paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szent-Györgyi Albert regénybe illő élete

A kutató színes és fordulatokban bővelkedő életútját lehetetlen néhány mondatban összefoglalni. A valóság ugyanis izgalmasabb, mint bármilyen fim forgatókönyve, legyen az kontinenseken átívelő fejlődéstörténet, szerelmi dráma vagy éppen egy háborús eposz.
Szent-Györgyi Albert 1893-ban született Budapesten, háromgenerációs tudósdinasztia tagjaként. Orvosi diplomáját 1917-ben szerezte meg, majd több mint tíz évig járta a világot, és Cambridge-ben kémiából doktorált. Hazatérve a Szegedi Egyetem tanszékvezetője lett (a tanszéket tulajdonképpen az ő kedvéért hozták létre), ahol hamarosan biológiai kutatólaboratóriumot rendezett be.

Szent-Györgyi élete azonban nem csak a laboratórium falain belül zajlott. A tudós lelkes túrázó és sportoló volt, vitorlázott, repülőgépet vezetett, szoros barátság fűzte Móra Ferenchez és laza afférok társaságának hölgytagjaihoz.

A Kállay-kormány idején Isztambulba utazott, hogy kapcsolatot keressen az angolszász diplomatákkal. A német megszállás után a Gestapo a nyomában volt, ezért rejtőzködnie kellett. 1947-ben a politikai terrortól tartva külföldre ment, és csaknem negyven évig élt Amerikában, ahol főként az izmokkal és a sejtszabályozással foglalkozott, illetve jelentős rákkutatási munkát is végzett.

A Nobel-díj, a C-vitamin és a paprika

Szent-Györgyi 1928-ban izolált egy anyagot, amit ma már C-vitaminként ismerünk. A szegedi években munkatársával, Joseph Svirbelyvel igazolták, hogy a hexuronsav azonos az eddig ismeretlen antiszkorbut faktorral, vagyis a C-vitaminnal.

A kutatás alapját azonban a C-vitamin természetes forrása jelentette. Szent-Györgyi Albert 1932-ben ismerte fel, hogy a szegedi paprika valóságos C-vitamin raktár. A legenda szerint felesége friss paprikát tálalt vacsorára, ő pedig – mivel nem szerette volna megenni a zöldséget – otthagyta az asztalt, és a paprikát inkább a mikroszkóp alatt vizsgálta meg.

A C-vitamin szerkezetét Norman Haworth brit vegyész kutatócsoportja határozta meg, és ezért Haworth 1937-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott. Szent-Györgyi ugyanebben az évben az orvosi-élettani Nobel-díjat a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéseiért kapta, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.

Talán érdemes hangsúlyozni, hogy az elismerés – a közkeletű hiedelemmel ellentétben – nem a C-vitamin felfedezéséért, hanem a kor alapvető biokémiai kérdéseinek tisztázásáért járt.

Negyven évvel Szent-Györgyi Albert halála után életműve egyszerre emlékeztet a kíváncsiság erejére és arra, hogy egy hétköznapi növény mekkora tudományos felfedezésre adhat alkalmat.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post 40 éve hunyt el Szent-Györgyi Albert appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szent-Györgyi Albert – A Nobel-díjas tudós kapcsolata Szegeddel

Örömmel számolunk be róla, hogy a fenti címen Molnár Anita ezúttal cikket publikált a Rubicon Intézet Rubicon rendezvények rovatában.

A részletes írás Szent-Györgyi Albert nevének, illetve Szeged városának és a paprikát érintő Nobel-díjas felfedezésének az összefüggéseit vizsgálja.

Az első bekezdések a tudós izgalmas életrajzi eseményeire fókuszálnak, melyek akár egy kalandfilm jelenetei is lehetnének. Nem mindenki tudja például, hogy Szent-Györgyi medikus katonaorvosként vett részt az I. világháborúban, és hogy bátorságáért ki is tüntették. Vagy hogy Magyarország háborús kiugrásának érdekében 1943-ban Isztambulban folytatott titkos tárgyalást az angol szövetségesekkel, mely tettéért Hitler személyesen adott parancsot az elfogására.

Bár a kommunista hatalomátvétel után már állandó nyugati emigrációban élt, identitását büszkén őrizte. A Szegedi Biológiai Központ 1973-as átadásán így fogalmazott: „…én magyar ember vagyok és ide tartozom. Örömmel és azért jöttem hazámba, hogy újra meglátogassam azokat a helyeket, ahol éltem, dolgoztam, találkozzam azokkal, akikkel együtt dolgoztam, meggyőződjem arról, mivé fejlődtek a tanítványaim.”

A Paprika-díj és hatása Szegedre

Bár a C-vitamint Szent-Györgyi (kezdetben hexuronsav néven) már 1930-ban kezdődő szegedi kutatásai előtt is vizsgálta, a paprika megjelenése a kutatásban meglehetősen homályos. A legenda szerint a tudós a saját (elfogyasztani nem kívánt) vacsoráját, egy édes pritaminpaprikát helyezett a mikroszkóp alá, és ez vezetett végül a „Paprika-díj” átvételéhez.

Miután felfedezte, hogy a növény az egyik legnagyobb természetes aszkorbinsav-lelőhely, „…nagyszabású laboratóriumi kísérlet kezdődött. A Kálvária téri intézet néhány napig úgy nézett ki, mint egy mezőgazdasági feldolgozóüzem: mindenki paprikát pucolt, darált. 2 tonna nyers paprikából fél kg kristályosított hexuronsavat, kristályos C-vitamint tudtak előállítani.”

A felfedezés olyan óriási sikert hozott, melynek csak egy kis részét képviselte a „Paprika-díj”. A sikeresen izolált C-vitamin új lendületet adott a szegedi paprikatermesztésnek, az édes fajták nemesítésének, a város külkereskedelmének.

A Nobel-díj érmének másolata a Magyar Nemzeti Múzeumban
Forrás: Wikimedia Commons

Díszpolgárrá avatási beszédében Szent-Györgyi maga formálta eltéphetetlenné kapcsolatát Szeged városával és egyetemével: „Ez a város élő bizonyságát adta az én hitvallásomnak, hogy az önvédelem egyetlen biztos fegyvere a mások iránti jóakarat, hogy jóléthez csakis munka, becsületes, önzetlen munka, építés és összefogás, nem pedig kurjongatás és rombolás vezet. Hogy az egyetlen, ami bennünket elesettségünkben felemelhet, létjogosultságunkat a nagy világ előtt szegénységünkben is bebizonyíthatja, az a kultúra, a tudás, a tudomány és a művészet, melyben egyforma szava van kis és nagy nemzeteknek. Ha a város példáját a nemzetek is követnék, ma az emberiség egy boldogabb jövőnek nézne elébe.”

A képek forrása: Wikimedia Commons

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A Paprika-díj, Szent-Györgyi és Szeged appeared first on PaprikaMolnár.

Egészségünk sokoldalú őre: A C-vitamin

Vitaminnak az olyan szerves vegyületeket nevezzük, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet megfelelő működéséhez, az azonban nem, vagy csak részben képes előállítani őket. C-vitamint például a testünk egyáltalán nem tud termelni, ezért fontos biztosítani a rendszeres bevitelt.

Már csak azért is, mert – ahogy minden orvosi leírás hangsúlyozza – a C-vitamin az a vitamin, amelyre szervezetünknek a legnagyobb arányban, nap mint nap szüksége van.

Számos funkciója közül talán az elsődleges, hogy fokozza az immunrendszer működését. Mindez most, az influenzaszezonban különösen hangsúlyos. Ugyanakkor az erek fejlődéséért és megújulásáért is felel, biztosítja a fogak és az íny erősségét, gyorsítja a sebgyógyulást, segíti a vas felszívódását.

Ha a C-vitamin bevitel állandó és megfelelő mennyiségű, akkor csökken a vérrögök és az embólia kialakulásának esélye. A vegyület még a szabadgyökök semlegesítésére is képes, ezért a daganatos megbetegedések esélyét is redukálja.

Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díj és a paprika

Mindez ma már közismert, körülbelül 90 évvel ezelőtt azonban még javában tartott a vegyület kutatása. Hogy ma már magától értetődően élvezhetjük a C-vitamin jótékony hatásait, azt egy magyar tudósnak és egy Magyarországon (Szegeden!) zajló kutatásnak köszönhetjük.

Az izgalmas élettörténetű Szent-Györgyi Alberthez kötődő események egy kalandfilmbe kívánkoznak. Ha nem merülünk bele a két világháború, a diplomácia, a titkosszolgálat és a gáláns nőügyek részleteibe, a szegedi évek akkor is figyelmet érdemelnek.

Ahogy már többször is írtunk róla, a nagy múltú orvosdinasztiából származó kutató 1930-ban tért haza külföldről, Klebelsberg Kunó személyes kérésére. Ugyanebben az évben a szegedi biokémiai tanszéken helyezkedett el, amit kifejezetten azért hoztak létre, hogy keretet adjon a tevékenységének.

1931-ben már a nyers paprikát vizsgálta. Kutatásai során rájött, hogy a zöldség jóval több C-vitamint tartalmaz, mint a citrusfélék.

1937-es Nobel-díját a vegyület izolálásáért kapta, fontos azonban megjegyezni, hogy az elsődleges forrását is azonosította.

Kísérleteihez hatalmas mennyiségben vásárolt paprikát, többek között Röszkéről is. A C-vitamint maga is nagy tételben fogyasztotta, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 93 éves korában bekövetkezett haláláig kicsattanó egészségnek örvendett.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Vitaminbomba I. A C-vitamin appeared first on PaprikaMolnár.

A Magyar Feltalálók Napja – és a magyar feltalálók

A tavalyi évet egy hasonló, magyar tudósok munkáit bemutató cikkel zártuk. Összeállításunkban helyet kapott a biztonsági gyufa, a golyóstoll és a jól ismert Rubik-kocka is.

Ezúttal kezdjük néhány adattal a Magyar Feltalálók Napja kapcsán. Június 13-a alkalmából először 2009-ben szerveztek eseményt, amikor az 1989-es alapítású MAFE (Magyar Feltalálók Egyesülete) fennállásának 20. évfordulóját ünnepelték. A megemlékezést minden évben újabb rendezvénysorozatok követték, a 2011-es például A Harmadik Magyar Feltalálók Napja – Tisztelgés a Nobel-díjas géniuszaink előtt címet viselte.

Ezen a napon mindig kitüntetett szerepet kapott a magyar Nobel-díjasok tisztelete, munkájuk bemutatása. Szent-Györgyi Albert jól ismert neve mellett figyelmet érdemel például Bárány Róbert is, aki 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a belső füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos kutatásaiért. Gábor Dénest, a hologram atyját, 1971-ben tüntették ki, egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, pedig 2002-ben kapott elismerést.

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) munkásságát 1937-ben jutalmazták Nobel-díjjal, hivatalosan „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.” Szent-György az egyetlen olyan tudósunk, aki kutatásait itthon, Magyarországon, végezte és eredményeit is itthon érte el.

A kép forrása: Fortepan_Semmelweis Egyetem Levéltára

Regénybe illő élettörténetének minden bizonnyal egy központi mozzanata a Nobel-díj megszerzése. A C-vitamin izolálását eredményező kutatásait Szegeden folytatta és szegedi paprikát használt a kísérleteihez. A vizsgálatok során felismerte, hogy a nyers paprika sokkal többet tartalmaz ebből az értékes anyagból, mint például a citrusfélék.

Az először hexuronsavnak nevezett vitamint Szent-Györgyi javaslatára „keresztelték át” aszkorbinsavra, utalva arra a tulajdonságára, hogy eredményesen kezelhető vele a skorbut. A szóbeszéd szerint Szent-Györgyi először egy tengerimalacot gyógyított meg C-vitaminnal. A tudós emberi értékét mutatja, hogy találmányától elsősorban nem anyagi hasznot remélt, hanem segítségként ajánlotta azt a skorbut sújtotta területeken szenvedők gyógyításához.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Egy Szent-Györgyi ihlette ünnep: A Magyar Feltalálók Napja appeared first on PaprikaMolnár.

Magyar találmányok: A golyóstolltól a hologramig

Lakosságszámának arányában a világon Magyarország büszkélkedhet a legtöbb Nobel-díjassal. A korszakalkotó felfedezések mellett olyan találmányok is születtek, amelyekre ma már nem gondolunk különleges kísérletek eredményeként, hiszen egyértelműen a mindennapjaink részévé váltak. Ilyen például a golyóstoll és a villanykörte.

A golyóstoll talán a legtöbbet használt eszköz világszerte, megalkotója Bíró László magyar újságíró volt. A tollat 1943-ban, Argentínában szabadalmaztatta.

A villanykörte ma is a hirtelen támadó, remek ötletek szimbóluma. Ősatyjának Thomas Edisont tartják, az ő villanykörtéjét azonban tovább kellett fejleszteni. Az erősebb fényt adó, Wolfram-szálas izzót három magyar kutató, Just Sándor, Hanamann Ferenc és Bródy Imre alkotta meg.

A tény, hogy a számítógépet Neumann Jánosnak köszönhetjük, széles körben ismert. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy a hologram Nobel-díjas találmánya Gábor Dénes nevéhez fűződik.

Fotó: hungarianhub.com

A gyufa, a Rubik-kocka és a C-Vitamin

Rubik Ernő világszinten ismert kockája eredetileg a térbeli mozgatások szemléltetésére készült, csak később derült ki, hogy logikai játékként is használható. Irinyi János találmányát, a biztonsági gyufát, ugyanakkor határozott funkcióval alkották meg. A nevében a „biztonsági” jelző világosan mutatja, hogy elődjéhez képest már nem kapott olyan könnyen lángra.

Jedlik Ányos neve is ismerős, ugye? A legtöbben a dinamó megálmodójaként gondolunk rá, pedig neki köszönhetjük a szódavizet is. Először 1826-ban készített szódagépet, amit a – korabeli szóval élve – savanyúvíz előállítására használt. A termék nem volt különösebben népszerű, általános elterjedésére csak évekkel később került sor.

Két, az orvostudományhoz kötődő, találmányt hagytunk a végére. Számos cukorbeteg életét könnyíti meg Lindmayer István szabadalma, a tű nélküli oltókészülék.

Fotó: hungarianhub.com

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas felfedezésének jelentőségét pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni: A C-Vitamin paprikából történő izolációjáért 1937-ben tüntették ki.

Fotó: hungarianhub.com

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Fotók: hungarianhub.com

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Szent-Györgyi társaságban. Magyar találmányok év végére appeared first on PaprikaMolnár.

A fegyverkezési verseny káros szenvedély

A Szegedi Egyetemi Tudástár 3. kötetének címe Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban. A forrás a sajtóanyag bemutatásával kevésbé ismert történeteket, epizódokat is felvillant Szent-Györgyi életéből. Az 1962. június 16-án, a New York Times-ban megjelent cikk – Tudósok a túlélésért – világos képet ad arról, hogy Szent-Györgyi Albert és sok már tudóstársa milyen rossz véleménnyel volt a fegyverkezési versenyről:

„A Tudósok a Túlélésért első kongresszusának háromnapos rendezvényét tegnap nyitották meg a Biltmore Hotelben. Kb. 600 tudós, közülük több nemzetközileg elismert, hallgatta az elnök sürgető szabályát: >>A béke a felnőtt, a háború a gyerek mentalitása.<< >>Aki úgy gondolja, hogy a fegyverkezés a biztonság váza – jelentette ki dr. Hector J. Ritey, New York-i pszichiáter – az egy neurotikus felnőtt mentalitásával van fölruházva, aki felnőttként megengedi, hogy gyerekkori hajlamai és ábrándjai irányítsák cselekedeteit.<< >>Számára a fegyverkezési verseny többé nem valóságos vagy érzelmi védekezés, hanem káros szenvedély.<<

Szent-Györgyi Albert, a Tudósok a túlélésért-kongresszus egyik vezérszónoka

A cikk második felében Szent-Györgyi ismét tanúságot tesz a személyiségéhez alapvetően társított józan, békepárti hozzáállásról:

„A szimpózium négy vezérszónokának egyike, dr. Szent-Györgyi Albert, az 1937-i orvosi Nobel-díj nyertese, kijelentette, hogy az USA külpolitikája és fegyverkezési tervei számításon kívül hagyják az amerikai nép alapvonásait. Az emberek, jelentette ki, >>jellemzően egyszerű, világos és becsületes gondolkodásúak, egyenesek, tiszteletben tartják az emberi jogokat, az idealizmus és realizmus keverékei<<. >>De a magas politika szintjén – tette hozzá – még soha nem volt akkora felelőtlenség, mint jelenleg.<< Legvérmesebb reményeit a női békemozgalmakba fekteti, mert a nőknek >>több a józan eszük, mint a férfiaknak<<.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése szeptemberben-októberben várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A tudós titkai IV. Szent-Györgyi Albert és a kongresszus a túlélésért appeared first on PaprikaMolnár.

Változatos források. A Szegedi Egyetemi Tudástár

Szent-Györgyiről, a C-vitaminról, Nobel-díjas felfedezéséről és a paprika kulcsszerepéről már több alkalommal is írtunk. Emberi, már-már profán dolgokról viszont ritkán esik szó a tudóssal kapcsolatban. Nem ismert például, hogyan alakult Szent-Györgyi szabadideje.

A Szegedi Egyetemi Tudástár 3. kötetének címe Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban. A forrás a sajtóanyag bemutatásával kevésbé ismert epizódokat összegez. A Délmagyarország egyik, 1943. augusztus 24-i, cikke például Az ősnomádok életét éli egy havasi kunyhóban Szent-Györgyi Albert címet viseli:

„A magyar tudományos élet kitűnősége: Szent-Györgyi Albert, egyetemünk Nobel-díjas professzora néhány héttel ezelőtt eltűnt Szegedről…Ezek után elképzelhető, milyen nagy volt néhány szegedi turista meglepetése, amikor a Radnai-havasokban járva, egy primitív kis menedékházban, 1650 méter magasságban felfedezték Szent-Györgyi professzort”.

Csendes elvonulás a havason. Szent-Györgyi szabadideje

A tudóssal összetalálkozó szegedi turisták így meséltek a közös szállásról és Szent-Györgyi vakációjáról: „Nagyon fáradtak voltunk, s nem éppen kellemesen érintett a hír, hogy a menedékház foglalt… Csak egy vékony deszkafal választott el a menedékház lakóitól, akik már nyugalomra tértek. Mi bizony jó hangosan diskurálgattunk egy ideig, és nem is sejtettük, hogy kinek a pihenését zavartuk meg. Arról ugyan, hogy megzavartuk volna az éjszakai pihenést, másnap egy szó sem esett, de mégis röstelkedtünk, amikor reggel korán – még 6 óra sem volt – találkoztunk kint, a havasi pázsiton Nobel-díjas professzorunkkal, Szent-Györgyi Alberttel.”

És hogy hogyan is telt Szent-Györgyi szabadideje? A cikk folytatásából kiderül, hogy mindenekelőtt az egyszerűség jegyében: „Hajnali 6 órakor mezítláb, úszódresszben végzi sétáját a havasi gyepen, majd kirándulásokkal telik el napja. Az „Anikó” menedékház, ahol sógornőjével és Kramár professzorral lakik, az elképzelhető legegyszerűbb havasi faház, benne a legszükségesebb bútordarabokkal…. Szent-Györgyi professzornak étkezése is legegyszerűbb, úgy él és étkezik, mint az a havason a legelszántabb turisták szokása. Az igazi tudós szerénységével és igénytelenségével választotta ki ezt a helyet, közel az Istenhez és a szent természethez, és távol a világ zajától, az emberektől… Így készül világhírű professzorunk a további munkára, amelyből – minden bizonnyal – még sok haszna lesz az egyetemes emberi haladásnak.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A tudós titkai I. Közel Istenhez. Szent-Györgyi szabadideje appeared first on PaprikaMolnár.

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki”. Így fogalmazott az 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, az orvosi és élettani Nobel-díj birtokosa. Az évforduló miatt ez a cikk a tudós emléke előtt tiszteleg.

Szent-Györgyi Albert mozgalmas életét és monumentális életművét természetesen lehetetlen tömörítve közölni. Egy nagy múltú orvosdinasztia leszármazottja, tudományos kutatások úttörője, a szegedi egyetem első rektora, író-költő-színész, világháborús titkosügynök, a nők kedvence és lelkes sportoló…Talán egyszerűbb volna életének és tevékenységének egy kisebb epizódját részletesen bemutatni. Lássuk tehát szegedi éveit és bravúros felfedezését!

Szent-Györgyi Albertet tulajdonképpen már 1928-ban megbízták a Szegedi Tudományegyetem orvosi kémiai tanszékének vezetésével, de működését két év szabadsággal kezdte, hogy befejezhesse külföldi kutatásait. 1931. januárjától már oktatóként és kutatóként is dolgozott, korábban családját is Szegedre költözette.

Ugyanebben az évben, ősszel, Joseph L. Svirbely jelentkezett Szent-Györgyinél, és arra kérte, legyen a segítségére egyéves magyarországi tartózkodása alatt. Svirbely korábban Charles Glen King kutatócsoportjához tartozott, a tudósok a C-vitamint próbálták izolálni. Szent-Györgyi Albert – aki akkoriban nem foglalkozott vitaminkutatással, de igyekezett segíteni – átadta Svirbelynek a hexuronsavnak nevezett anyagot, amit amerikai kutatásai során marhák mellékveséjéből sikerült előállítania. King ezek után rájött, hogy a hexuronsav tulajdnoképpen koncentrált C-vitamin. A felfedezés elsőbbsége miatt konfliktusa alakult ki Szent-Györgyivel, a szabadalmi hivatal (később pedig a Nobel-díj Bizottság) azonban kimondta, hogy a magyar tudósé az érdem.

Miután Szent-Györgyi minden hexuronsavát elhasználta, elkezdett kutatni más C-vitaminforrás után. Több évszázada ismert volt már a tény, hogy a citrusfélék megelőzik a skorbutot, levük azonban túl sok különböző molekulát tartalmazott. Az anekdota szerint Szent-Györgyi egészen véletlenül, a vacsoraasztalnál bukkant rá a megoldásra. A felesége ugyanis paprikával kínálta, ő azonban nem szerette volna megenni a zöldséget. Ezzel együtt úgy gondolta, első a házi béke, és hogy nehogy sértődés legyen a dologból, a paprikát zsebre tette, és azt mondta: Ezt majd megvizsgálom a laborban.

Így is tett, és hamarosan rájött, hogy a paprika jóval több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom vagy a narancs. Nem csak a vitamin kémiai mibenlétét fedezte tehát fel, megtalálta a legalapvetőbb forrást is.

Szent-Györgyi emberi nagyságát bizonyítja, hogy elsődlegesen találmánya társadalmi hasznosíthatóságára gondolt. Nem vagyonszerzésre törekedett, hanem a skorbut sújtotta területek krízisét igyekezett csökkenteni.

The post Paprika és C-vitamin. 125 éve született Szent-Györgyi Albert appeared first on PaprikaMolnár.