Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A paprikatermesztés és a növekvő szárazság

A sikeres növénytermesztés ma már nemcsak szakmai tudást, hanem gyors alkalmazkodóképességet is igényel. Az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívása továbbra is a krónikus vízhiány, amely térségünkben immár közel öt éve meghatározza a termesztési körülményeket.

A talajból jelenleg hozzávetőleg egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzik, ami mintegy 500 milliméteres vízhiányt jelent. Ennek következtében a talajvízszint is jelentősen lesüllyedt, ami különösen érzékenyen érinti a kapás növénykultúrákat, köztük a paprikát is.

Bár a hőmérsékleti viszonyok eddig nagyjából megfeleltek az évszakos átlagnak, a vízellátottság hiánya komoly stresszt okoz a növények számára.

A helyrevetett állományok március végétől áprilisig kerültek a földbe. A kelés sok helyen vontatottan indult, azonban a májusban érkező esők végül biztosították a megfelelő csírázási feltételeket. Térségünkben 22–25 milliméter csapadék hullott, míg máshol 10–30 milliméter közötti mennyiséget mértek. Ez az eső rendkívül fontos volt a fejlődés kezdeti szakaszában.

Az idei ültetés kulcsa: A jó időzítés és a megfelelő palánta

A palántázás során továbbra is kiemelt szerepe van a precíz időzítésnek. A palántanevelés átlagosan 6–7 hetet vesz igénybe, ezután a növények már kiültetésre alkalmas állapotba kerülnek.

Az idei ültetés során mi is kivártuk a Fagyosszentek elmúltát, május 15-én láttunk munkához. A friss csapadék kedvező indulást biztosított az állomány számára, ugyanakkor a következő hetekben további 20–30 milliméter esőre és stabil, meleg időjárásra lesz szükség ahhoz, hogy a növényfejlődés igazán lendületet kapjon.

Végezetül hoztunk néhány számot a munkánk illusztrálására. A paprikatermesztéshez egy hektárnyi területen 3-3,5 kg vetőmagra van szükség, melyből optimális esetben 150–180.000 tépett palánta lesz. Az idei ültetés során ezt a mennyiséget nyolc ember ültette ki egyetlen nap alatt, gépi segítséggel. Helyrevetés esetén ennél magasabb, 4–6 kilogramm/hektár vetőmagmennyiséggel kellene számolni.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Az idei ültetés és az elmúlt évek tapasztalatai appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Vetőközeg, csírázás és palántanevelés

Kezdjük a vetés origójával, a megfelelő talajjal: A paprika csíráztatásához nem kerti föld, hanem laza szerkezetű, jó víz- és levegőgazdálkodású palántanevelő közeg ajánlott. Ideális a tőzeg- vagy kókuszrost alapú, perlittel lazított, finom morzsás szerkezetű földkeverék. A paprikapalánta számára kedvező az enyhén savas 6,0–6,8 közötti pH-értékű környezet.

A magokat általában 0,5–1 cm mélyre érdemes vetni. A csírázáshoz 24–28 °C közötti talajhőmérséklet szükséges. Utána a palánta alacsonyabb, de stabil hőmérsékletet igényel: Nappal 20–24 °C, éjjel 16–18 °C a kedvező számára. A túl meleg, fényhiányos környezet megnyúlt, gyenge szövetű palánta kialakulásához vezet.

A fényellátás kérdése is rendkívül fontos. Az erős paprikapalánta intenzív, de nem perzselő fény mellett fejlődik. A vízellátásnál pedig kerülni kell mind a kiszáradást, mind a pangó vizet. A túlöntözés oxigénhiányt okoz a gyökérzónában, és jelentősen növeli a talajlakó kórokozók kockázatát.

A paprikapalánta és a növényegészségügy

A palántát több betegség is veszélyeztetheti. A kiültetés után leggyakrabban jelentkező probléma a palántadőlés, amelyért többek között a Pythium, Rhizoctonia vagy Fusarium kórokozók a felelősek. Jellemző tünete a gyökérnyak barnulása és a palánta hirtelen pusztulása. Megelőzésében a fertőtlenített termesztőközeg, a tiszta szaporítóedény, a megfelelő szellőzés és a mérsékelt öntözés bír alapvető fontossággal.

A paprikapalánta további ellenségei (hajtatásban és zárt térben is) a szürkepenész, a baktériumos levélfoltosság, valamint például a dohánymozaik-vírus. Ezeknél kiemelten fontos a higiénia, a beteg növények eltávolítása, a kártevők elleni védekezés és a rezisztens vagy toleráns fajták használata.

Kiültetés előtt a palánta edzése elengedhetetlen. A fokozatos hőmérséklet-, fény- és légmozgás-terhelés hatására a szövetek megerősödnek, a növény ellenállóbbá válik. A jó minőségű palánta nemcsak gyorsabban indul fejlődésnek kiültetés után, hanem egységesebb állományt, biztonságosabb termesztést és jobb terméspotenciált is biztosít.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mitől lesz egészséges a paprikapalánta? appeared first on PaprikaMolnár.

Régi hagyományok, örök szabályok

Az ültetés Bálint Sándor néprajzkutató szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.”

Megjegyzi azt is, hogy a paprikaültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. A palántázás mindig a gyakran hirtelen hideget hozó Fagyosszentek (Május 12; 13. és 14; azaz Pongrác, Szervác és Bonifác napja) után vette kezdetét. Szent Antal alakját pedig a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Ha a fiatal paprikák már elég erősek voltak, a paprikaültetés előtti nap délutánján sor került a palántaszödésre. A munkát kalákában végezték, a rokonok, barátok, szomszédok mind eljöttek segíteni.

Szükség is volt a sok munkás kézre, ugyanis a földből kiszedett gyenge növényeket minél előbb el kellett ültetni. A régi paprikások szemléletes mondása szerint a palánta ugyanis olyan mint a halott: vinni kő.

A paprikaültetés idei tapasztalatai

A megerőltető kézi munkát ma már kiváltja a gépek használata, és a felmelegedés miatt a Fagyosszenteknek sincs már akkora hatalmuk, mint régen. Mi már nem is várjuk ki minden paprikaültetés előtt a május 12-t.

Az időjárás jelentősége azonban megkérdőjelezhetetlen – régen és napjainkban is. Természetes, hogy ültetés előtt és után is feszülten figyeljük a meteorológiai előrejelzéseket.

Most a tanya melletti, alig egyhektáros területről hoztunk néhány képet. A hőmérséklet a héten, és tulajdonképpen egész májusban, az átlag alatt maradt, meghatározó volt a hűvös, borús idő. A csütörtöki eső viszont nagyon jól jött, a palántáknak igazán hasznára vált a friss csapadékvíz.

Elkelne még néhány langyos, áztató eső, és természetesen napfényre is szükségünk lenne. Az ősszel elkészülő friss paprikaőrlemény „gyártása” tulajdonképpen most kezdődik, reméljük, a körülmények kedvezőek lesznek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Ha május, akkor paprikaültetés appeared first on PaprikaMolnár.

Fejlesztések a szegedi paprikafeldolgozóban

Ahogy a Délmagyarország 1958. május 23-i száma is írja, a sikeres paprikatermesztés a palánták megfelelő gondozásával kezdődik.
Ahogy azt az évszám is sejteti, a régi és az új fogalmainak összehasonlítása kissé didaktikusra sikerült, de érdemes figyelni a „brandépítés” évtizedekkel ezelőtti folyamatára. A Tovább korszerűsödik a Szegedi paprika feldolgozó című cikk így indul:

„A vártnál jobb paprikatermést takarítottak be Szeged környékén az elmúlt esztendőben…A jövő évi pedig még a palántaágyakban van. Sok múlik azon is, hogyan fejlődik a palánta, mert ahhoz, hogy kiváló minőségű, ízletes és jó paprika teremjen, amit külföldön is, belföldön is szívesen megvásárolnak, ahhoz a magelvetéstől kezdve a termés betakarításáig, sőt felfűzésig és hasításig nagy gondot kell fordítani.

Az elmúlt év őszén újabb segítségnyújtással sietett a Paprikafeldolgozó Vállalat a termelők támogatására.
Melegágyi ablakkeretet ígért a termelőknek, hogy időre nevelhessenek kiültetésre alkalmas palántákat, s így már május végén földbe kerülhessen a sok ezer palánta Szeged környékén.”

Új technológia, ellenállóbb palánták

A cikk folytatásából kiderül, hogy az erősebb, életképesebb palánták érdekében eredetileg csak 550 keretet rendeltek, de hamarosan tízezernél is több kelt el.

fortepan_142386_Pilis_1970_Hunyadi TSz, üvegházban nevelt paprikapalánták kiültetése hollandi típusú melegágyakba.

„Azok jártak jól, akik megfogadták a tanácsot, mert nekik máris szép palántájuk van. Akik ragaszkodtak a régi palántanevelési módszerhez és szabadágyban, ahogy Szeged környékén mondják, hidegágyban nevelték a palántákat, azok örülhetnek, ha július első hetében kiültethetik palántájukat, mert a hideg időjárás miatt csak senyvedtek és nem fejlődtek a palánták.

Ha azt akarjuk, hogy versenyképes maradjon a világpiacon a szegedi paprika, természetesen nemcsak a termelésben, hanem a feldolgozásban, sőt még a csomagolásban is haladnunk kell a korral. Helyes az a törekvés, hogy korai ültetésű palántákat neveljünk, s tökéletesítsük az őrlést és a csomagolást.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Sajtó annó III. Palánták és fejlesztések appeared first on PaprikaMolnár.

Szeszélyes évszakok

Az időjárás nagy úr, minden mezőgazdasági munka meghatározója, felülbírálója és nemegyszer elrontója. Aki növénytermesztéssel foglalkozik, pontosan tudja, milyen kérlelhetetlenek az esőfelhők vagy a gyors lehűlések. Idén nem igazán tudtuk, mire számítsunk, hiszen a február olyan enyhe volt, mint az április, tavasz elején pedig olyan zordra fordulta az idő, hogy akár tél is lehetett volna. Aztán eljött az ültetés hónapja, a május, olyan szeszélyesen mint… az április.

A kiültetés hagyományosan mindig Fagyosszentek (Pongrác, Szervác és Bonifác napja, május 12-14.) után történt, amikor már nem számítottak komoly lehűlésre. Tavaly a Fagyosszentek ugyancsak hallattak magukról, idén már kicsit kiegyensúlyozottabb volt az időjárás.

A csütörtökre jósolt esőt nagyon várjuk, az utóbbi évek általános tapasztalata, hogy abból mindig kevés van. Igaz, akár megérkezik, akár nem, mindenképpen sokat kell locsolnunk. Nagy a szárazság.

Palántaszezon a Hídivásárig

A hétfői ültetés során Bolero-palánták kerültek a földbe, némelyiket tápkockás módszerrel neveltük, de voltak közöttük tépettek is.

Utóbbiak szórt vetés után, fólia alatt növekedtek. Kedden már tápanyagozással és tolikapázással folytattuk.

Idén úgy gondoltuk, a palántaszezon fogalmát az ültetésen túlra is kiterjesztjük. Vendégeket hívunk és közösségi élménnyé formáljuk a kerti munkát!

Említettük már, hogy a Hídivásár hétvégéjén – azaz május 25-26-án – mi is nyitva tartunk és programokkal készülünk. Tárlatvezetést tartunk a Paprika Múzeumban, filmet vetítünk, a gyerekeket pedig interaktív programokkal várjuk. Nagy szerepet szánunk a biodiverzitás jegyében fejlesztett bemutatókertünknek is. Az eseménnyel az MTVSZ (Magyar Természetvédők Szövetsége) „A mi sokszínű kertünk” című projektjéhez csatlakozunk. A kezdeményezést az Agrárminisztérium is támogatta. Aki szívesen tudna meg többet a programról, annak ajánljuk az MTVSZ kiadványait.

Szeretettel várunk mindenkit május 25-26-án! A hétvégén még a TuliPengők beváltására is van lehetőség!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Palántaszezon, 2024. Ismét ültetünk! appeared first on PaprikaMolnár.

A víz világnapja: A víz érték, vigyázzunk rá!

Az eseményt 1992-ben kezdeményezte az ENSZ közgyűlése és 1993 óta tartják meg rendszeresen. Alapvető célja a figyelemfelhívás. Megpróbálja fókuszba helyezni a víz jelentőségét, illetve jelentőségének rendkívüli összetettségét: A Föld édesvízkészletének véges mennyiségét, a természetes vizek védelmét, a szennyvizek helyes kezelését, a tiszta vízhez való alapvető, emberi jogokat.

A víz világnapja 2024-ben a következő mottót kapta: Víz a békéért. A statisztikák szerint több, mint 3 milliárd ember függ az országhatárokat átszelő vizektől, mégis csupán 24 ország kötött együttműködést a vizek közös használatáról. A klímaváltozás még indokoltabbá teszi a nemzetek közti összefogást, az egészségügy, a hatékonyan működő élelmiszeripar és az általános jólét mind a víz egyenlő elosztásán alapul(na).

Az emberi társadalom szükségletei pedig csak egy kis szeletét mutatják a víz nélkülözhetetlenségének. Az édesvízkészletekre is igaz ugyanaz, mint a beporzókra. Elvesztésükkel a földi élet is megszűnne.

Víz a kertben

A paprikamag csírázásához, a palánta fejlődéséhez, majd a termés érleléséhez is nedvességre, rendszeres vízutánpótlásra van szükség. Ez minden növény termelésére, sőt minden élő organizmus fennmaradására igaz.

Ha már ekkora kincs, bánjunk vele takarékosan. A helyes vízgazdálkodás első szabálya, hogy kerüljük a pazarlást. Érdemes ezt nem csak a kertben szem előtt tartani, hanem egy átlagos zuhanyozás vagy mosogatás során is.

Bár a szárazságok egyre több problémát okoznak, a természet a vízutánpótlásról is gondoskodik. Az esővíz összegyűjtése kíméli a felszín alatti víztartalékokat, az esővízzel való öntözés pedig a növényeknek is hasznára válik.

Egy merészebb elgondolással az egész kertünket a csapadék tökéletes hasznosításának szentelhetjük. Egyre többen alakítanak ki esőkertet, ahol a gondosan megtervezett mélyedésekben a természetes erdőkre hasonlító növényi életközösségek burjánzanak. A talaj a csapadékot összegyűjti, elnyeli, szűri és tárolja.

Az önálló vízgazdálkodás megtervezéséhez nagy segítséget jelent egy saját kút. Szerencsére Röszkén mi is rendelkezünk eggyel, helyreállítása a biodiverz kertünk létrehozásának fontos lépcsője lesz.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Kerti körkép III. A víz világnapja appeared first on PaprikaMolnár.

Magokból palánták

Most is, mint sok más alkalommal, Molnár Anita A szögedi paprika című kötetét hívjuk segítségül a régi ültetések felidézéséhez. Anita pedig Bálint Sándor szegedi néprajzkutatóra hivatkozik, amikor bemutatja a paprikás munkák terminológiáját: „A szögedi paprikások régimódi nyelvezetét Bálint Sándor örökítette meg >>A szegedi paprika<< című könyvében. Tőle tudjuk, hogyan vetötték, tötték, rakták, szödték a paprikát.”

A kötetet olvasva arról is értesülhetünk, hogy a szegedi nagytájon a helyrevetésnél jellemzőbb volt a palántanevelés: „Szeged környékén a palántázott termesztés az elterjedtebb technológia. Magasabb az élőmunka igénye, drágább, de hamarabb érik, nagyobb termésbiztonságot nyújt. Régen a ház melletti kertben, udvaron fával körbevett, letakarható magágyon, ma fóliaházakban, szabályozott körülmények között történik a palánták nevelése, magágyba szórva vagy tápkockás nevelőben.

Régen az előző évi termésből származó, kiválogatott magot, ma fémzárolt, csávázott vetőmagot használnak. A régi melegágyakban 7-8 hét alatt, ma a melegházakban a magágyon vagy tálcában 4-6 hét alatt fejlődik ki a zsönge palánta.”

A magágytól a szabadföldig avagy kezdődik az ültetés

„A palántaszödés és a szabadföldbe kiültetés általában május 15-25. közé esik, amikor már nem kell félni az éjszakai fagyoktól. Ezt hamar köll végezni: belocsolják az ágyat, gyökerestől tépik a palántát a földből, szorosan ládába rakják, hogy ki ne száradjon a palánta gyökere. Az ültetésre a rokonság, szomszédság szinte felszólításra jött, a segítségért visszasegítés járt. A palántát, mint a halottat >>vinni kő<<, mondták.

A palántát ma palántázó géppel ültetik, egyszerre 2-6 sorban. A fajtától függően, a sorközök 50-60 cm szélesek, a tőtávolság 20-25 cm, a növények elrendezése egyenletes, így biztosítható az optimális hozam. Ha a palántát túl sűrűn ültetik, a termés elaprózódik, az érés késik, a paprika hajlamosabb lesz a fertőzésre és a meddőségre.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Vetötték, tötték, rakták…Magok és palánták tavasszal appeared first on PaprikaMolnár.

Paprikaültetés, 2022!

Az időjárás nagy úr

Azzal, hogy az ültetést már május 12-én, Pongrác napján megkezdtük, idén nem ragaszkodtunk szigorúan a kalendáriumhoz mint a régi paprikások. Egy alsóvárosi termelő a 20. század elején ugyanis sosem kockáztatta volna palántái épségét azzal, hogy a paprikaültetést Fagyosszentek előtt kezdi el.

Hiszen „Pongrác, Szervác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” – tehát május 12 és 14 között hirtelen hidegre fordulhat az időjárás. Az olyan kényes növények kiültetését, amilyen a paradicsom, az uborka és a paprika, éppen ezért május második felére időzítették. Nekünk azonban idén nem kellett a Fagyosszentektől tartani, nagyszerűen felmelegedett a talaj.

Frissen kiültetett palánták

A palánták nálunk fólia alatt cseperednek, a mártélyi Palánta Plus Kft. nevelt számunkra Bolerót és Zoét. A növények régen – ahogy azt Bálint Sándor is megírta – az udvari kolë biztonságos deszkafalai között növekedtek. Az elv azonban mindkét módszer mögött ugyanaz: Helyrevetve a paprikamagok ki lennének téve az időjárás minden viszontagságának, így viszont nagyobb védelmet élveznek.

Mikor aztán elérkezett a paprikaültetés napja, a múltban és a jelenben is, mindenkire szükség volt, aki képes volt a nagy munkában besegíteni. Nálunk is egész csapat dolgozott a palántákkal, a régi szegediek is igénybe vették ilyenkor minden családtag és szomszéd segítségét.

Paprikaültetés, 2022.

A hőmérsékletre nem lehetett panaszunk: Napos, meleg idő volt, ami inkább a kora nyárra, mint a tavaszra emlékeztetett. A föld a szokásosnál jobban felmelegedett, és a fiatal növények is szebbek voltak a tavalyinál, a verőfényes időjárás miatt. Az utóbbi időszakban azonban csak minimális mennyiségű csapadék hullott, ezért hatalmas a szárazság. Remélhetőleg egy aranyat érő májusi eső hamarosan megöntözi a szomjas palántákat.

Ha a munkamódszereket és a rendelkezésünkre álló eszközöket nézzük, természetesen jóval könnyebb dolgunk volt, mint egy száz évvel ezelőtti paprikatermelőnek. Akkoriban még kézzel történt a paprikaültetés: A rakó helyezte be a földbe a palántákat, akinek a hányó dolgozott a keze alá. Ezt a munkát nemegyszer gyerekek kapták, ők adogatták a növényeket. A folyamatot vízhordók segítették.

Mi már géppel ültetünk, egyszerre 4 vagy 6 sorban. A sorok között 50-60 cm-t hagyunk, a palánták pedig 20-25 cm-re vannak egymástól. Ha ennél sűrűbben helyeznénk el őket, hajlamosabbak lennének a fertőzésekre és a terméshozamuk is csökkenne.

Paprikaültetés géppel, egyszerre négy sorba

Újdonság, hogy idén nem csak a szántóföldön ültettünk! Fűszer- és paprikakertet telepítettünk a Paprika Múzeum mellett. Magaságyást építettünk és fólia alá is tettünk chiliket és más fűszerpaprika-fajtákat, hagyományosakat és hibrideket is, hogy a látogatók minél többfélét megismerhessenek. A fűszerkertünkben a klasszikus kakukkfű és rozmaring illatozik.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Molnár Anita paprikapalántákkal

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Május közepe van, palántázunk! Paprikaültetés, 2022. appeared first on PaprikaMolnár.

„…nagy kosárba szödte a palántát, olyan gólyafészkösre rakta.”

Tanács Istvánné Nyári Piroska az Olyan sok mindönt mögéltünk című fejezetben, egy interjú formájában foglalta össze régi, szentmihályi emlékeit. A történetek között a paprika palántázása is nagy hangsúlyt kapott:

„Hát én az öregapámat – mert így hívtuk: öregapám, a nagymamámat mög „szülém” – nem nagyon ismertem, mert korán möghalt. A szülém sokáig beteg vót, hát amit tudott, csinált a kertben, palántát nevelt, mög szödött, mög hát akkó még fúrúval űtettünk. A nagy koléba (palántásláda – a szerk.) szödte bele a palántát, azt négy embör tötte fő a lovaskocsira, olyan nehéz vót. Előfordút, hogy gyütt ránk az eső kinn a fődben, az Isten háta mögött. Beletöttük a kolét palántástú a búzába, otthagytunk mindönt, és másnap möntünk folytatni. Itthon mög a szülém, mive a kolé oda vót, nagykosárba szödte a palántát, olyan gólyafészkösre rakta.”

A palántaültetés jelentőségéről

Az idézetből a továbbiakban kiderül, hogy a palántaültetés a falu minden tagjának elfoglaltságot jelentett, még az apró gyerekeknek is.

„- Hát az milyen volt, ilyet még nem hallottam!
– Előbb a nagykosár fenekibe égy csomó palántát összekötött, s azt mindig rakta körül-körül, azt ráfogtuk, hogy gólyafészkes kosár. Beletért annyi, hogy égy egész hold fődbe elég vót.
– Ezt csinálták már Piri néniék kisgyermek koruktól kezdve?
– Jaj Istenöm, hát, azt köllött csinálni! Aki mán olyan nagyobbacska vót, az mán űtetött, a Pista öcsém az mög hányta a palántát (palántahányás: a palánták adogatása az ültető elé – a szerk.). Az Imre vót a legkisebb, hát ugyé az még kicsi vót, nem tudott mit csináni.
– Hallottam, hogy az iskolából elengedték egy-két hétre a gyerekeket, amikor a palántaültetés időszaka volt.
– Hát persze, löhetött ilyet, akit kikértek, azt elengedték.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életutak II. Palántaültetés gólyafészkösre rakott kosárból appeared first on PaprikaMolnár.

Szentmihályi életutak II. „Emlékek falumról, családomról”

Kovács Lászlóné Varga Rozália írásában, az „Emlékek falumról, családomról” című fejezetben különösen figyelemreméltó az alábbi részlet:

„Mintha minden összefogott volna ellenünk, nem váltak be a gazdálkodásban apám számításai. Eladásra is termesztettünk paprikapalántát – abban az évben a kutyának se kellett. Hányszor meglocsoltam pedig és mégis csomókban kitépdesve dobtuk a szemétre.

Apám mindent megpróbált. A vetőmagvakat vagy a fajtanemesítő állomásról szerezte be, vagy a legmodernebb szaktanácsok szerint otthon maga kezelte a vetés előtt. Műtrágyákkal is javította a talajt. De mintha lidérc ült volna az egész gazdaságon.”

Így nem lehet parasztnak lenni?

A Szentmihályi életutak II. idézett szakaszának folytatásában arról olvashatunk, miben látja a megoldást a gazda fia, aki már egy másik szemléletet képvisel:

„S egyszer pedig azon kapta magát Apám, hogy a fia adja neki a leckét a gazdaságos növénytermesztésből: Gépek kellenének. És szakítani végre azzal a megszokással, hogy mindig ugyanazokat a növényeket termesszük. Merni kell valami újat próbálni! Utána kell nézni szakkönyvekben, melyik a legjövedelmezőbb növényféleség.

Nincs egy nyomorult vetőgépünk! Milyen gazdasági felszerelésünk van nekünk? Eke, ekekapa, személyenként egy vacak kézikapa, fogas, borona, útalógereblye, kasza, egy sarló a marokszedőnek, villa a trágyaszórónak, egy szelelőrosta a napraforgónak, azonkívül egy ósdi kukoricamorzsoló és egy céklaszelő, egy ásó és egy lapát, semmi több. Még slagunk sincs a kert locsolásához! Így nem lehet parasztnak lenni, Apus!

Igazán nevetséges, hogy maga még a kötőjéből hinti a búzát is, mint a múlt században! Lehet, hogy nevetséges, fiam! Az meg egyenesen különös, hogy éppen te mondod ezeket nekem, te, aki olyanokat is mondtál máskor, hogy alig várod a napot, amikor végleg búcsút mondhatsz a keserves paraszti életnek…”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életutak II. „Mintha lidérc ült volna az egész gazdaságon.” appeared first on PaprikaMolnár.

Az ültetés ideje – csakis Fagyosszentek után!

A zsenge paprikapalánták szabadföldbe való kiültetését alapvetően egy – szeszélyes és könyörtelen – tekintély irányította: Az időjárás. Mivel pedig az időjárás viselkedését sem pontosan megjósolni, sem befolyásolni nem lehetett, az ültetők saját és felmenőik megfigyeléseire voltak kénytelenek hagyatkozni.

Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy május közepén még gyakran visszatérnek a fagyok, márpedig a mínusz fokok egy olyan kényes növény, mint a paprika számára végzetesek lehetnek. Éppen ezért az ültetéssel mindig megvárták Fagyosszentek három napjának (Május 12; 13. és 14 – Pongrác, Szervác, Bonifác) elmúlását.

A bab, az uborka és a paradicsom, melyek a paprikához hasonlóan érzékeny növények, rendszerint szintén csak május második felében kerültek a földbe.

Palántázás anno és most

Az ültetés Bálint Sándor néprajzkutató szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.” Megjegyzi azt is, hogy az ültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Ha a palánta hasi levele – azaz legelőször kisarjadó, legalsó levele – elsárgul és lepörög, akkor a növény már kiültethető. Ha a fiatal paprikák már megfelelő állapotban voltak, az ültetés előtti nap délutánján sor került a palántaszödésre. A munkát kalákában végezték, a rokonok, barátok, szomszédok mind eljöttek segíteni. Szükség is volt a sok munkás kézre, ugyanis a földből kiszedett gyenge növényeket minél előbb el kellett ültetni. A régi paprikások szemléletes mondása szerint a palánta ugyanis olyan mint a halott: vinni kő.

Az ültetés a PaprikaMolnárnál idén is rendben megkezdődött május közepén. A technika fejlődésének hála a palánták ma már gép segítségével kerülnek a talajba, a folyamat így jóval kevesebb munkaerőt igényel, mint felmenőink idejében.

Az időjárás természetesen ma is megnehezítheti az ültetést. Bár a májusi eső, mint tudjuk, aranyat ér, a túlzottan hűvös tavasz nem válik a növények javára. A tápkockás palántáink most is szépen fejlődtek, a fólia alatt, magról kelt zsenge paprikák azonban megérezték az áprilisi fagyokat. A termés tekintetében természetesen még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, annyi azonban biztos, hogy örülnénk egy napfényes időszaknak.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post „…a termelés egyik legkiemelkedőbb mozzanata” – A májusi ültetés appeared first on PaprikaMolnár.

A mihályteleki palánták felvevőköre

A Szeged-Szentmihályon hajtatott paprikapalántákra – ahogy a kiadványban is olvashatjuk – rendkívül sok termelő tartott igényt:

„A szentmihálytelekiek termesztették a paprikapalántát a szegedi nagytájnak a Mórahalomtól Csólyospálos-Szatymaz-Bakson át Kiskunhalasig terjedő, homoki tanyáskörzete számára, egészen a jelzett terület villamosításáig. Szentmihályteleki palántából nevelték a paprikát Jánoshalmán és Albertirsán is. Az itteni, kötött talajon az állandó jelleggel nagy kézimunka- és vízigényes palántanevelésnek adottak voltak az ideális föltételei, ugyanis a kicsi beltelkek kertjeiben mindig szem előtt voltak az alagútsátrak. Mindehhez hozzátartozik az az évszázados tapasztalat, amelyet a helybeliek a paprikatermesztésben őseiktől megszereztek, a palántanevelésnek ugyanis csak nagyon kevesen értették a módját.”

Hogy a palánták állapota mennyire meghatározta tulajdonosaik életét, azt a következő interjúrészlet nagyon jól érzékelteti: „Páni félelem élt bennünk, ha a paprikapalántán netán az >>újhitűség<< jelei kezdődtek. Ilyenkor összecsavarodott a levél, mintha kibodorították volna, apró, idétlen termése pedig használhatatlanul korcs volt. És ellene semmit nem tudtak tenni.” (K. L.né, 1975.)

A tömött járműsoroktól a villamosításig

Az idézett fejezet a palánták hatalmas vevőkörétől a villamosítás okozta visszaesésig nyújt még információkat:

„A tavasz kezdetével szinte járműkaravánok – személygépkocsik, utánfutók, oldalkocsis motorkerékpárok és kerékpárok – hada lepte el a szentmihályteleki utakat, amin jöttek az itt nevelt palántákért. A falun belül általában állandósult egy-egy terület vagy család távoli vevőköre, amelyik ugyanahhoz a gazdához járt vissza hosszú időn át palántáért. A kezdetben kereskedelmi kapcsolat több esetben is családivá alakult.

Ez a gyakorlat a homoki tanyavilág villamosításával szűnt meg, amikortól jó odafigyeléssel és a motoros kutak segítségével területenként néhány – mindenütt csak odavándorolt szegedi – gazda maga neveli a palántákat. Ma csupán Csongrádról és Kistelekről vásárolnak szentmihályi palántát, mivel általánosan is csökkent a fűszerpaprika fogyasztása.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életképek V. Palánták a szegedi nagytájnak appeared first on PaprikaMolnár.