Az önálló település és a termelőszövetkezetek megalakulása

Bár Röszke már régóta sorozatunk főszereplője, egészen a közelmúltig nem birtokolta az önálló község státuszát. Ehhez a címhez csak 1950-ben jutott – odáig a Szeged város tanyai kapitánysága volt.

A II. világháborút követő zavaros idők nemcsak a település közigazgatási besorolását módosították. A mezőgazdasági termelés struktúráját alapjaiban változtatta meg a téeszesítés jelensége. A termelőszövetkezetek megalakulásának története az Új élettel kezdődik. Az első szervezet 1949. decemberi létrehozását legfőképpen Császár Balázs, a Nemzeti Parasztpárt országgyűlési képviselője, sürgette. Belényi Gyula cikke szerint az Új élet gazdagságát az elkobzott „kulákvagyon” alapozta meg. A taglétszám az intenzív propaganda és a sokszor erőszakos beléptetések segítségével gyorsan nőtt, csak ezután kezdődtek az igen népszerűtlennek számító tagosítások.

Az 1950-ben megalakult gépállomás akkoriban modernnek számító kombájnjai felváltották a kézi aratást. A jó minőségű földeken (főképpen a Bánátban, a Bodomban és a Nagyfeketén) aratott termés az Új életet az ország élmezőnyébe emelte.

Paprika a téeszben és a mai kertekben

A falu hagyományos paprikatermesztésének folytatásához a véletlen szerencse is hozzájárult 1968-1969-ben. A kútból, amit a kőolajprogram keretében fúrtak, 85 fokos melegvíz tört a felszínre. A gazdagon folyó termálvízre négyhektáros kertészet települt: A talajfűtésű fólia- és üvegházakban óriási mennyiségben termettek a hajtatott zöldségek, a retek, a sárgarépa, a paradicsomok és a paprikák számtalan fajtája.

A termelőszövetkezetek sorában másodikként megalakult Petőfi is igyekezett a lehető legtöbbet kihozni a paprikatermesztésből. 1962-ben épült a gépszín és a paprikaszárító, és ekkor alakítottak ki külön táblákat is a paprikának, valamint más kapásnövényeknek. Az 1960-ban, Vastag József által alapított, Hasítók Együttes tánccal és dallal is megjelenítette a paprikakikészítés munkáit.

Röszke és a kertművelés, a mezőgazdaság kapcsolata a mai napig szoros maradt, bár természetesen az itt lakók jóval kisebb hányada él már paprikatermesztésből, mint 50 évvel ezelőtt. Beszédes az adat, mely szerint 1992-ben, a rendszerváltás után, a tagoknak alig 8%-a kérte ki a földjét. Az ágazat megújulásához, mint csaknem minden területen, a fiatal generáció közreműködésére lenne szükség.

Ahogy a munkaerő, úgy a növénytermesztés területe is néhány szükségszerű megújulással tud sikeres jövő elé nézni: A környezetkímélő megoldások, a biodiverzitás és az organikus gazdálkodás szempontjainak figyelembevétele a Föld és a gazdálkodók jóllétének is a záloga.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Többet Röszkéről VI. A termelőszövetkezetek és a jelenkor appeared first on PaprikaMolnár.

A szerb megszállás, Vastag József kutatásai nyomán

Az I. világháború 1918. november 11-i lezárulása – bár elhozta a harci tevékenységek beszüntetését – sok tekintetben a megszokott hatalmi dinamika fájdalmas átrendeződését indította el. Nem volt az másként Röszkén sem. November 22-án a Horgoson állomásozó szerb zászlóalj megszállta a falut és Alsóközpontot. Vastag József leírja, hogy a röszkeiek ezután gyakran csak a Holt-Tisza mentén, kúszva tudtak eljutni Szegedre, hogy elkerüljék az ellenőrzőpontokat.

A zavaros időszakot még bizonytalanabbá tette, hogy 1919 januárjától egyre többször jelentek meg a faluban kommunista agitátorok. Rózsa Vince tanyai kapitány leváltásában is benne volt a kezük, gondoskodtak róla, hogy a hozzájuk lojális Guczi József kerüljön a helyére.

1919. februárjában a falu – és a környék – francia megszállás alá került. Ugyanebben az évben (és ugyanebben az igazgatási rendszerben) történt a híres paprikalázadás, mely jelzi, hogy a térség paprikásai nem egykönnyen fogadták el a megélhetésüket fenyegető új szabályokat.

Rekvirálás, arab lovak és cirillbetűs ABC

A szerb megszállás időszakából a röszkeiek sajátos emléke, hogy az iskolában, Krizsanits Etelka kisasszony közreműködésével, szerbül tanulták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Még az ezredforduló körül is éltek olyanok a faluban, akik fel tudták idézni a cirillbetűket.

A szerb megszállás a rekvirálások fogalmával is összekapcsolódott. A katonák házról házra jártak, és rézüstöket, -mozsarakat zsákmányoltak, helyenként még a kilincseket is leszerelték. Számba vették a harangokat és a súlyukról pontos feljegyzéseket vezettek, hogy szükség esetén hadianyagként használhassák fel őket.

Pajcsin borbély és fosztogatócsapata már haszonállatokat, értéktárgyakat és élelmet is „rekvirált”. A helyi szerbek közül többen csatlakoztak hozzájuk, a Marinkov és az Osznovics család azonban nem társult velük. Vastag József tanulmánya kitér rá, hogy a nagyobb kegyetlenségeket a francia – és a velük együtt érkezett arab – katonák jelenléte miatt sikerült elkerülni. Utóbbiak jó kapcsolatot alakítottak ki a falubeliekkel, alkalmanként még élelemmel is segítették őket. Mikor távoztak, apró termetű lovaik közül többet elajándékoztak.

A szerbek elvonulására 1921. augusztus 20-án került sor, utánuk a nemzeti hadsereg katonái érkeztek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: szoreg.hu

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Többet Röszkéről V. Szerb megszállás az I. világháború után appeared first on PaprikaMolnár.

Paprikatermesztő gazdaságok: Többségben a gabona

Szűts Mihály gazdaságtörténeti szakértő – amint Juhász Antal is hivatkozik rá – az 1900-es évek eleji Röszkét paprikatermesztő gazdaságok együtteseként jellemezte. A kifejezés azonban nem szó szerint értendő, hiszen egy átlagos röszkei gazda vegyes terményekkel dolgozott, illetve gyakran nagyobb területen termesztett gabonát, mint paprikát.

„Mindön ágazatba benne vótam – idézi Juhász Antal Bende Pál gazdálkodót – A cél az vót, ha egyik nem sikerül, pótolja a másik.” Ezzel együtt arra a növényre, amelynek jövedelmező volt a termesztése (Itt kell a paprikára gondolnunk!) több munkát fordítottak, mégis az adott biztonságérzetet, ha mindenből termeltek egy kicsit.

Az 1910-es évek elején egy tipikus röszkei parasztember körülbelül 50 hold földön gazdálkodott. Ebből 22 holdon valamilyen gabonát termelt, búzát, árpát vagy zabot, a paprikára pedig átlagosan 19 holdat fordított. A fennmaradó területeken takarmányrépát és kukoricát is vetett.

A paprika és a vegyes termények:

Bár a termesztett növények között nem a paprika volt többségben, a növény szükségletei az egyéb vetemények termesztési módját is meghatározták. Mivel a paprika alapos trágyázást igényelt, a feljavított földbe rendszerint kukoricát vetettek utána. A frissen trágyázott talaj gabonának nem lett volna alkalmas, olyankor megdőlt a termés. A kukorica viszont megszívta a földet, így a vetésforgó harmadik helye ideálissá vált a búzának vagy az árpának.

Paprikát minden gazdaságban ültettek, a szegény törpebirtokosok csak fél holdon, a módosabb parasztok akár tízholdnyi területen is. Az efféle nagyobb birtokokat már nem csak a tulajdonos és a családja művelte, napszámosok segítségére is szükség volt. A paprika ültetése és szedése olyan idénymunkát jelentett, mely a nincstelen rétegeknek is megélhetési lehetőséget biztosított.

A növény szegedi értékesítése pedig a röszkei családok fő bevételi forrását jelentette.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Többet Röszkéről IV. Paprikatermesztő gazdaságok appeared first on PaprikaMolnár.

Törökök és rácok

Korábbi írásainkban felidéztük már a régészeti emlékeket, a honfoglalás kori adatokat, majd Röszke első okleveles említését. A kora újkor időszakát Röszkén is – akárcsak egész Közép-Európában – meghatározta a török hódítás.

Az oszmán hadsereg távozása után Röszke földjének újbóli benépesedését néhány sajátos körülmény formálta: Egyrészt a terület Szegedhez tartozott, használatát a szabad királyi város földbirtokpolitikája irányította. Másrészt határozottan elkülönítendő az utcás települést alkotó úgynevezett kertészség és szegedi határrész igénybevétele.

A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/

A török után elnéptelenedett területek „életre keltése” mindenesetre megfelelt az általános gyakorlatnak: Idegen nemzetiség képviselői (ebben az esetben szerb granicsárok, azaz határőrök) érkeztek Röszke földjére. Az 1728-as szegedi adóösszeírás említi a tipikus rác és bunyevác neveket, például az Adamovics, a Milovan és a Bajality családot, továbbá majorságaikat, zselléreiket is.

A reszkei kertészség

A falu, mely a török dúlás után puszta volt, majd később tanyavilággá alakult, 19. századi formájában – kertészségként – már könnyebben kutatható. A kertészség azt jelenti, hogy a település feudális birtokon jött létre, ott alakult közigazgatási egységgé, lakói pedig egy adott növény termesztésére kötelezték magukat. A legjelentősebbek a dohánytermesztő kertészfalvak voltak.
Juhász Antal tanulmányában arról olvashatunk, hogy – miután a szerb határőrök részben elhagyták a területet – alsóvárosi dohánykertészek költöztek Röszke földjére, az 1730-as években.

A szegedi nagytájon a 18. század közepén indult a dohánytermesztés, elsőként Szentiván, Gyála, Szentmihálytelek és Röszke területén. Utóbbi volt a legnépesebb. Egy évszázaddal később a Reszkei kertészség már 134 házzal és 614 lakossal szerepel a forrásokban.

A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/

A dohánytermesztő létmód pedig ekkoriban kezdett paprikatermesztővé alakulni.

A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: https://galeriasavaria.hu (Neogrády László: Faluvége)
További képek: http://www.tortenelem.roszkenet.hu/

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.h

The post Többet Röszkéről III. A legnépesebb kertészség appeared first on PaprikaMolnár.

Mi történt Röszkén, a Honfoglalás idejében?

A 9-10. századból igen kevés írásos emlék maradt fenn, és azok sem az egyszerű emberek mindennapjaival foglalkoznak. Ezért, hogy a „többet Röszkéről” célt elérhessük, a település nevét kell górcső alá vennünk, valamint a régészeti emlékeket, melyekről már a múlt héten is írtunk.

Szegfű László történész leírása szerint a honfoglaló magyarok a mai Röszke területén kevert, avar-szláv népességet találtak. A Dél-Alföldnek ez a része Predszlávnak, a fehérló-mondából is ismert Szvatopluk morva fejedelem fiának, uralma alá tartozott. A kutatók következtetései szerint Predszláv egyik legjelentősebb hadútja áthaladt a jelenkori Röszke területén. A honfoglalás után a vidék vélhetően Ond vezér fennhatósága alá került.

A honfoglalás korában tehát Röszke lakossága a területet megszálló törzsfő szolganépeiből állhatott össze. Később azonban – a 11. század során – az itt élők királyi udvarnokokká váltak.

Többet Röszkéről és a ’Röszke’ elnevezésről

Röszke neve felbukkan a 15. század egyik jelentős politikai játszmájában, mely Luxemburgi Zsigmond király 1437-ben bekövetkezett halála után alakult ki. Az uralkodó elhunytával egyformán versengett az érvényesülésért özvegye, Cillei Borbála, lánya, Erzsébet és veje, a Habsburg-házból származó Albert. Utóbbi – miután felesége és az országgyűlés egyaránt nyomást gyakoroltak rá – Erzsébetnek adományozta a szegedi várat, magát Szegedet és a vár tartozékaként említett Röszkét, 1439-ben. Erzsébet királyné, új adományainak tulajdonosaként, férjénél nagyobb befolyást szerzett a török ellen Szegednél gyülekező hadak koordinálásában. Férj és feleség feszült viszonya nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a sereg szétszéledt, és a közeledő török fenyegetés ellen nem sikerült hatékonyan fellépni.

Röszke neve tehát ebben az ominózus adománylevélben szerepel először, Rezke alakban. A nyelvészek közvetlen vagy közvetett szláv tövet sejtenek a szóban, ez utalhat a Röszke területét eredetileg birtokló szláv-avar lakosságra. Egyes vélemények szerint a kifejezés az ugyancsak szláv eredetű, ’erdőirtás, irtvány’ jelentésű szót is őrzi. Talán kapcsolat fedezhető fel a szó és az egykor Szegedtől Röszkéig terjedő, óriási mocsári tölgyekből álló ártéri erdő között. Ezek a fák adhatták a szegedi vár gerendáit és a híres szegedi hajóácsok munkáinak alapanyagát.

A kiemelt kép forrása: nkp.hu

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Többet Röszkéről II. A középkor és a falu neve appeared first on PaprikaMolnár.