A szerb megszállás, Vastag József kutatásai nyomán

Az I. világháború 1918. november 11-i lezárulása – bár elhozta a harci tevékenységek beszüntetését – sok tekintetben a megszokott hatalmi dinamika fájdalmas átrendeződését indította el. Nem volt az másként Röszkén sem. November 22-án a Horgoson állomásozó szerb zászlóalj megszállta a falut és Alsóközpontot. Vastag József leírja, hogy a röszkeiek ezután gyakran csak a Holt-Tisza mentén, kúszva tudtak eljutni Szegedre, hogy elkerüljék az ellenőrzőpontokat.

A zavaros időszakot még bizonytalanabbá tette, hogy 1919 januárjától egyre többször jelentek meg a faluban kommunista agitátorok. Rózsa Vince tanyai kapitány leváltásában is benne volt a kezük, gondoskodtak róla, hogy a hozzájuk lojális Guczi József kerüljön a helyére.

1919. februárjában a falu – és a környék – francia megszállás alá került. Ugyanebben az évben (és ugyanebben az igazgatási rendszerben) történt a híres paprikalázadás, mely jelzi, hogy a térség paprikásai nem egykönnyen fogadták el a megélhetésüket fenyegető új szabályokat.

Rekvirálás, arab lovak és cirillbetűs ABC

A szerb megszállás időszakából a röszkeiek sajátos emléke, hogy az iskolában, Krizsanits Etelka kisasszony közreműködésével, szerbül tanulták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Még az ezredforduló körül is éltek olyanok a faluban, akik fel tudták idézni a cirillbetűket.

A szerb megszállás a rekvirálások fogalmával is összekapcsolódott. A katonák házról házra jártak, és rézüstöket, -mozsarakat zsákmányoltak, helyenként még a kilincseket is leszerelték. Számba vették a harangokat és a súlyukról pontos feljegyzéseket vezettek, hogy szükség esetén hadianyagként használhassák fel őket.

Pajcsin borbély és fosztogatócsapata már haszonállatokat, értéktárgyakat és élelmet is „rekvirált”. A helyi szerbek közül többen csatlakoztak hozzájuk, a Marinkov és az Osznovics család azonban nem társult velük. Vastag József tanulmánya kitér rá, hogy a nagyobb kegyetlenségeket a francia – és a velük együtt érkezett arab – katonák jelenléte miatt sikerült elkerülni. Utóbbiak jó kapcsolatot alakítottak ki a falubeliekkel, alkalmanként még élelemmel is segítették őket. Mikor távoztak, apró termetű lovaik közül többet elajándékoztak.

A szerbek elvonulására 1921. augusztus 20-án került sor, utánuk a nemzeti hadsereg katonái érkeztek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: szoreg.hu

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Többet Röszkéről V. Szerb megszállás az I. világháború után appeared first on PaprikaMolnár.

Az 1919-es paprikalázadás felidézése

A Délmagyarország 1924. március 13-i száma már izgatott előrejelzést nyújt a hat nappal későbbre kitűzött főtárgyalásról: „Március tizenkilencedikén rendkívül érdekes izgatási bűnperben tart tárgyalást a szegedi törvényszék. Néhány röszkei paprikás polgár kerül a vádlottak padjára; a bűnügyet Szánthó József és társai címen könyvelte el a törvényszéki iktató. Az eset még 1919 decemberében történt. Szeged városában a francia megszálló katonaság parancsolt még abban az időben, de azért a közigazgatási hatóságok már felvették az érintkezést a város megmaradt környékével, így a szerb megszállás alól fölszabadult Röszkével is. Az első érintkezési kísérletek azonban balul ütöttek ki….”

A körülmények átismétlésére az 1924-es szegedi olvasóknak minden bizonnyal szükségük volt, hiszen csaknem öt év telt el a paprikalázadástól a főtárgyalásig. Igaz, nem mindent sikerült hitelesen felidézni, hiszen a cikk írója Röszkét említi Szentmihálytelek helyett. Érdekes, hogy tévesen idézik a paprikalázadás helyszínét, hiszen a Szánthó család neve ekkorra már egyértelműen Szentmihálytelekhez kötődött. A „francia megszálló katonaság” kifejezés negatív hangulata azonban egyértelmű. Különösen, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy 1924-ben csupán négy év telt el Trianon óta. Talán a sajtó is a paprikalázadási per vádlottjaival szimpatizál?

Az elnapolt főtárgyalás és a kegyelmi eljárás

„A vádlottak olyan sokan vannak, hogy teljesen megtöltik a termet egészen a bíróság rácsáig. Mind egyszerű földművesek, nyűtt ruhában, csak a Szántó testvérek vannak zsakettben.

A szegedi Törvényszéki Palota a századfordulón

Az ügyész indítványt tesz ezután a tárgyalás megtartására. Dr. Nékich Richárd védő a főtárgyalás elnapolását kéri. Az új paprikarendelet — mondotta —, amely akkor jelent meg, még kissé komnunista ízű volt. Elnök: A kormány rendeleteit ne tessék így bírálni! Nékich: De már a kormány is hatályon kívül helyezte. Elnök: Mindegy! Törvényes rendelet volt. Dr. Nékich ezután bejelenti, hogy miután ebben a régi ügyben pertörlés van folyamatban, illetőleg kegyelmi eljárás, kéri az eljárás befejezéséig a főtárgyalás elnapolását….

Juhász elnök kihirdeti, hogy a törvényszék a főtárgyalást elnapolja, bevárja a kegyelmi eljárás lefolytatását, azonban felszólítja a védőket, hogy egy hónapon belül tegyenek jelentést, hogy hogyan áll a kegyelmi eljárás…Ezek után a 34 szentmihálytelki paprikásember csöndesen elvonult a nagy esküdtszéki teremből.” – írja a Délmagyar március 19-én.

Bár a történet itt még mindig kissé befejezetlennek tűnik, eredménye a későbbiek ismerete nélkül is kikövetkeztethető. Az ügyész és a bíró is hajlott arra, hogy a kegyelmi eljárás eredményét tekintsék irányadónak. Tudjuk továbbá, hogy a paprikalázadás egy „kommunista ízű” politikai közegben robbant ki, „megszálló francia” városkormányzóság alatt. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kegyelmi eljárás végül felmentette Szánthó Józsefet és társait.

The post A száz éve kirobbant paprikalázadás vége. Szánthó József és társai a bíróság előtt appeared first on PaprikaMolnár.

A Szánthó és Fiai vállalkozás egy dokumentuma

A paprikaribillió előzményei

Na de mi is volt a szentmihálytelki lázadás oka? Természetesen az új paprikarendelet, melynek sérelmes voltára a paprikaribillió a legjobb bizonyíték. Hiszen kötelező állami minősítést vezettek be, ami tényleg egyfajta zár alá helyezte az árut mindaddig, amíg a minőségi eredmények meg nem érkeznek, a paprika tulajdonosa pedig minden fizetési kötelezettségének eleget nem tett. A kötelező állami minősítés 1983-ig volt érvényben!

A rendelet megjelenése után az éppen francia megszállás és kormányzóság alatt álló Szegedről két megbízott érkezett Szentmihálytelekre, a gyógynövény-kirendeltség képviseletében. A paprikaellenőrök feladata a paprikaminősítések teljesítése lett volna.

A mihályteleki paprikások azonban rendkívül ellenségesen fogadták őket. A két paprikaellenőr sietve távozott is, majd rendőrök védelme alatt tértek vissza. Miután újra megérkeztek, a paprikaribillió kezdett elfajulni. A hivatalos szerveket kövekkel dobálták meg, a kirendeltségnek szinte minden tagja megsérült. Jónak látták hát ismét visszavonulni, később pedig egy ötventagú különítménnyel szálltak ki harmadszor is Szentmihálytelekre. A faluban félreverték a harangokat, a paprikások ásóval-kapával támadták a városi kirendeltséget. Pottyondy Miklós, a rendőri egység vezetője, tüzet parancsolt, belelőttek a tiltakozók tömegébe. A templom előtt két halott feküdt, továbbá számos sebesült is volt.

A veszteségek a Szánthó-családot is érintik

Az utóbbiak közé tartozott Szánthó Lajos is, tudjuk meg a Délmagyarország 1919. december 2-i számából: „A sebesültek közt van Szánthó Lajos szentmihálytelkei paprikamalom-tulajdonos. Bordarepedés miatt ápolják a közkórházban. Azt állítja, hogy mikor a többi Szentmihályteleken letartóztatott emberrel őt a malomhelyiségben elsőizben kihallgatták, a rendőrök összeverték, Szánthó benn volt a városban, amikor arról értesült, hogy rendőrség vonult ki Szentmihálytelekre s hogy éppen az ő malmában összegyűlt paprikát akarják lefoglalni. Ezért a városból ügyvédet, dr. Barta Dezsőt hivta magával. Barta tanuja annak, hogy mikor Szánthó a rendőrségi kihallgatásra ment, nem volt semmi baja. Ellenben a kihallgatásról sárosan, összeverten jött vissza. A többi szentmihályteleki sebesült a kórház 7., 8., 11. és 13. számú szobáiban fekszik.

Kétségtelen, hogy a szentmihálytelekiek félreértették a minapi nagygyűlés határozatát. Ők azt hitték, hogy a kormány paprika-rendeletét nem kell addig végrehajtani, amig az újból Budapestre menő küldöttség vissza nem tér a miniszter válaszával.”

A cikk itt még nem ér véget, arról is tudósít, hogy Szalay József kerületi főkapitány Budapestre utazott, hogy felvilágosítsa a kormányt a paprikarendelet méltatlanságáról.

A rendőrök, ügyvédek, tisztviselők részvételével zajló folyamat természetesen nem ígért gyors eredményt. De hogy milyen hosszan fog húzódni, azt valószínűleg maguk a résztvevők sem feltételezték. Öt év is eltelt, mire lecsengett a paprikaribillió utolsó tárgyalása, melynek bemutatását a jövő héten tervezzük.

The post Éppen száz éve történt! Paprikarendelet és paprikaribillió appeared first on PaprikaMolnár.

Mielőtt azonban egy kiállítóhely épült volna az emlékük köré, Szánthó Mihály és fiai élő és rendkívül aktív tagjai voltak a mihálytelki paprikatermesztő közösségnek. Az 1847-ben született Szánthó Mihály, Tóth János társaságában, 1888-ban alapított gőzmalmot Szentmihálytelken. Ahogy sok más paprikás példáján is látjuk, elsődlegesen ők is gabonaőrléssel foglalkoztak, majd később átálltak a fűszerpaprikára. Szánthó Mihály két fiával, Lajossal (1887-1965) és Józseffel (1893-1979) 1909-ben alapított közös céget, Szánthó és Fiai néven. A Szánthó-testvérek újító ötleteikről, merész vállalkozásaikról váltak híressé. Az egyre inkább fellendülő fűszerpaprika-termesztésben meglátták a lehetőségeket, ezért a feldolgozást szerették volna még hatékonyabbá tenni. Hogy ez sikerült is nekik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint „Eljárás és gép paprika feldolgozására” című, 1929-es szabadalmi kérelmük, melyet egy évvel később sikerült is okiratra váltaniuk.

A család fordulatos története természetesen nem csak sikerekből áll. A Szánthó fivérek életének minden bizonnyal egyik legfelkavaróbb epizódja a paprikalázadás esete, mely  éppen 100 évvel ezelőtt, 1919-ben kezdődött. Közvetlenül az új paprikarendelet megjelenése után az éppen francia megszállás és kormányzóság alatt álló Szegedről a gyógynövény-kirendeltség két megbízottat delegált Szentmihálytelkére. A paprikaellenőrök feladata a paprikaminősítések teljesítése lett volna.

A mihálytelki paprikások azonban rendkívül ellenségesen fogadták őket. A két paprikaellenőr meg is futamodott, majd rendőrök védelme alatt tértek vissza. A szentmihálytelkiek azonban kőzáport zúdítottak rájuk, a kirendeltségnek szinte minden tagja megsérült. Jónak látták hát ismét visszavonulni, később pedig egy ötventagú különítménnyel szálltak ki harmadszor is Szentmihálytelkére. A faluban félreverték a harangokat, a paprikások ásóval-kapával támadták a városi kirendeltséget. Pottyondy Miklós, a rendőri egység vezetője, tüzet parancsolt, belelőttek a tiltakozók tömegébe. Az összecsapásnak két halálos áldozata és számos sebesültje volt.

A paprikalázadás ügye azonban még korántsem ért véget. A történetnek ezen a pontján valószínűleg egy résztvevő sem sejtette, hogy az események évekig tartó bírósági huzavonát indítottak el.

The post Malomalapítás, szabadalom, paprikalázadás. A Szánthó család regényes története appeared first on PaprikaMolnár.