaló

Ahhoz, hogy sikeres legyen az utóérlelés, majd a feldolgozás, először is jó minőségű termés kellett. Az útalógereblye ezt a folyamatot, pontosabban az ültetést segítette. A sorhúzásra használt eszközt bármelyik paraszti háztartásban könnyűszerrel elkészítették: A széles gerebelyefejből 3 vagy 4 fok állt ki, melyekkel kijelölhették a párhuzamos sorokat. Így a palánták egy meghatározott rend szerint kerültek a földbe, a paprikáról megfelelően gondoskodtak.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról A-tól Z-ig. A paprikakőtől az útalógereblyéig appeared first on PaprikaMolnár.

2022: Időjárási és gazdasági krízisek

Azt, hogy az éghajlatváltozás jelenségei próbára tesznek minket, már máskor is tapasztaltuk: 2019 óta küzdünk a hideg tavaszokkal és a kései palántázás nehézségeivel, ám az átlagos nyarak idáig mindig kedveztek a termésnek.

Idén május közepén, Fagyosszentek táján ültettünk, de az extrém szárazsággal és 40 fokos forrósággal érkező nyár komoly károkat okozott. Hiába locsoltunk, a sekélyebb kutak kiapadtak, a növények szenvedtek, a virágkötés késett, többen beszántották a növényállományt. Termőhelyenként nagy különbségekről számolhatunk be, mennyiségben és minőségben egyaránt, a legtöbben közepes mennyiséget tudtak szüretelni.

A termés, ahogy minden évben, hosszan fürdőzött az októberi napsugarakban, így a színe még pirosabbá vált. Az utóérlelést gondos feldolgozás követte, így – bár az időjárási anomáliákat idén a gazdasági krízisek is tetézték – ismét elkészült a karácsonyi halászlé vagy töltött káposzta alapanyaga.

A friss őrlemény értékelése

Hogyan látjuk a termést és a gazdasági évet mi, feldolgozók? Közepes mennyiség, közepes minőség (átlagos piros festéktartalom) és rengeteg extra erőfeszítés mind a termelő, mind a feldolgozó oldaláról.

Sajnos a januártól háromszoros, novembertől újabb háromszoros villanyáram árakat és az október 1-től – a szárítás kellős közepén! – 13 és félszeresére nőtt földgázárat a friss őrlemény értékébe is kénytelenek voltunk belekalkulálni.

Az új körülmények között webáruházunk termékdíjait egységesen alkalmazzuk, minden vásárlónkat az online rendelésre ösztönözzük. A webshop előnyei közé tartozik a bankkártyás fizetés, bruttó 30.000 forintos kosárérték felett pedig a szállítás ingyenes. Az aktuális termék- és árlista (mely a jelenlegi helyzetet tükrözi és visszavonásig érvényes) az alábbi linkre kattintva olvasható:

PaprikaMolnár HUF Termék és árlista Hírlevél melléklet 2022.11.14

Reméljük, mielőbb kipróbálják szegedi márkatermékeinket, a különleges füstölt paprikát vagy éppen az újdonságot, a spanyol biopaprikát.

Köszönjük eddigi érdeklődésüket és várjuk további rendeléseiket!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Kedves vásárlóink! Elkészült a friss őrlemény! appeared first on PaprikaMolnár.

A cikket afféle ráhangolódásnak is szánjuk, hiszen most szombaton, szeptember 17-én, Molnár Anita részvételével tartanak hagyományőrző napot Szentmihályon!

Forrás: A Szentmihályi Móricz Zsigmond Művelődési Ház Facebook-oldala

A házi munka mindenkinek munka

Csabai Jánosné Kónya Ilona fejezetéből (Régi idők emlékei gyerekszemmel Szentmihályról) egy szép és nosztalgikus, ám a mainál jóval több kötelességgel telített gyermekkor rajzolódik ki:

„A gyerekeknek muszáj volt kivenni a részüket a házi munkából, amiben tudtunk, segíteni kellett. Amikor még nem volt autónk, hajnalban Apukám kiment a TSZ-be a lófogatért (felszerszámozott ló, és a gumis kerekű kocsi), aztán indult a család ki a >>feketére<< paprikát kapálni. A gyálai határban a feketeföld miatt nevezték így a Holt-Tisza túloldalán elterülő földeket, ahova ma már az igen rossz állapotban lévő Szérűs-kerti átjárón keresztül lehetett átjutni. Délutánra már a kapa vitt engem a fáradtságtól, nem én a kapát.”

Paprikaszedés: Kaláka, fűzés és gyönyörű látvány

A paprikaszedés leírása a fentieknek megfelelő élményekkel és tapasztalatokkal folytatódik. Arról olvashatunk, hogy a nehéz munkában is lehet örömet találni, hogy egy közösség magától értetődően összefoghat a egy közös célért. És hogy a végeredmény még szép is lehet:

„És azok a jó hangulatú paprikaszedések! Szerettem hallgatni, ahogy a felnőttek beszélgettek, viccelődtek munka közben. Kalákában dolgoztak. Akkortájt még összefogtak az emberek, ma te segítesz nekem, holnap én megyek hozzád. Így működött akkor a jól szervezett közös munka, pénz nemigen cserélt gazdát. Később ez is megváltozott, már napszámosokat is kellett fogadni.

A paprikaszedés után lovas fogattal hordta haza apukám a paprikát, ami sokáig nem maradhatott se a zsákban, se a földre kiöntözgetve.

Jöttek a paprikafűző asszonyok. Egy-egy szalmazsákra a földre telepedtek, melléjük kellett öntögetni a paprikát, és ők szépen a >>csumájukon<< átszúrva a hosszú fűzőtűt, erős, egyformára vágott madzagra fűzték fel a paprikát.

A madzag két végét összekötötték, így lehetett felakasztani a füzéreket a ház eresze alá, a tartó rudakra vagy a kertekben erre a célra felállított erős faoszlopokra. Ilyenkor csodaszép látványt nyújtottak a házak és a kertek is.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Szentmihályi életutak II. Paprikaszedés gyerekszemmel appeared first on PaprikaMolnár.

Röszkén a paprika feldolgozása kapcsán több szakaszt figyelhetünk meg, amelyek szorosan összefüggnek a múlt század gazdasági forradalmaival. A feldolgozás mindamellett egészen a legutóbbi évtizedekig megőrizte háziipari jellegét, amely különleges szakmai képesítés nélkül csak a hagyományokra és az egymásra következő nemzedékek tapasztalataira támaszkodott.

A szüret után 2-3 héttel a paprikát csumájától /más vidékeken csutájától/ csipödéssel szabadították meg.

Ha erős paprikát készítettek, a hüvelyeket kemencében szárították, majd külűkben /törő/ összezúzták. A külűzés volt a munka legnehezebb része. A külűket az eresz vagy fészer alatt állították fel. Hatalmas diófa tuskókból vödörnyi mélységű mozsarakat készítettek, amelyek alját kovács fenekelte ki recézett vasból. Ezt a földbe ásták, jól körüldöngölték, majd ráépítették a „lovakat”, amelyeknek hosszú gerendákon, forgócsapokon, lábbal rúgható 10-12 kg-os törőfejük volt. Néha 2-3 ilyen szerkezetet is beépítettek.

Néhány hét alatt előkerültek a padlások zugaiból a zúzók, kecskelábas fateknők, rosták, kosarak, külűk. Így máris megidéztük a 20-as, 30-as évek hasítóját a maga valóságában, munkával, dallal, tánccal, örömökkel, bánatokkal. Nem volt más hátra, mint a színpad törvényeinek érvényt szerezni, és 30-35 percbe sűríteni egy hasító teljes munkanapját hajnali öttől este kilencig. Gitárosaink Daka Imre, Szekeres Miklós, Magda Imre vezetésével húzták a talpalávalót.

A paprika feldolgozása természetesen nem meríti ki a Vastag József-iratok minden témáját. Jövő héten az anyag új részleteivel jelentkezem.

The post A röszkei paprika feldolgozása. Vastag József hagyatéka II. appeared first on PaprikaMolnár.