Talán jó néha egyértelműsíteni, hogy a sokat emlegetett szegedi paprika gyűjtőfogalom. A szegedi paprika Szeged környéki tájkörzetekben terem, a várostól délre és nyugatra fekvő fekete földeken, barna, homokos talajokon. Például Hattyason, Gyálaréten, Domaszéken, Nagyszéksóson és Szentmihálytelkén, aminek már szenteltünk egy külön sorozatot. Többet Röszkéről című írásaink pedig egy másik paprikás falu múltját láttatják részletesen. Az I. világháborút követő szerb megszállás leírása után folytatjuk az ’50-es évek nehézségeivel, majd következik a termelőszövetkezetek témája, végül eljutunk a jelenkorig.
Az önálló település és a termelőszövetkezetek megalakulása
Bár Röszke már régóta sorozatunk főszereplője, egészen a közelmúltig nem birtokolta az önálló község státuszát. Ehhez a címhez csak 1950-ben jutott – odáig a Szeged város tanyai kapitánysága volt.
A II. világháborút követő zavaros idők nemcsak a település közigazgatási besorolását módosították. A mezőgazdasági termelés struktúráját alapjaiban változtatta meg a téeszesítés jelensége. A termelőszövetkezetek megalakulásának története az Új élettel kezdődik. Az első szervezet 1949. decemberi létrehozását legfőképpen Császár Balázs, a Nemzeti Parasztpárt országgyűlési képviselője, sürgette. Belényi Gyula cikke szerint az Új élet gazdagságát az elkobzott „kulákvagyon” alapozta meg. A taglétszám az intenzív propaganda és a sokszor erőszakos beléptetések segítségével gyorsan nőtt, csak ezután kezdődtek az igen népszerűtlennek számító tagosítások.
Az 1950-ben megalakult gépállomás akkoriban modernnek számító kombájnjai felváltották a kézi aratást. A jó minőségű földeken (főképpen a Bánátban, a Bodomban és a Nagyfeketén) aratott termés az Új életet az ország élmezőnyébe emelte.
Paprika a téeszben és a mai kertekben
A falu hagyományos paprikatermesztésének folytatásához a véletlen szerencse is hozzájárult 1968-1969-ben. A kútból, amit a kőolajprogram keretében fúrtak, 85 fokos melegvíz tört a felszínre. A gazdagon folyó termálvízre négyhektáros kertészet települt: A talajfűtésű fólia- és üvegházakban óriási mennyiségben termettek a hajtatott zöldségek, a retek, a sárgarépa, a paradicsomok és a paprikák számtalan fajtája.
A termelőszövetkezetek sorában másodikként megalakult Petőfi is igyekezett a lehető legtöbbet kihozni a paprikatermesztésből. 1962-ben épült a gépszín és a paprikaszárító, és ekkor alakítottak ki külön táblákat is a paprikának, valamint más kapásnövényeknek. Az 1960-ban, Vastag József által alapított, Hasítók Együttes tánccal és dallal is megjelenítette a paprikakikészítés munkáit.
Röszke és a kertművelés, a mezőgazdaság kapcsolata a mai napig szoros maradt, bár természetesen az itt lakók jóval kisebb hányada él már paprikatermesztésből, mint 50 évvel ezelőtt. Beszédes az adat, mely szerint 1992-ben, a rendszerváltás után, a tagoknak alig 8%-a kérte ki a földjét. Az ágazat megújulásához, mint csaknem minden területen, a fiatal generáció közreműködésére lenne szükség.
Ahogy a munkaerő, úgy a növénytermesztés területe is néhány szükségszerű megújulással tud sikeres jövő elé nézni: A környezetkímélő megoldások, a biodiverzitás és az organikus gazdálkodás szempontjainak figyelembevétele a Föld és a gazdálkodók jóllétének is a záloga.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
