paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szent-Györgyi Albert regénybe illő élete

A kutató színes és fordulatokban bővelkedő életútját lehetetlen néhány mondatban összefoglalni. A valóság ugyanis izgalmasabb, mint bármilyen fim forgatókönyve, legyen az kontinenseken átívelő fejlődéstörténet, szerelmi dráma vagy éppen egy háborús eposz.
Szent-Györgyi Albert 1893-ban született Budapesten, háromgenerációs tudósdinasztia tagjaként. Orvosi diplomáját 1917-ben szerezte meg, majd több mint tíz évig járta a világot, és Cambridge-ben kémiából doktorált. Hazatérve a Szegedi Egyetem tanszékvezetője lett (a tanszéket tulajdonképpen az ő kedvéért hozták létre), ahol hamarosan biológiai kutatólaboratóriumot rendezett be.

Szent-Györgyi élete azonban nem csak a laboratórium falain belül zajlott. A tudós lelkes túrázó és sportoló volt, vitorlázott, repülőgépet vezetett, szoros barátság fűzte Móra Ferenchez és laza afférok társaságának hölgytagjaihoz.

A Kállay-kormány idején Isztambulba utazott, hogy kapcsolatot keressen az angolszász diplomatákkal. A német megszállás után a Gestapo a nyomában volt, ezért rejtőzködnie kellett. 1947-ben a politikai terrortól tartva külföldre ment, és csaknem negyven évig élt Amerikában, ahol főként az izmokkal és a sejtszabályozással foglalkozott, illetve jelentős rákkutatási munkát is végzett.

A Nobel-díj, a C-vitamin és a paprika

Szent-Györgyi 1928-ban izolált egy anyagot, amit ma már C-vitaminként ismerünk. A szegedi években munkatársával, Joseph Svirbelyvel igazolták, hogy a hexuronsav azonos az eddig ismeretlen antiszkorbut faktorral, vagyis a C-vitaminnal.

A kutatás alapját azonban a C-vitamin természetes forrása jelentette. Szent-Györgyi Albert 1932-ben ismerte fel, hogy a szegedi paprika valóságos C-vitamin raktár. A legenda szerint felesége friss paprikát tálalt vacsorára, ő pedig – mivel nem szerette volna megenni a zöldséget – otthagyta az asztalt, és a paprikát inkább a mikroszkóp alatt vizsgálta meg.

A C-vitamin szerkezetét Norman Haworth brit vegyész kutatócsoportja határozta meg, és ezért Haworth 1937-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott. Szent-Györgyi ugyanebben az évben az orvosi-élettani Nobel-díjat a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéseiért kapta, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.

Talán érdemes hangsúlyozni, hogy az elismerés – a közkeletű hiedelemmel ellentétben – nem a C-vitamin felfedezéséért, hanem a kor alapvető biokémiai kérdéseinek tisztázásáért járt.

Negyven évvel Szent-Györgyi Albert halála után életműve egyszerre emlékeztet a kíváncsiság erejére és arra, hogy egy hétköznapi növény mekkora tudományos felfedezésre adhat alkalmat.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post 40 éve hunyt el Szent-Györgyi Albert appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Paprika- és malomtörténelem

Most, amikor a VI. Röszkei Rózsapaprika Nap kapcsán a háziipari paprikafeldolgozás megelevenítésére készülünk, a pirosmolnár alakjának segítségével a szegedi paprika nagyipari múltját is felidézzük.

A szegedi paprika hírneve és a malomipar hatékonysága hazánkban párhuzamosan nőtt a 19. század során. Ahogy az őrlemény egyre keresettebb termék lett, tömeges előállításának technikai háttere is folyamatosan fejlődött.

A száraz paprikabőr őrléséhez nem volt szükség teljesen új módszertan kialakítására. A fűszer előállításához a gabonafeldolgozás malmi körülményei is jól használhatónak bizonyultak. A szögedi paprika, Molnár Anita munkája, Pirosmalom, pirosmónár, édösmalom, erősmalom c. fejezete szerint a paprika őrlése kezdetben a Tisza erejével hajtott vízimalmokkal történt. Az első, paprikafeldolgozással is foglalkozó vízimalmok tulajdonosainak nevét Bálint Sándortól tudjuk: Csonka Vince, Csonka Ignác, Katona Antal, Peregi Mihály, Szánthó Ferenc és Varga József is foglalkoztak a fűszer előállításával.

Később az állati erővel működtetett szárazmalmokat is használták, majd megjelentek a gőzmalmok is, és egyre általánosabbá vált a paprika hengerek vagy malomkövek közötti őrlése.

A pirosmolnár feladatköre

A paprika feldolgozására specializálódott malmok megjelenésével a működésükért felelős szakember, a pirosmolnár hivatása is kikristályosodott.

A molnár felelőssége nem merült ki az őrlésben. Ő végezte a malomkövek faragását, beállítását, ő öntötte föl a paprikát, zsákolt, szitált, és közben folyamatosan figyelte az őrlés menetét. A pirosmolnár maga garantálta termékének kiválóságát, a paprikaőrlemény minőségét ugyanis nemcsak az alapanyag határozta meg, hanem az is, hogy hogyan bántak vele a malomban.

A paprikakő két részből állt: Egy mozdulatlan alsókőből és egy forgó felsőkőből. A két kő érdes felülete között történt az aprítás, miközben a molnárnak arra is ügyelnie kellett, hogy a megfelelő szemcseméret mellett a paprika értékes színe is megmaradjon. A köves őrlésnél ugyanis az egyes őrlési fokozatoknak fontos szerepük volt a piros szín kiemelésében és megtartásában.

A régi szegediek arra törekedtek, hogy külön dolgozzák fel az édes és a csípős paprikát, azaz külön édösmónár és erősmónár végezte a munkát.

A szegedi pirosmolnár szakértelme a 20. század elejére messze földön híressé vált: Más paprikatermő területek iparosai is tőlük tanultak, Érsekújvárra, Temesvárra, sőt a bécsi Kotányi-malomba is hívták őket őrölni. Elhivatottságuk, szorgalmuk és sokirányú tehetségük közvetlenül járult tehát hozzá a szegedi paprika, és ezzel együtt Szeged sikeréhez.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek III. A pirosmolnár appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A kulturális örökség definíciója

A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok nemzetközi kezdeményezéséhez kapcsolódó programsorozat, amelynek célja, hogy közelebb hozza az emberekhez a történelmi épületeket, a helyi hagyományokat és a kulturális értékeket. A rendezvény keretében országszerte különleges épületek nyíltak meg a látogatók előtt, emellett tematikus séták, kiállítások és ismeretterjesztő programok várták az érdeklődőket.

Ha Szeged kulturális örökségéről beszélünk, aligha maradhat ki a fűszerpaprika. A növény termesztése a 19. század elején indult fejlődésnek a térségben, és az alsóvárosi ferenceseknek is fontos szerepük volt az elterjesztésében. A Tisza menti táj kedvező adottságai, a sok napsütés és a helyi termelők évszázadok során felhalmozott tapasztalatai egyaránt hozzájárultak a szegedi paprika jellegzetes színének, ízének és aromájának kialakulásához. A fűszerpaprika ma is a városhoz magától értetődően kötődő asszociáció, identitásának sarokköve, „Szeged vére” – ahogy Bálint Sándor írta.

Szegedi programok az értékek tudatosításáért

A szegedi fűszerpaprika-őrlemény ma már nemcsak regionális, hanem országos elismertséggel is büszkélkedhet, hiszen a Hungarikumok Gyűjteményének is része. Az elnevezés nemcsak a termék kiváló minőségét, hanem a mögötte álló termesztési és feldolgozási kultúra jelentőségét is kifejezi. A paprika így egyszerre agrártörténeti, gasztronómiai és helytörténeti érték.

A Kulturális Örökség Napjaihoz kötődően az Alsóvárosi Napsugaras Tájház is számos programmal készült. Gondot fordítottak az épített örökség bemutatására, hiszen az alsóvárosi oromdíszeket megismertető szeptember 19-i kultúrséta a várost sújtó Nagy Árvízről, az azt követő újjáépítésről és a jellegzetes parasztházakról is izgalmas információkat továbbított. A gazdag szellemi örökséget pedig például az alsóvárosi irodalom témáján keresztül érzékeltették. Az esemény során Cserzy Mihály, Tömörkény István és Kálmány Lajos neve is elhangzott.

Bár nem az Örökségnapok programjai közé tartozik, de az október 2-a és november 20-a közötti péntekekre tervezett „Mert paprika nélkül nem bír el lenni a világ…” paprikatermesztés hagyományai Szeged-Alsóvároson című program is érdemes a figyelemre. A Napsugaras Tájház munkatársai a vezetett túrák során az alsóvárosi paprikások termékének világhódító útjáról mesélnek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A szegedi paprika mint kulturális örökség appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Paprikaszedés és paprikás edukáció

Egyhasábnyi leírása elején Bálint Sándor határozott – és ma is aktuális! – véleményt formál a szegedi paprika szegedi megítéléséről:

„A szegedi paprikáról sokat beszélünk, de maga a művelt szegedi társadalom is néhány sablonos frázist nem számítva, alig ismeri szülővárosának világraszóló paprikakultúráját. Ebben természetesen nemcsak ő a hibás. A szegedi iskolákban nem igen esik róla szó, hiszen nincs benne a hivatalos tantervben. Egyetemi és főiskolai ifjúságunk is félévtizeden át itt él Szegeden, de nem adódik alkalma a szegedi paprika világának megismerésére…

Az alábbiakban a paprikaszedést próbáljuk néhány rövid szóval jellemezni, amely Szeged gazdasági életének bizonyára legnagyobb eseménye. Hiszen a termés sikere közvetve kihat Szegednek egész iparára és kereskedelmére, banküzletére és adózási viszonyaira is. A rossz termést mindenki megérzi, még az is, akinek Szegeden látszólag semmi köze sincs Alsóváros és a tanyák paprikatermelő népéhez.”

A szedéstől a fűzésig

A cikk folytatásában a paprikaszedés lépésről lépésre bontakozik ki:

„A piros paprikahüvelyeket, azonkívül a kesely, azaz féligérett hüvelyeket is, amelyek már leszakítva is megpirosodnak, a szedők letörik a töről. A paprikautakat garabollyal a kezükben veszik sorra és ha teleszedik, a paprikát zsákba öntik. Hazaviszik, kiborítják és szétterítik, hogy szikkadjon, mert közvetlenül a szedés után nyersesége miatt nem lehet azonnal fűzni, csak egy jó hét múlva.

Ha a paprika már megszikkadt, vagyis a csutkája megfonnyadt, elkezdődik a fűzés, azaz a hüvelyeket körülbelül négy méteres zsinegekre tűvel felfűzik. Ha egy zsineg tele van, a két végét összekötik és az így keletkezett koszorút füzérnek nevezik. A fűzésnél csak az egészséges hüvelyeket fűzik fel, a csutkát szúrva keresztül. A selejtes, egészségtelen hüvelyeket lecsumázzák és megszikkasztják. Vagy így hulló gyanánt adják el, vagy a paprika húsát a közepén átszúrják és így fűzik fel. Ezt a füzért racának vagy rackának, vagy kalárisnak hívják. Ezt a közepes minőségű őrleményhez használják fel.

A füzéreket szérgyiára teszik, amelyet szellős, napos helyen állítanak fel kint a szabadban, hogy a paprika további szikkadását előmozdítsák…

Amikor a paprika a szérgyián kellőképpen kiszikkadt, akkor vagy fölhordják a padlásra, vagy pedig a tornác, szegediesen ereszet alatt rakják rúdra. A szegedi parasztháznak színes ékességei ezek a csüngő paprikafüzérek. Érdekes megfigyelnünk, hogv a házak ereszetükkel szinte kivétel nélkül délre vagy keletre, tehát a nap járásának irányában épülnek. A paprika tehát födél alatt, de szellős, napos helyen várja a feldolgozás, vagyis a hasítás alkalmas idejét.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A paprikaszedés. Szeged gazdasági életének legnagyobb eseménye appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Alsóváros, Mária ünnepe és a paprikaföldek

A hagyomány különösen szorosan kapcsolódott Szeged-Alsóvároshoz, a szegedi paprikakultúra egyik központjához. Az alsóvárosi földműves családok a házuk körüli kertekben nevelték a palántákat, tavasszal kiültették őket a határba, nyáron pedig gondos kézi munkával művelték a földeket.

A régi szegedieket a mély, katolikus hit jellemezte, ezért számukra a jeles napoknak – különösen a Mária-ünnepeknek – kiemelt jelentőségük volt. Kisboldogasszony napja Szűz Mária születésének ünnepe, amelyhez a népi kultúrában számos időjárási, természeti és gazdasági megfigyelés kapcsolódott.

A fecskék ilyenkor már hosszú sorokban gyülekeztek őszi vándorútjuk előtt, ezért a napot Fecskehajtó Kisasszony napjaként is emlegették, az időjárásból pedig a következő hetekre próbáltak következtetni: Ha szeptember 8-án esett, a hagyomány szerint csapadékos őszre lehetett számítani.

A vallásos néphit szerint Kisboldogasszony hajnalán a felkelő napban az arra érdemesek akár Szűz Máriát is megpillanthatták, amint rózsákat szór a földre – Bálint Sándor, alsóvárosi, paprikatermesztő családból származó néprajzkutató, szerint Tápén még a 20. században is élő hagyomány volt a napkelte közös megvárása.

Kisboldogasszony napja után pirosba öltözött a város

Nem véletlen tehát, hogy a paprikaszedés kezdetének is helye lett a szakralitás és a gyakorlati szempontok alakította paraszti munkarendben. Bálint Sándor írásaiban különösen érzékletesen tárta fel a szegedi vallásos népélet és a mindennapi munka összefonódását.

A szeptember 8-án kezdődő szedésnek természetesen jóval prózaibb oka is volt. Kisboldogasszony napja után a paprika jelentős része már teljesen bepirosodott. A hagyomány szerint az első szedés termése számított a legértékesebbnek, ezt a mai tapasztalatok is maximálisan alátámasztják.

„A piros paprikahüvelyeket, azonkívül a kesely, azaz félig érett hüvelyeket is, amelyek már leszakítva is megpirosodnak, a szedők kézzel letörik a tőről. A paprikautakat garabollyal a kezükben veszik sorra, és ha leszedik, a paprikát lazán zsákba öntik. Hazaviszik, kiborítják, és az ereszet alatt vagy az udvaron terítik szét.” – olvasható Bálint Sándor A szegedi paprika című monográfiájában.

Kisboldogasszony napja tehát a szegedi ősz kezdetének látványos határpontja is. A házak és az utcák hamarosan megteltek a piros füzérekkel. Ahogy a korabeli Szegedet megörökítő leírásokból is tudjuk, a paprika nem egyszerűen mezőgazdasági termény volt, hanem a városkép szerves részévé vált.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Kisboldogasszony napja és a szegedi paprika appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A magyar paprika mint borspótlék

Kolumbusz Kristóf világtérképeket átrajzoló expedíciói – sok más egyéb mellett – a gasztronómia területén is forradalmat hoztak. Igaz, a paprikát, mely a 16. század elején már eljutott Európába, kezdetben még nem fogyasztották. Díszkertek dekoratív „szereplője” lett, de sokáig mérgezőnek gondolták.

Később felfedezték csípős ízét, és emiatt sokáig egyszerűen valamilyen „borsként” emlegették. A valódi fekete bors persze drága keleti, importfűszer volt, természetes hát, hogy egy olyan növény, ami képes volt pótolni, hamar népszerűvé vált.

Magyarországon a korai forrásokban olyan elnevezésekkel találkozhatunk, mint törökbors, pogánybors vagy spanyolbors, amelyek egyszerre utaltak a növény feltételezett származására és a borshoz való hasonlóságára is. A név azt is jelöli, hogy a fűszer balkáni, esetenként török közvetítéssel jutott el hazánkba.

A ma ismert paprika elnevezés valószínűleg a délszláv ’papar’ (bors) szóból alakult ki a kicsinyítő -ika képző segítségével. A szó végső gyökerei még régebbre, a latin ’piper’, illetve az ókori görög ’piperi’ szavakig vezethetők vissza.

Mitől lett a paprika elnevezés világhírű?

Érdekesség, hogy miközben sok európai nyelv ma is ugyanazzal a szóval jelöli a fekete borsot és a paprikát – legfeljebb külön jelzőkkel megkülönböztetve őket – a magyarban már önálló név alakult ki a piros fűszer számára. A megkülönböztető funkciójú paprika elnevezés később nemzetközi hatásúvá vált, és a ’paprika’ szó számos nyelvbe magyar közvetítéssel került át. Az angolban például a paprika elsősorban az őrölt fűszert jelenti, míg más nyelvekben magát a termést is.

A 18. század második felére a paprika már nem csupán különleges dísznövény vagy gyógyhatásúnak tartott ritkaság volt, hanem egyre fontosabb fűszerré vált a magyar konyhában. Ahogy termesztése elterjedt, úgy szorultak háttérbe a jelölésére szolgáló régi szavak is, és a paprika elnevezés végleg meghonosodott. Később nemcsak a növény, hanem a belőle készült őrlemény is a magyar gasztronómia egyik legismertebb jelképévé vált, így a szó ma már világszerte Magyarország egyik legismertebb „nyelvi exportcikke”.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A paprika elnevezés: Amerikai eredet, balkáni szó, magyar siker appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

„El is terjedt a szegedi paprika a föld kerekségén mindenütt”

A Pesti Napló 1893. május 15-i számának Különfélék című, kis, színes leírásokat összegző rovatában olvashatunk a szegedi paprika sikeréről. A bevezetőből kiderül, hogy a fűszerpaprika – ez a Szeged számára rendkívül fontos exportcikk – már a városba érkező utazó első benyomásai között is megjelenik:

„Ha vasúton utazik az ember Szegedre, már jó tiz perccel a pályaházba való érkezés előtt százával látja a fehérre meszelt parasztházakat, a melyeknek a falairól, tetőiről gyönyörű rendben csüng alá sok ezer szép piros füzér: a szegedi paprika.
Dísznek is beillenék, ha nem volna több a dísznél: fontos kiviteli cikk, a melyről sok felületes idegen jobban ismeri a magyar földet, mint a geográfiából. El is terjedt a szegedi paprika a föld kerekségén mindenütt.”

A szegedi paprika: Világhódító exportcikk, komoly üzlet

„Magunk se hinnénk, hogy milyen nagy faktor ez a csipős portéka a szép tiszamenti fiókmetropolis keresetében. De a szegedi kereskedelmi és iparkamara múlt esztendőről szóló jelentése elárulja, hogy a szegediek paprikával való kereskedése nem afféle operett-export, hanem komoly üzlet.

Szegedről nagy menynyiségben viszik a paprikát Angolországba, Ausztriába, Görögországba, Németországba, Olaszországba, Spanyolországba, Svájcba, Belgiumba, Svédországba, Portugáliába, Romániába, Hollandiába, Boszniába, Bulgáriába, Szerbországba, Törökországba, Dániába, Besszarábiába, — sőt beadjuk a szegedi paprikát az oroszoknak is.

A legtöbb helyen hűséges társa a paprikának a szegedi tarhonya és minthogy a hús internacionális étel, tehát mindenütt kapható: most már bárhova kerülünk, megszerezhetjük magunknak a stilszerü magyar vacsora gyönyörűségét.”

A szegedi paprika jelentésrétegei tehát világosan kibomlanak, és mai elképzeléseinkkel is párhuzamba állíthatók. A fűszer a szegedi városképek alapvető tartozéka, elsődleges exportcikk, Szeged és egész Magyarország hírnöke, képviselője, gasztronómiánk zamatos alapfeltétele.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post „…a föld kerekségén mindenütt.” Alapvető exportcikk lett a szegedi paprika appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szerteágazó munkakör

A paprikakofa legtöbbünk szemében talán egy dörzsölt piaci árus, aki nagy rábeszélőkészséggel és értékesítési gyakorlattal igyekszik túladni a portékáján. Feladatköre (és szerepe a szegedi paprika hírnevének öregbítésében) azonban ennél jóval komplexebb.

Elsősorban azt kell leszögezni, hogy nincs a piachoz kötve. A nyersanyag továbbítására specializálódott füzérkufa például közvetítő volt a termelők és a kikészítők között. Egy-egy paprikatermesztő család sokszor több évtizedes, generációkon átívelő kapcsolatot tartott fenn a füzérkofával. Bálint Sándor tanulmánya szerint „…erre különösen széleskörű tanyai ismeretséggel, atyafisággal rendelkező alsóvárosi, vagy röszkei szegényebb parasztasszonyok vállalkoztak, akiknek igájuk volt, akik vagy urukkal, vagy legényfiukkal indultak tanyai beszerző útra. Egyeseknek külön, állandó fuvarosuk is volt erre a célra. A híresebb, nagy tételekben vásárló, megbízható füzérkufának a nagygazdák hiteleztek, a kikészítők pedig előleget is adtak. Ez a mellékfoglalkozás azért is hasznos volt, mert nem kellett hozzá iparengedély.”

A kofák azonban nem csak a termelőket keresték fel. A visszaemlékezések szerint olyan távoli városokban is árultak, mint például Lugos, Fiume vagy Nagyvárad.

A paprikakofa mint a szegedi paprika terjesztője

A fent említett nagyobb utak paprikatörténeti jelentőséggel is bírnak. Az utazó kofák ugyanis hozzájárultak ahhoz, hogy a paprika már az 1800-as évek közepére általánosan ismert és népszerű fűszerré válhasson. Szerepük az őrlemény terjesztése kapcsán megkérdőjelezhetetlen, hiszen az már a nagyobb vasúti fejlesztések előtt meghódította az országot.

Akárcsak a paprikakofa, a hátipatikáros (afféle mozgó kínálattal rendelkező, vándor gyógyító) is kivette a részét a szegedi fűszer széleskörű bemutatásából. Fontos megjegyezni, hogy a törött paprikát nem ételízesítőként, inkább orvosságként ajánlotta.

Néhány paprikakofát név szerint említ Bálint Sándor munkája: Ördög Teca, Győri Roza és Négyökrű Ágnes valamikor a Valéria téri füzéres és a Széchenyi téri őröttes piac aktív szereplői voltak. A talpraesett, a jég hátán is megélő paprikakofa a Szegedhez kötődő irodalomnak is szerves része. A témáról Móricz Zsigmond is közölt egy kedves anekdotát.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek II. A paprikakofa appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A hasítólányok mint önálló, dolgozó nők

A szegedi paprikaipar mind nagyobb léptékű növekedésével a családi, idényszerű téli munka jellege is megváltozott. Teljes, esztendős üzemmé fejlődött, ahol a családtagok mellett a fogadott munkásoknak is bőségesen jutott feladat – írta Bálint Sándor 1959-ben, A szegedi paprika termesztése című cikkében.

Szeged-Alsóváros fiatal lányai a 19-20. század fordulóján ezért nem is igen gondoltak rá, hogy egyszerű szolgálólánynak álljanak. Sokkal szívesebben lettek hasítólányok, akik még a hideg hónapokban is állandó jövedelemmel rendelkeztek, és képesek voltak összeállítani saját kelengyéjüket.

Hivatásuk szeretete olyan – sikeres munkából és önállóságból fakadó – öntudattal párosult, hogy még a házasságot is halogatták, függetlenségükről ugyanis nem szívesen mondtak le.

A kevésbé csípős fűszer iránti megnövekedett igény nem csak állandó kenyérkeresetet biztosított nekik, de megbecsült helyet is munkaadójuk családjában. A közös, tavaszi ültetések, a téli alkonyok vidám éneklései, az együtt megült ünnepek és a műrokonsági kapcsolatok fűzték szorosra a hasítók és a kikészítők viszonyát.

A paprikaipar virágzását és a már-már polgári jólétet azonban megakasztotta az első világháború. A harcokat követő válságos években a hasítólányok mellett tömegével jelentek meg a hasítóasszonyok: Nekik is szükségük volt a fix keresetre, hiszen a családfőt sokan elvesztették.

 

„Ég a keze alatt a munka.”

A szorgalom érzékeltetésére használt fenti kifejezés a hasítás kontextusában plusz értelmet nyer. Hiszen ez a munka – bár megbecsülendő anyagi biztonságot jelentett – egyáltalán nem volt kellemes.

A hasítólányok és -asszonyok szoros fejkendőt viseltek, hogy megvédjék hajukat a szálló paprikaportól. Nagy, öblös kötényt kötöttek, felszerelésüket pedig egy alacsony szék, egy rosta, némi paprikamadzag, egy tű és egy bicska képviselte. Utóbbi mindig saját tulajdon volt, a többi munkaeszközt a kikészítő biztosította.

Ha egy paprikatermést a hasító egészségesnek ítélt, először a csumáját vágta le, utána a hüvelyt hosszában felhasította, végül kifordította a bőrt. Ezt a bőrt, a magok és az erezet kikapargatása után, tűre szúrták, ha pedig a tű megtelt, felfűzték és koszorúba kötötték.

Az erek és a magok puszta kézzel történő, folyamatos érintése kellemetlen, égő érzést okozott, mely a hasítók életének kegyetlen velejárója volt. A fájdalmat a bőr tejbe való áztatása kissé enyhítette.

A hasítóknak azonban ennél komolyabb egészségkárosító hatásokkal is szembe kellett nézniük. Kováts Ferenc szegedi tüdőspecialista észlelte először, hogy a paprikahasítókat jóval gyakrabban kínozzák tüdőbántalmak, mint más szakmák képviselőit. A bajt nem a csípős vegyületek okozták, hanem a paprikahüvelyeken olykor előforduló zöldpinísz. A penészgombák belélegzése okozta a tüdőkárosodást. A baj orvosolható volt, kezeletlenül azonban komoly következményekkel járt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek I. Hasítólányok és -asszonyok appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A chili világnapja és a chili eredete

A chili világnapja először az Egyesült Államokban merült fel mint ötlet, bár a pontos kezdeményező neve nem ismert. Célja azonban annál világosabb: Ráirányítani a figyelmet a csodás fűszernövény alapvető tulajdonságaira, jótékony hatásaira, kulturális és gasztronómiai értékeire.

Többször hangsúlyoztuk már, hogy a csípős és vörös fűszer – mely a magyaros ételek és a magyar identitás elengedhetetlen „hozzávalója” – az amerikai kontinensről származik. A Közép- és Dél-Amerikában honos növény Kolumbusz felfedezése után, a 15. század végén került az Óvilágba. Először csak a spanyol nemesasszonyok díszkertjeibe, majd fűszer- és gyógynövényként általános használatra is.

Szegeden valószínűleg a ferences szerzetesek terjesztették el, akik a Mátyás téri kolostoruk füveskertjébe telepítették. A csípős növény ekkor még főleg a lázas betegségek és a meghűlések kezelésére szolgált.

Sokoldalú alkalmazás és egy szegedi kihívás

Gyógyhatása és egészségügyi értékei ma is vitathatatlanok (gondoljunk csak a múlt héten közölt, Szent-Györgyit és a C-vitamint említő cikkre), de mára már a gasztronómia területén jut a leghangsúlyosabb szerephez.

A chili világnapja kiváló apropó arra, hogy valamilyen tartalmas, pikáns fogást helyezzünk az asztalra. A hideg téli napokon egyébként is jól esik egy adag gőzölgő gulyás, töltött káposzta vagy chilis bab. Vagy éppen egy tüzes pizza, ami kifejezetten a chili világnapjára készült.

Szeged és az ország legrégebben üzemelő pizzériája, a Horváth Mihály utcai Margaréta Pizzéria, ugyanis külön programmal készül a világnapra. Immár II. alkalommal tartják meg a Csípős Pizzaevő Bajnokságot, ahol a versenyzők a legégetőbb falatok elfogyasztása közben mérhetik össze erejüket.

Az efféle kihívás sokaknak túl „erős” lehet, a Pizzéria limitált kiadású finomságát viszont a legtöbben valószínűleg szívesen megkóstolnák. A chili világnapja alkalmából kreált újdonság (csípős, BBQ-s chipotle-alap, tarja, lilahagyma, jalapeno és sajt) csak február 27. és március 1. között lesz elérhető.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Holnap lesz a chili világnapja! appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szent-Györgyi Albert – A Nobel-díjas tudós kapcsolata Szegeddel

Örömmel számolunk be róla, hogy a fenti címen Molnár Anita ezúttal cikket publikált a Rubicon Intézet Rubicon rendezvények rovatában.

A részletes írás Szent-Györgyi Albert nevének, illetve Szeged városának és a paprikát érintő Nobel-díjas felfedezésének az összefüggéseit vizsgálja.

Az első bekezdések a tudós izgalmas életrajzi eseményeire fókuszálnak, melyek akár egy kalandfilm jelenetei is lehetnének. Nem mindenki tudja például, hogy Szent-Györgyi medikus katonaorvosként vett részt az I. világháborúban, és hogy bátorságáért ki is tüntették. Vagy hogy Magyarország háborús kiugrásának érdekében 1943-ban Isztambulban folytatott titkos tárgyalást az angol szövetségesekkel, mely tettéért Hitler személyesen adott parancsot az elfogására.

Bár a kommunista hatalomátvétel után már állandó nyugati emigrációban élt, identitását büszkén őrizte. A Szegedi Biológiai Központ 1973-as átadásán így fogalmazott: „…én magyar ember vagyok és ide tartozom. Örömmel és azért jöttem hazámba, hogy újra meglátogassam azokat a helyeket, ahol éltem, dolgoztam, találkozzam azokkal, akikkel együtt dolgoztam, meggyőződjem arról, mivé fejlődtek a tanítványaim.”

A Paprika-díj és hatása Szegedre

Bár a C-vitamint Szent-Györgyi (kezdetben hexuronsav néven) már 1930-ban kezdődő szegedi kutatásai előtt is vizsgálta, a paprika megjelenése a kutatásban meglehetősen homályos. A legenda szerint a tudós a saját (elfogyasztani nem kívánt) vacsoráját, egy édes pritaminpaprikát helyezett a mikroszkóp alá, és ez vezetett végül a „Paprika-díj” átvételéhez.

Miután felfedezte, hogy a növény az egyik legnagyobb természetes aszkorbinsav-lelőhely, „…nagyszabású laboratóriumi kísérlet kezdődött. A Kálvária téri intézet néhány napig úgy nézett ki, mint egy mezőgazdasági feldolgozóüzem: mindenki paprikát pucolt, darált. 2 tonna nyers paprikából fél kg kristályosított hexuronsavat, kristályos C-vitamint tudtak előállítani.”

A felfedezés olyan óriási sikert hozott, melynek csak egy kis részét képviselte a „Paprika-díj”. A sikeresen izolált C-vitamin új lendületet adott a szegedi paprikatermesztésnek, az édes fajták nemesítésének, a város külkereskedelmének.

A Nobel-díj érmének másolata a Magyar Nemzeti Múzeumban
Forrás: Wikimedia Commons

Díszpolgárrá avatási beszédében Szent-Györgyi maga formálta eltéphetetlenné kapcsolatát Szeged városával és egyetemével: „Ez a város élő bizonyságát adta az én hitvallásomnak, hogy az önvédelem egyetlen biztos fegyvere a mások iránti jóakarat, hogy jóléthez csakis munka, becsületes, önzetlen munka, építés és összefogás, nem pedig kurjongatás és rombolás vezet. Hogy az egyetlen, ami bennünket elesettségünkben felemelhet, létjogosultságunkat a nagy világ előtt szegénységünkben is bebizonyíthatja, az a kultúra, a tudás, a tudomány és a művészet, melyben egyforma szava van kis és nagy nemzeteknek. Ha a város példáját a nemzetek is követnék, ma az emberiség egy boldogabb jövőnek nézne elébe.”

A képek forrása: Wikimedia Commons

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A Paprika-díj, Szent-Györgyi és Szeged appeared first on PaprikaMolnár.

Csipödés a csípősség csökkentésére

A korában említett kemencés szárítás még a paprikafeldolgozás hajnalának eljárása volt. Ahogy azonban telt az idő, a fűszer előállítására használt módszerek és eszközök egyre finomodtak:

„A paprika feldolgozásának már régtől fogva, egészen máig, állandó problémája, üzemi feladata az erős, csípős íz csökkentése. A múlt század derekán beköszöntött a csipödés, amely még most is elég sűrűn előfordul.

Ez az eljárás a régebbinek továbbfejlesztése azzal a különbséggel, hogy a kemencében megszárított füzér nem azonnal kerül a taposózsákba, külűbe, újabban pedig a malomba, hanem kézbe veszik és a hüvelyeket egyenként lecsipkedik a fonálról, illetőleg a csutkáról.

Ez úgy történik, hogy a családtagok vagy fogadott dolgozók nagy kötőt kötnek, vagy alacsonykérgű rostát tesznek maguk elé és kis székre ülve csipönnek: A zörgősre száradt hüvelyeket két ujjukkal összeroppantják, majd lemorzsolják a csumáról. A lecsipödött hüvelyeket azután furkóval összezúzták, a portól kirostálták, utána pedig régebben vízimalomba, a tanyán elvétve szárazmalomba vitték.

Mint mondottuk, a csipödés ma is él. Az újabb időkben azonban a lecsipödött paprikát fel szokták rostálni, a bőrt az erezettől és a magtól különválasztani. A mag csípősségét áztatással csökkentették, tehát a későbbi technikának, a hasításnak néhány elemét visszamenőleg a csipödésben is alkalmazták.”

A feldolgozás fejlődésének magasabb foka: A hasítás

A Pálfy testvérek gépesítési törekvéseinek és a hengerszék szabadalmaztatásának leírása után Bálint Sándor visszatér a kevésbé erős paprika előállításának lehetőségeire: „A hengerszék azonban, amelynek népies varc nevét egészen öregektől még hallottuk, nem oldotta meg a csípősség kérdését.

A Pálfyak tehát új eljárás után néznek és így születik meg azután a hasítás. Mondják, hogy a hasítást egy Högyösi nevű, ezermester alsóvárosi szegény asztalos találta ki. Megfelelő anyagi és technikai lehetőségek híján azonban ő nem tudta gyümölcsöztetni, így fűződik tehát a hasítás is a Pálfy testvérek nevéhez, amelyet egyébként szintén szabadalmaztattak.

A hasítás a feldolgozásnak eddig legmagasabb fokú technikája, amely majdnem tökéletesen valósította meg azt az állandó követelményt, hogy a paprika megőrizze minden értékes élettani hatását, de ugyanakkor mégse legyen túlságosan csípős. Ez ugyanis az alapvető feltétele volt — különösen külföldön — a szegedi paprika hódításának.

A hasítás leglényegesebb újítása az, hogy a paprika részei feldolgozás közben most már gondosan elkülönülnek egymástól. Ezek a részek külön kerülnek tisztításra, finomításra, majd megfelelő módon, a minőségi követelmények szerint azután újra összevegyítik egymással.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Téli életképek II. Csipödés és hasítás appeared first on PaprikaMolnár.