Talán jó néha egyértelműsíteni, hogy a sokat emlegetett szegedi paprika gyűjtőfogalom. A szegedi paprika Szeged környéki tájkörzetekben terem, a várostól délre és nyugatra fekvő fekete földeken, barna, homokos talajokon. Például Hattyason, Gyálaréten, Domaszéken, Nagyszéksóson és Szentmihálytelkén, aminek már szenteltünk egy külön sorozatot. Többet Röszkéről című írásaink pedig egy másik paprikás falu múltját láttatják részletesen. Legutóbb a paprikatermesztő gazdaságok 20. század eleji működésével foglalkoztunk. Ezúttal lássuk, milyen hatással volt Röszkére az I. világháború és a szerb megszállás.
A szerb megszállás, Vastag József kutatásai nyomán
Az I. világháború 1918. november 11-i lezárulása – bár elhozta a harci tevékenységek beszüntetését – sok tekintetben a megszokott hatalmi dinamika fájdalmas átrendeződését indította el. Nem volt az másként Röszkén sem. November 22-án a Horgoson állomásozó szerb zászlóalj megszállta a falut és Alsóközpontot. Vastag József leírja, hogy a röszkeiek ezután gyakran csak a Holt-Tisza mentén, kúszva tudtak eljutni Szegedre, hogy elkerüljék az ellenőrzőpontokat.
A zavaros időszakot még bizonytalanabbá tette, hogy 1919 januárjától egyre többször jelentek meg a faluban kommunista agitátorok. Rózsa Vince tanyai kapitány leváltásában is benne volt a kezük, gondoskodtak róla, hogy a hozzájuk lojális Guczi József kerüljön a helyére.
1919. februárjában a falu – és a környék – francia megszállás alá került. Ugyanebben az évben (és ugyanebben az igazgatási rendszerben) történt a híres paprikalázadás, mely jelzi, hogy a térség paprikásai nem egykönnyen fogadták el a megélhetésüket fenyegető új szabályokat.
Rekvirálás, arab lovak és cirillbetűs ABC
A szerb megszállás időszakából a röszkeiek sajátos emléke, hogy az iskolában, Krizsanits Etelka kisasszony közreműködésével, szerbül tanulták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Még az ezredforduló körül is éltek olyanok a faluban, akik fel tudták idézni a cirillbetűket.
A szerb megszállás a rekvirálások fogalmával is összekapcsolódott. A katonák házról házra jártak, és rézüstöket, -mozsarakat zsákmányoltak, helyenként még a kilincseket is leszerelték. Számba vették a harangokat és a súlyukról pontos feljegyzéseket vezettek, hogy szükség esetén hadianyagként használhassák fel őket.
Pajcsin borbély és fosztogatócsapata már haszonállatokat, értéktárgyakat és élelmet is „rekvirált”. A helyi szerbek közül többen csatlakoztak hozzájuk, a Marinkov és az Osznovics család azonban nem társult velük. Vastag József tanulmánya kitér rá, hogy a nagyobb kegyetlenségeket a francia – és a velük együtt érkezett arab – katonák jelenléte miatt sikerült elkerülni. Utóbbiak jó kapcsolatot alakítottak ki a falubeliekkel, alkalmanként még élelemmel is segítették őket. Mikor távoztak, apró termetű lovaik közül többet elajándékoztak.
A szerbek elvonulására 1921. augusztus 20-án került sor, utánuk a nemzeti hadsereg katonái érkeztek.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
A kiemelt kép forrása: szoreg.hu
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
