Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A kipróbált forgatókönyv

Bevált recepten ne változtass, tartja a mondás, és a VI. Röszkei Rózsapaprika Nap esetében meg is fogadtuk a tanácsot. Ahogy pár héttel korábban írtuk, a 2021-ben, hagyományteremtő céllal létrehozott rendezvény főbb elemei mostanra már valódi hagyománnyá váltak. Okkal ragaszkodunk tehát hozzájuk.

Ezúttal is igyekeztünk hangsúlyozni a szegedi paprika lokális (és országos) értékét, szoros összefonódását Szeged múltjával, nyilvánvaló helyét a magyar gasztronómiában és kultúrában.

A füzérek kézi készítése sokaknak a régi röszkei életmódot idézte fel, mások kreatív feladatként ismerkedtek vele. A paprikamalom modern berendezéseit néhány vendégünk a beavatottak szemszögéből nézte, míg társaik most pillantottak be először a fűszer hazai feldolgozásának kulisszái mögé.

Annyi azonban biztos, hogy minden helyszínen párbeszédek indultak, emlékek elevenedtek meg és barátságok köttettek. A recept tehát most is működött, csakúgy, mint az ebédre tálalt pásztortarhonya esetében.

A VI. Röszkei Rózsapaprika Nap résztvevői

Ami viszont minden évben más, az az eseményre érkező lelkes látogatók színes halmaza. A szegedi Kereskedelmi Alkalmazottak Nyugdíjas Klubja minden októberben visszatér. A jó társaság és a jó programok mellett maga a paprika is vonzza őket. A Röszkén készült füzéreket később közös főzések során használják fel, idén például halászlébe szánják.

A vendégek egy egészen más típusát képviselték a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hungarológiai programjában résztvevő hallgatók. A koreai, iráni, japán, kínai és finn diákok is a VI. Röszkei Rózsapaprika Nap aktív részesei voltak. Meghallgatták Molnár Anita tárlatvezetését, megcsodálták a tengernyi paprika utóérlelését, belekóstoltak a pásztortarhonyába, sőt, a füzérek készítésébe is bekapcsolódtak.

Egy csoport kerékpárral érkezett, de üdvözölhettünk kisgyerekes családokat és gasztronómiai érdeklődésű vendégeket is. Külön köszönjük a Délmagyar.hu munkatársainak – Arany T. János riporternek és Karnok Csaba fotográfusnak – a részvételt és a beszámolót!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: Delmagyar.hu; Karnok Csaba

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A VI. Röszkei Rózsapaprika Nap eseményei appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Paprikaszedés és paprikás edukáció

Egyhasábnyi leírása elején Bálint Sándor határozott – és ma is aktuális! – véleményt formál a szegedi paprika szegedi megítéléséről:

„A szegedi paprikáról sokat beszélünk, de maga a művelt szegedi társadalom is néhány sablonos frázist nem számítva, alig ismeri szülővárosának világraszóló paprikakultúráját. Ebben természetesen nemcsak ő a hibás. A szegedi iskolákban nem igen esik róla szó, hiszen nincs benne a hivatalos tantervben. Egyetemi és főiskolai ifjúságunk is félévtizeden át itt él Szegeden, de nem adódik alkalma a szegedi paprika világának megismerésére…

Az alábbiakban a paprikaszedést próbáljuk néhány rövid szóval jellemezni, amely Szeged gazdasági életének bizonyára legnagyobb eseménye. Hiszen a termés sikere közvetve kihat Szegednek egész iparára és kereskedelmére, banküzletére és adózási viszonyaira is. A rossz termést mindenki megérzi, még az is, akinek Szegeden látszólag semmi köze sincs Alsóváros és a tanyák paprikatermelő népéhez.”

A szedéstől a fűzésig

A cikk folytatásában a paprikaszedés lépésről lépésre bontakozik ki:

„A piros paprikahüvelyeket, azonkívül a kesely, azaz féligérett hüvelyeket is, amelyek már leszakítva is megpirosodnak, a szedők letörik a töről. A paprikautakat garabollyal a kezükben veszik sorra és ha teleszedik, a paprikát zsákba öntik. Hazaviszik, kiborítják és szétterítik, hogy szikkadjon, mert közvetlenül a szedés után nyersesége miatt nem lehet azonnal fűzni, csak egy jó hét múlva.

Ha a paprika már megszikkadt, vagyis a csutkája megfonnyadt, elkezdődik a fűzés, azaz a hüvelyeket körülbelül négy méteres zsinegekre tűvel felfűzik. Ha egy zsineg tele van, a két végét összekötik és az így keletkezett koszorút füzérnek nevezik. A fűzésnél csak az egészséges hüvelyeket fűzik fel, a csutkát szúrva keresztül. A selejtes, egészségtelen hüvelyeket lecsumázzák és megszikkasztják. Vagy így hulló gyanánt adják el, vagy a paprika húsát a közepén átszúrják és így fűzik fel. Ezt a füzért racának vagy rackának, vagy kalárisnak hívják. Ezt a közepes minőségű őrleményhez használják fel.

A füzéreket szérgyiára teszik, amelyet szellős, napos helyen állítanak fel kint a szabadban, hogy a paprika további szikkadását előmozdítsák…

Amikor a paprika a szérgyián kellőképpen kiszikkadt, akkor vagy fölhordják a padlásra, vagy pedig a tornác, szegediesen ereszet alatt rakják rúdra. A szegedi parasztháznak színes ékességei ezek a csüngő paprikafüzérek. Érdekes megfigyelnünk, hogv a házak ereszetükkel szinte kivétel nélkül délre vagy keletre, tehát a nap járásának irányában épülnek. A paprika tehát födél alatt, de szellős, napos helyen várja a feldolgozás, vagyis a hasítás alkalmas idejét.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A paprikaszedés. Szeged gazdasági életének legnagyobb eseménye appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Kémiai kulisszatitkok

Hogy min múlik a különbség egy-egy szezon között? Elsősorban az időjáráson. Az egyre forróbb és szárazabb nyarak egyre korábbi érést eredményeznek. Míg a szüleink idejében magától értetődő volt, hogy paprikát szedni szeptemberben lehet, most már gyakran nyár végén is hozzákezdhetünk.

Érdemes megemlíteni a klímaváltozás kihívásaira adott válaszokat is. A növénynemesítők folyamatosan dolgoznak a szárazságtűrő fajták megalkotásán, az új paprikafajták pedig természetesen máshogy viselkednek, mint az elődeik. Fontos kérdés, hogy milyen módszerrel és mennyit tudunk öntözni, hogy a növények hogy viselik az erős napfényt, az esetlegesen megjelenő kártevőket vagy vírusokat.

Amikor a zöld termések már nem nőnek tovább, a méretük helyett a színük változik: Pirosodni kezdenek. A színért a termésfalban lévő paprikafestékek a felelősek: Béta- és alfakarotin, kriptoxanthin, lutein, zeaxanthin, kapszorubin, kapszanthin. A paprikaérés elején a sárga festékek (karotin) aránya magasabb, az érés előrehaladtával a vörös festékkomponensek (kapszorubin, kapszanthin) aránya nő.

A sötétpirosra érett növényben kialakulnak a minőséget meghatározó vegyületek, minőségi értékek. A festék- és ásványi anyagok, az illóolajok, a csípősségért felelős kapszaicin, a cukor és a vitaminok.

Paprikaérés a szedés után

A közép- és dél-amerikai eredetű, trópusi növénynek tekinthető fűszerpaprika érése nem fejeződik be a szedéssel. A termés érésének tulajdonképpen két fázisát különböztethetjük meg, és ezek közül csak az első zajlik a szántóföldön.

A második a szedés után kezdődik, ezt nevezzük utóérlelésnek. A mivel a paprikahüvelyek a mi éghajlatunkon a növényen nem érnek be teljesen, néhány hétig prizmában, zsákban, ládában vagy füzérben tároljuk őket. Ez alatt az idő alatt, a paprikaérés során, a vörös festékkomponensek aránya eléri a maximumot, az összes festék 70-80 %-át. Az utóérlelés tehát rendkívül fontos időszak. Ekkor alakul ki a kedvező festékösszetétel, a nagyobb színezőképesség, a stabilan színtartó termésanyag.

Az utóérlelés ma már leggyakrabban Raschel zsákokban történik. Az autentikus módszer természetesen a paprikafüzérek készítése, és eresz alatt történő felakasztása volt.

Az utóérlelés során – csakúgy, mint a termesztés más mozzanatainál – az időjárás kegyétől függünk. Egy tartósan esős időszak nagyon sok kárt okozhat, míg egy hosszú, meleg ősz kiváló minőségű őrleményt eredményezne.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprikaérés, 2026. Kezdődik a szezon! appeared first on PaprikaMolnár.

A paprikaszödés és az aktuális körülmények

Mik lehetnek a paprikatermésre befolyással bíró körülmények? A legkiszámíthatatlanabb és a legkegyetlenebb mindenképpen az időjárás. Tavasszal megtapasztalhattuk, hogy a Fagyosszentek nem csak paprikatermesztő elődeinknek, nekünk is gondot okozhatnak. A borzongató május és az intenzív esők nemcsak a Szegedi Borfesztivált akadályozták, hanem az ültetést is megnehezítették. Míg a termelőkkel együtt sárban, vízben „dagonyáztunk”, abban reménykedtünk, hogy legalább a nyár egyenletes meleget biztosít majd. Ez csak részben teljesült, hiszen a forró napok időszakait rendszeresen hidegfrontok szabdalták. Az őszi időjárás legalább jónak ígérkezik, minden újabb meleg nap a sikeres utóérleléshez járul hozzá.

A napfényen, esőn kívül természetesen a növény típusa is alakítja a szedés körülményeit. A determinált (nem folyamatos növekedésű, vagyis azonos érettségi fázisú termésekkel rendelkező) fajták esetében gépi szedés történik, viszonylag egyszerűbb a dolgunk. A féldeterminált fajták azonban jóval több munkát kívánnak.

Szedés, szárítás, bérszárítás

Ha a paprikák több „emeletben” érnek be, a terméseket csak kézzel lehet leszedni, hiszen a gép a növényt is tönkreteszi. A kézi szedés „derékszögű”, nehéz munka, ahol ügyelni kell rá, hogy – az őrlemény minősége érdekében – a termés ne törjön és kormos, félig érett darabok ne kerüljenek a kosárba. A folyamatos növekedésű fajták sokszor még októberben is adnak termést, bár a másod– és harmadszödés minősége nem éri el az elsőét.

A szedést követő utóérlelés során, mikor az a cél, hogy az őszi napfény minél hosszabban süsse a paprikákat, alakul ki a majdani fűszer szép, mélyvörös színe.

A feldolgozási folyamat paprikaszödés után következő lépése a szárítás, mely nálunk idén október 1-jén indul és várhatóan a hónap végéig tart. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően ismét vállalunk bérszárítást és -őrlést is. A szárítás díja 1.150 Ft/kg, az őrlésé 450 Ft/kg, a szárítás és az őrlés együtt pedig 1.550 Ft/kg, természetesen mindig a szárított termék súlyával kalkulálva.

Minden esetben bejelentkezés szükséges, a paprikamolnar@roszkenet.hu email-címen vagy a 06-30-371-8044-es telefonszámon elérhetőek vagyunk!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Elindult a szezon! Paprikaszödés, 2023. appeared first on PaprikaMolnár.

Paprikaszedés 2021-ben

Az idei évben minden kicsit másképp van. Hosszú évek óta megszokott látvány, hogy szeptember végére megtelik a PaprikaMolnárnál az udvar. Idén viszont éppen csak elkezdődött a paprikaszedés.

Ennek persze megvan az oka. Biztosan emlékszünk, hogyan indult idén a tavasz: Áprilisban a röszkei fóliasátrak alatt a palánták elfagytak, ilyet évtizedek óta nem láttunk. Újra kellett vetni a magot, és megvárni, hogy a májusi hideg után végre kiültethessük júniusban a zsenge palántákat! A nyári nagy melegben alig győzték öntözni, pótolni a nedvességet a gazdák. A nyár közepi enyhet adó esők viharral érkeztek, és súlyos jégkárt okoztak a röszkei és mórahalmi paprikaföldeken.

Ilyen előzmények után még korai mérleget vonni az idei termésről, de annyi elmondható: Közepes mennyiséget jósolnak az óvatos termelők, jó kihozatalt a feldolgozók és mindenki reménykedik a hosszú őszben, amikor a második, esetleg harmadik szedések is beérnek, és némi kárpótlást nyújtanak a termelőnek és a feldolgozónak.

Annyi viszont biztos, hogy a PaprikaMolnár a héten megnyitotta paprikaszárítóját és paprikamalmát, október 4-től várjuk a kistermelőket bérszárításra és bérőrlésre. Bejelentkezni a +36-62-272-788-as telefonszámon lehet. Október közepétől vásárolhatóak a PaprikaMolnár friss, 2021-es szüretelésű őrleményei, édes és csípős változatban.

Könyvbemutató és közösségépítő paprikanap

Idén ősszel azonban a paprikaszedés mellett máshogy is szüretelünk! Végre ígéretet kaptunk A szögedi paprika c. könyv kiadójától arra vonatkozóan, hogy késő ősszel – a nyomdai alapanyagok hiánya és a nyomdai csúszások miatt – elkészül a könyvünk, így kitűzhettük a szegedi bemutató idejét 2021. december 10. 18.00 órára! A részleteket erre vonatkozóan később közöljük.

Egyúttal megvalósítjuk régi álmunkat! Ha már Szeged felhagyott a Paprika Napok szervezésével, megszervezzük mi a Paprika Múzeumban saját, közösségépítő Paprika Napunkat. Különleges nevet is választottunk az esemény címének. A Röszkei Rózsapaprika Nap utal a 150 évvel ezelőtti legelső szegedi paprikamárkára, a Pálfy-féle rózsapaprikára. A rendezvényen paprikát fűzünk és hasítunk, mint 150 évvel ezelőtt őseink tették. Ingyenes tárlatvezetéseket tartunk a múzeumban, betekintünk a malomba és paprikás ételeket kóstolunk.

Az esemény ideje: 2021. október 16. (szombat) 11.00-16.00. Helyszíne: a PaprikaMolnár Kft. telephelye, a Röszkei Paprika Malom és Múzeumban lesz. Családokat, társaságokat, egyéni látogatókat is várunk szeretettel.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése decemberben várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Paprikaszedés, friss őrlemények és a Röszkei Rózsapaprika Nap – 2021, ősz appeared first on PaprikaMolnár.

Kedves Vásárlók, Látogatók, Partnerek!

Mint azt bizonyára mindannyian tudjátok, a PaprikaMolnár Kft háza táján ez a leglázasabb időszak. Folyamatosan zajlik a fűszerpaprika szedése, beszállítása és átvétele, éjjel-nappal működik a szárítónk.

Munkában a szárító

Rendkívül elfoglaltak vagyunk tehát, mégsem szeretnénk Benneteket hírek nélkül hagyni. A szokásos hosszú szöveget ez alkalommal színes fotókra cseréljük. Reméljük, üdvözletünk így is mindenkihez eljut, és örömmel veszitek tevékenységünk képes bemutatását.

Termelőink minden nap szoros egymásutánban érkeznek. A paprika leadása és minősítése után sietve  távoznak is, hiszen még rengeteg munka vár rájuk.

Ugye, tudjátok, hogy az utóérlelés most alapvetően meghatározza az egész udvarunk kinézetét? Ameddig a szem ellát, zsákokban sorakoznak a frissen szedett paprikahüvelyek. Ha szerencsének van, még sokáig napfürdőzhetnek, hogy az őrleménynek majd igazi, sötétpiros színe legyen.

Paprikatenger az udvarunkon I.

Paprikatenger az udvarunkon II.

Ha már eltöltöttek néhány hetet a napfényben, a termések a szárítóba kerülnek. A szünet nélkül működő berendezés gyorsan csökkenti a fűszerpaprikák maradék nedvességtartalmát. A szárítóból frissen kimarkolt paprikadarabkák roppanósak és zamatosak. Paprikachips. 🙂 Kóstoltátok már?

Persze hogy ennyit szorgoskodunk, még nem jelenti azt, hogy ne örülnénk a látogatóknak.  A Múzeum megtekintése most különösen informatív lehet, hiszen a feldolgozás leglátványosabb folyamatait élőben is illusztrálni tudjuk.

Reméljük, hamarosan személyesen is találkozunk. Kis idő múlva újra jelentkezünk, hogy hírt adjunk a friss őrlemény forgalmazásáról!

A friss fűszer hamarosan kapható!

Addig is szívélyes őszi üdvözletet küldünk,

PaprikaMolnár Kft.

Röszke, 2019. október 9.

The post A küldemény: Őszi képeslap, Feladó: PaprikaMolnár Kft. appeared first on PaprikaMolnár.

Napjainkra természetesen már jócskán megváltoztak a körülmények, a gyorsan melegedő éghajlat miatt a paprikaszedés gyakran már augusztus végén is időszerű. Idén már néhány helyen lehetséges a korai, palántázott fajták szedése, az igazi terméshozamot azonban későbbre várjuk. Termelőink múlt hétvégén kezdték el a paprikaszedést, hamarosan kiderül, hogy a termésbecslésünk
beigazolódik-e.

Ahogy már korábban is utaltunk rá, az idei extrém meleg augusztusban az érés a súlygyarapodás rovására ment, kisebb hozammal számolnak a gazdák. Sajnos az évjárat mennyiség szempontjából sem a legjobb: A május végi, június eleji hideg esők miatt későn ültettünk, és a június végi néhány napos ködös reggel nem segítette a terméskötést.

Paprikaszedés akkor és most

Akármikor induljon is a szedés, van néhány alapszabály, melyekhez ugyanúgy alkalmazkodnunk kell, mint elődeinknek. Fűszerpaprikát csak akkor lehet leszedni, mikor a termések már teljesen bepirosodtak. Csak ebben az állapotban alakulnak ki a minőséget meghatározó vegyületek, például festékanyagok, illóolajok, ásványi anyagok és a paprika csípősségéért felelős kapszaicin.

A paprikaszedés több alkalommal zajló, nehéz, „derékszögű” munkafolyamat. A folytonos növekedésű paprikafajták termései szakaszosan érnek be, először az alul elhelyezkedő hüvelyek szedhetők. Igazán jó minőségű őrlemény alapanyaga az előszödés vagy a másodszödés során szüretelt paprika lehet.

A termés beszállítása paprikaszedés után

A majdani törött paprika színvonalát a kézi szedés módszere is emeli. Így el lehet különíteni a napégette, beteg, esetleg „kormos” (félig éretlen) csöveket az igazán pirosra érettektől. Gépi szedést olyan paprikafajták esetében lehet alkalmazni, ahol a termések egyszerre érnek el nagyjából azonos érettségi fokot. Az így előállított őrlemény elmarad a kézzel szedett paprikából készült minőségétől.

Érés a szedés után. Az utóérlelés folyamata

Bár a leszüretelt hüvelyek teljesen pirosnak látszanak, valójában a sárga és a narancssárga színanyagok dominálnak bennük. Ennek az az oka, hogy a paprika – lévén trópusi származású – a mi éghajlatunkon nem érik be teljesen. Az érés folyamatát tehát érdemes a szedés után még „meghosszabbítani”. Ez az utóérlelés, melynek során biztosítjuk az őrlemény valóban intenzív, piros színét.

Az utóérlelés ma már leggyakrabban Raschel zsákokban történik, de az is előfordul, hogy nagy mennyiségű termést öntenek szilárd burkolatra, hogy a hüvelyeket átjárja a napfény. Az autentikus módszer természetesen a paprikafüzérek készítése, és eresz alatt történő felakasztása volt.

Az utóérlelés során – csakúgy, mint a termesztés más mozzanatainál – az időjárás kiszolgáltatottjai vagyunk. A néhány nappal korábbi óriási vihar is azt bizonyítja, hogy bármikor előfordulhatnak váratlan események. Egy tartósan esős időszak nagyon sok kárt okozhat, míg egy hosszú, meleg ősz nagyszerű őrleményt biztosítana a következő szezonra. Reménykedünk tehát a legjobb időjárásban, és hamarosan újra jelentkezünk a friss hírekkel!

Utóérlelés: Az érés a szedés után is folytatódik

The post A fecskék költöznek, a paprikaszedés elindul. Betakarítás és utóérlelés appeared first on PaprikaMolnár.

Az album képei persze egy kevés szöveges kommentárral nyújtanak igazi élményt. Talán annyit bocsájtanánk előre, hogy a válogatás tevékenységünk minden főbb területéből felvillant egy-két pillanatképet. A főszereplő természetesen a fűszerpaprika. A növényt láthatjuk mag formájában, majd palántaként, mikor az ültetés folyamán a földbe kerül. Vethetünk egy pillantást zöld, majd piros terméseire, később pedig az utóérlelés látványos folyamatára. A feldolgozás mozzanatai következnek a PaprikaMolnár Kft-nél, majd néhány felvétel a fűszerpaprika minden oldalát bemutatni hivatott Röszkei Paprika Múzeumról.

Jó lapozgatást! 🙂

Május van – a palánták a földbe kerülnek

Ültetés

A palántákat kímélni kell, ezért sétálni csak a sorok között szabad!

Tavaszi munkában

A Röszkei Paprika Parkot egyszer Borbás Marcsi is meglátogatta

Ezen a kövön finomodik az őrlemény

Molnár Albert interjút ad

A Paprika Üzem és Múzeum egyik „szereplése”

Füzérek között

A rotyogó halászlé is pirospaprikával készül

The post Album rólunk. Tevékenységünk képekben appeared first on PaprikaMolnár.

A nagyjából hathetes időszak alatt elődeink alapvetően ünnepeltek. Az időzítés tökéletes volt, hiszen január és február hónapokban nem szólította őket a mezőgazdasági munka kötelessége, eljegyzések, lakodalmak, névnapok, mindenekelőtt pedig bőséges lakomák követezhettek. A farsang ideje alatt annyira népszerű jelmezek, álarcok pedig biztosították a védettséget, az igazi, gátlásoktól mentes ünneplés lehetőségét.

Ha a farsangi fogások kerülnek szóba, legtöbben azonnal a farsangi fánkra asszociálnak. Való igaz, a sütemény az ünnep legtermészetesebb velejárója, a szalagos fánkot az egész országban ismerik, csöröge vagy csőrege nevezetű rokona pedig főleg a Dél-Alföldön, Szeged környékén népszerű. Az édesség a múltban nem csupán desszertként funkcionált, mágikus erőt is tulajdonítottak neki. A Szerémségben például azért sütötték, hogy a szél ne vigye el a háztetőt, a természeti csapások ellen reméltek védelmet nyerni. A farsang azonban nem csak fánkból állt. Olyan jellegzetes főételek is színesítették mint például a farsangi sonkás kifli vagy a korhelyleves. Utóbbinak már a neve is árulkodó, kapcsolatba hozható az ünnep alatt szinte kötelező torkoskodással. A levesben zöldségek, fűszerek (chili és őrölt paprika együtt!) és tetszőleges húsfélék hatalmas mennyiségben parádéznak, a sonkás kifli elnevezés pedig leveles tésztában rejtőző, erős paprikás tölteléket takar. A gasztronómiai vonalat legközelebb folytatjuk, jövő héten receptekkel jelentkezünk!

A fűszerpaprika tehát az ünnepi asztal fogásainak elengedhetetlen kelléke. De vajon mi történik akkor, ha már a farsangi jelmezek között is dominál? A paprika farsangi és ördögi oldalának illusztrálására hadd mutassam be a lenti képet, ami ősszel – az utóérlelés idején – hozott el farsangi hangulatot a Röszkei Paprika Parkba.

A felvételt Molnár Anita készítette, 2013. októberében. A képen látható tanárnő és kisfiú a szegedi Hammido Alapfokú Művészeti Iskolából érkeztek, egy TÁMOP-pályázat keretében meglátogatták a Múzeumot és tájékozódtak a paprika feldolgozásáról. Paprikát fűztek, és a növényt később az iskolai órákon is felhasználták témaként, amikor festettek vagy rajzoltak.

Olyan önfeledt szórakozást kívánunk minden látogatónknak mint ami az Ő arcukon is tükröződik. Akár farsangkor, akár az utóérlelés ideje alatt érkeznek! 😉

The post Farsang. Amikor belénk bújik a kisördög appeared first on PaprikaMolnár.

Mindenki, aki valaha mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, jól tudja, hogy az őszi időszak követeli a legtöbb munkát. Nincs ez másként a fűszerpaprika esetében sem. A szedés, utóérlelés, majd a feldolgozás megkezdése számtalan kimerítő elfoglaltságot jelentett a múltban, és jelent napjainkban is.

Korábban már többször szó esett róla, hogy a szedés hagyományosan Kisboldogasszony napján, azaz szeptember 8-án indult. Természetesen napjaink melegebb nyarai korábbi kezdést követelnek. Mostanság már az az általános, hogy augusztus közepétől október közepéig, végéig tart a szedés.

A munkafolyamat kivitelezése többféleképpen mehet végbe. A szedés történhet géppel a determinált (nem folyamatos növekedésű, vagyis azonos érettségi fázisú termésekkel rendelkező) fajták esetében. Akkor viszont, amikor a paprikák több „emeletben” érnek be, a terméseket csak kézzel lehet leszedni, hiszen a gép a növényt is tönkreteszi.

A szedőgépek használatának lehetősége előtt a régi szegedi termesztők kézzel végezték a betakarítást. Mivel nehéz és hosszantartó munkáról volt szó, a szedés ugyanúgy kalákában történt, mint tavasszal az ültetés. A rokonság vagy egy-egy baráti társaság, szomszédsági közösség összefogott, és kölcsönösen segítséget nyújtottak egymásnak.

A szedés után utóérlelés következik. A paprika, lévén trópusi növény, a mi éghajlati viszonyaink között a szedésnél még nem teljesen érett. Pirosnak látszik, de valójában a sárga és narancssárga színanyagok vannak benne többségben. Azonban ha egy hosszú, meleg őszön még sokáig érik a napsugarak, az őrlemény igazi piros színt fog kapni.

Régen megszokott látványt jelentettek az eresz alatt himbálózó paprikafüzérek, napjainkban azonban – főleg nagy mennyiség esetén – az utóérlelés legtöbbször raschel zsákban történik.

Az eddigi tapasztalatok szerint a termés mennyisége és minősége 70-80 %-ban az adott év időjárásán múlik. A nyári időjárás inkább a mennyiségért, míg az őszi a minőségért felel. Egy korai fagy esetében viszont – ami a legnagyobb „szüretelő” – a mennyiség is drámaian csökken. Az idei termésünket körülbelül 50 %-os mennyiségűnek becsüljük, ezért a nyári időjárás volt a felelős. Szeged környékén Medárd napjától tulajdonképpen egy hónapig csak esett, hideg volt, lebetegedtek a paprikák, lehetetlen volt növényvédőszerrel vagy kézi növényápolással segíteni rajtuk. A későbbi nagy melegek hamar érlelték a paprikát, a 2018-as évjáratra jellemző, hogy kevésbé édesek az őrlemények.

The post Őszi sürgés-forgás: szedés és utóérlelés appeared first on PaprikaMolnár.

Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb Rókus lakossága pedig céhes képzettséget nem igénylő szakmákból (fuvarozás, kukoricatermesztés, sertéshizlalás…stb) tartotta fenn magát.

A városrész falusi környezetet idéző, girbegurba utcái sajnos az 1879-es nagy árvízzel mindörökre eltűntek. Nagy mennyiségben megjelentek viszont a takaros, napsugaras oromzatú parasztházak, melyek ma is Alsóváros – vagy ahogy lakóinak vallási buzgalma miatt nevezték, Jámborváros – utcaképeinek tipikus elemei.

Paprikatermesztésre szinte kizárólag Alsóváros népe specializálta magát, ezért is hívták ezt a településrészt Paprikavárosnak. Érdekes, hogy a Szegedhez közeli paprikás falvakban, például Röszkén és Szentmihálytelkén is azért alakult ki intenzív paprikakultúra, mert Alsóváros gyorsan szaporodó lakossága ezekre a területekre rajzott ki.

Alsóvároson és a környező falvakban a paprikatermesztést egyaránt a dohánykultúra előzte meg. A dohánymonopólium 1851-es bevezetése után ugyanis a termelők átálltak a paprikára, hiszen a növény feldolgozásának technikája, eszközkészlete hasonló volt a dohánytermesztés során megismerthez. Bálint Sándor leírja, hogy a folyamat során használt szavak, kifejezések is a dohánytermesztési múltban gyökereznek.

Bálint Sándor egyébként maga is Alsóváros szülötte, a városrész paprikakultúrájáról, népéletéről, vallási hagyományairól számos tudományos munkája látott napvilágot. Tőle származik a feltevés is, miszerint a paprikával talán az alsóvárosi ferencesek ismertették meg a szegedieket.

A Kisboldogasszony napján indult szedés után az alsóvárosi paprikás gazdák füzéreiket az eresz alá akasztották, hogy az őszi napsugarak utóérleljék a terméseket. A „kipirosodott” szeptemberi-októberi Alsóváros Móricz Zsigmondot is rabul ejtette. Egyik írásában kifejti, hogy Szeged utcái ilyenkor olyan látványosságot jelentenek, amelyre komoly turizmust lehetne alapítani.

Szeged paprikatermesztő múltjához, egyben a jelenkori lehetőségek kiaknázásához kötődik a 2018. október 12. és 14. között tervezett Szegedi PaprikaShow és Chili Weekend. Az esemény számos izgalmas programlehetőséget és kóstolót tartogat.

The post Alsóváros, Jámborváros, Paprikaváros appeared first on PaprikaMolnár.

The post Őszi pillanatok. Mindennapjaink képekben appeared first on PaprikaMolnár.