A szerb megszállás, Vastag József kutatásai nyomán

Az I. világháború 1918. november 11-i lezárulása – bár elhozta a harci tevékenységek beszüntetését – sok tekintetben a megszokott hatalmi dinamika fájdalmas átrendeződését indította el. Nem volt az másként Röszkén sem. November 22-án a Horgoson állomásozó szerb zászlóalj megszállta a falut és Alsóközpontot. Vastag József leírja, hogy a röszkeiek ezután gyakran csak a Holt-Tisza mentén, kúszva tudtak eljutni Szegedre, hogy elkerüljék az ellenőrzőpontokat.

A zavaros időszakot még bizonytalanabbá tette, hogy 1919 januárjától egyre többször jelentek meg a faluban kommunista agitátorok. Rózsa Vince tanyai kapitány leváltásában is benne volt a kezük, gondoskodtak róla, hogy a hozzájuk lojális Guczi József kerüljön a helyére.

1919. februárjában a falu – és a környék – francia megszállás alá került. Ugyanebben az évben (és ugyanebben az igazgatási rendszerben) történt a híres paprikalázadás, mely jelzi, hogy a térség paprikásai nem egykönnyen fogadták el a megélhetésüket fenyegető új szabályokat.

Rekvirálás, arab lovak és cirillbetűs ABC

A szerb megszállás időszakából a röszkeiek sajátos emléke, hogy az iskolában, Krizsanits Etelka kisasszony közreműködésével, szerbül tanulták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Még az ezredforduló körül is éltek olyanok a faluban, akik fel tudták idézni a cirillbetűket.

A szerb megszállás a rekvirálások fogalmával is összekapcsolódott. A katonák házról házra jártak, és rézüstöket, -mozsarakat zsákmányoltak, helyenként még a kilincseket is leszerelték. Számba vették a harangokat és a súlyukról pontos feljegyzéseket vezettek, hogy szükség esetén hadianyagként használhassák fel őket.

Pajcsin borbély és fosztogatócsapata már haszonállatokat, értéktárgyakat és élelmet is „rekvirált”. A helyi szerbek közül többen csatlakoztak hozzájuk, a Marinkov és az Osznovics család azonban nem társult velük. Vastag József tanulmánya kitér rá, hogy a nagyobb kegyetlenségeket a francia – és a velük együtt érkezett arab – katonák jelenléte miatt sikerült elkerülni. Utóbbiak jó kapcsolatot alakítottak ki a falubeliekkel, alkalmanként még élelemmel is segítették őket. Mikor távoztak, apró termetű lovaik közül többet elajándékoztak.

A szerbek elvonulására 1921. augusztus 20-án került sor, utánuk a nemzeti hadsereg katonái érkeztek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: szoreg.hu

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Többet Röszkéről V. Szerb megszállás az I. világháború után appeared first on PaprikaMolnár.

Grafika egy Szeredai-féle paprikásdobozról

Paprikahamisítás és ami mögötte volt

Egy kis háttérinformáció: A régi szegediek valószínűleg még közvetlenül hallottak felmenőiktől a szerb megszállásról. Az I. világháború kaotikus végjátékában szerb csapatok érkeztek Újszegedre. A településrészt elszakították Szegedtől, a hídon való átkelést korlátozták, infrastrukturális ellátatlanságot, gazdasági nehézségeket, élelmiszerhiányt és -romlást okoztak. Csaknem három évig maradtak, a Szegedi Napló 1921. szeptember 1-ji cikke már a távozásuk után íródott:

„A szerb megszállás megrontotta a magyar paprikát is. A fölszabadult kilenc község területén, mindenütt, leginkább azonban Röszkén virágzó paprikaföldeket művelnek kisgazdáink. A vegyvizsgáló állomás vezetősége, amely megkezdte már a felszabadult területek paprikakészletének zár alá vételét, meglepő észrevételeket tett a szerbek alatt bevezetett forgalmi és kereskedelmi gyakorlatot illetőleg. Mindenekelőtt elszaporodott a hamisítás.”

Újszeged egykori látképe (Forrás: Fortepan)

Bizonytalan gazdasági helyzet, kihívásokkal szembenéző élelmiszeripar

Egy politikai krízis élelmiszeriparra tett káros hatása 2022-ben is nyilvánvaló. Egy bevásárlás során ma is hiányt, áremelkedést, ellátási nehézségeket tapasztalunk. A párhuzam egyértelmű, ha a cikk folytatását nézzük:

„Bárium lakkfestékkel, liszttel és olajjal keverték az őrleményeket, teljesen büntetlenül, mert a jugoszláv hatóság semmiféle ellenőrzést nem alkalmazott – Bár kivitel a megszállás alatt sem igen volt és a készletek legnagyobb része még füzérekben van meg, a hamisítás mégis sokat ártott a magyar paprika jó hírnevének. Az ellenőrzést természetesen fokozott mértékben végrehajtják a szóbanforgó vidék készleteinek fölvételénél.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprika Napló V. Paprikahamisítás és politikai szélsőségek appeared first on PaprikaMolnár.