A „paprikaszagú” riportok epilógusa: Móricz és Szeged

A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged kapcsolatát, az író szoros kötődését a “paprikaszagú” dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk: Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon…

Lángoló, csípős zenei élmény. A chili és a basszusgitár

A Paprika&Chili Blog célja a fűszerpaprika mint téma sokoldalú bemutatása. A szakmai posztokon kívül igyekszünk figyelmet fordítani a fűszerhez kötődő kreatív kezdeményezések bemutatására is. Ennek jegyében emlékeztünk már meg a chili dekoratív oldaláról vagy alkalmazási lehetőségeiről a húsvéti készülődés során. Sosem próbálkoztunk azonban még a paprika zenei kötődéseinek felvillantásával. Első hallásra a két fogalom talán…

A szegedi kufa. Ágnes néném esete

A Paprikaszagú levegőben következő fejezete újabb szegedi életkép a kofák világából. Móricz Zsigmond ismét megértéssel és humorral festi le Ágnes néni, az öreg kufa esetét a rendőrkapitánnyal, ízes szögedi nyelven: Ágnes néném becsületes és tisztes iparában szegediesen kufa, amit másutt, ahol nem tudnak olyan jól magyarul, mint Szegeden, közönségesen kofának mondanak, s értelme szerint kiskereskedő,…

„Elképzelhetetlenül szép” és vadul csípős. Paprikaszagú levegőben VI.

Móricz Zsigmond a Paprikaszagú levegőben következő fejezetében a paprikatermesztők világával és a hasítás mozzanataival ismerkedik. Leírja a szép, piros termések feldolgozásának izgalmas és fájdalmas folyamatát, beszámol a paprikások mindennapi életéről: Szentmihálytelek és Röszke eddig betyárszagú nevek voltak. Szeged határában vannak, de egész községek. A Rózsa Sándor-legenda szálai vannak itt hozzáfonódva minden öreg házhoz. Itt tanyázott „a…

„Kérem, jó vót az a spekula”. Paprikaszagú levegőben V.

Móricz Zsigmond, jó stílusban megfogalmazott szegedi szemléi közben, végre elérkezett Szeged legmeghatározóbb eleméhez. A Paprikaszagú levegőben, a Szegedi paprika c. fejezetben szemléletesen mutatja be a kistermelők, kikészítők sorsát és a hírhedt paprika-rendelet hatásait: Hétfőn Szegeden különös módon „alakult meg” az első termelési és értékesítési szövetkezet. A háború óta minden közgazdasági szakembernek s minden publicistának mindennapi…

Paprikaszagú folytatás: A szegedi dudás

Az elmúlt hetekben – Móricz Zsigmond szemszögéből – megismerkedhettünk az iparos réteget sújtó nyomorúsággal a szegedi papucs példáján keresztül. Továbbá egy jóval derűsebb hangulatú leírással is találkoztunk, a humoros és életrevaló szögedi emberről. Ez alkalommal lássuk, hogyan hatott Móriczra a szegedi dudás felkeresése.    Kint csúnya, száraz, hideg tél volt. A széles szegedi körúton éppenúgy szaladt a…

Paprikaszagú levegőben II. A szögedi embör

Előző alkalommal a szegedi papucs kopogása vezette be Móricz Zsigmond leírásait a Tisza-parti városról. Ezen a héten a Paprikaszagú levegőben második fejezetét közöljük, amely A szögedi embör címet viseli:   Ha egy nappal tovább ások abban az emléktömegben, amely rám zúdult Szegeden, lassan kihámozom magamat az élet közönséges nyomorúságának erős átérzése alól, s lassan derülten és…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

„Why are they treading hard on paprika seeds? Because they’re damn hot.” Paprika processing in the past II.

Last week we started an article about processing of hot paprika in the past. This time let’s follow the topic! First the pre-dried red fruit was taken off the garland, the green stalk was removed, the pod was cut up and the seeds, the pith, the ribs, the glands that produce the capsaicin and the bad…

„Hogy miért kell taposni? Mert erős.” Feldolgozás anno II.

Múlt heti cikkünkben bemutattuk a folyamatot, hogyan is lesz az erős őrlemény kevésbé csípős. Szó esett a csipedett paprikából készült fűszer értékes voltáról és a kikészítők fáradtságos, nehézségekkel teli életéről. Most pedig lássuk, mi a folyamatban a mag szerepe, és hogyan lehet elérni, hogy az erejét egy kissé csökkentsük! A mag feldolgozása a paprikabőr kezeléséhez hasonló…

„Hogy miért kell taposni? Mert erős.” Feldolgozás anno.

Mivel – az aktualitásoknak megfelelően – mostanában alapvetően az őszi munkákkal foglalkozunk, ezen a héten folytatjuk a feldolgozás történetét, mely legutóbb az utóérlelésnél maradt abba. A történet ott folytatódik, hogy a szép, mélypiros színűre érett, napsütötte paprikahüvelyek lekerültek az eresz alól.  Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern…

Alsóváros, Jámborváros, Paprikaváros

Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…

Felpaprikázott irodalmárok. Paprika a szegedi írók műveiben

A tény, hogy Szeged városa alapvetően a paprika asszociációját vonzza, nem szorul különösebb bizonyításra. Szegedhez tartozik azonban egy emblematikus írógárda is, akiknek a fűszerpaprikával való kapcsolata adja a mai bejegyzés témáját. Különösen most, mikor alig néhány napja – pontosabban augusztus 1-jén – múlt el Bálint Sándor 114. születési évfordulója. Az 1904-ben született „legszögedibb szögedi” ugyan…

Fehér virágok, piros termések. Paprika és népművészet

Az paprika esztétikai oldala tulajdonképpen az idők kezdetétől magától értetődő. A növény friss, zöld levelei, hófehér virágai természetesen nagyon dekoratívak, impozáns, égőpiros termése díszítésre ugyanolyan alkalmas mint fűszerezésre. Bár a paprika (Európába érkezése után szép lassan) a magyar kultúra részévé vált, eredeti származási helyéről sem feledkezhetünk meg. Őshazájában, Közép- és Dél-Amerikában szintén elfogyasztották, csípős füstjével…

Nagy durranás 3 percben! Paprika és PaprikaMolnár a TV-ben!

Ezt az angol nyelvű videót a CNN-hez tartozó Great Big Story csapata készítette. A klip pontosan az, aminek a neve ígéri: Nagy durranás egy kis idő alatt, magyar történelmi epizódok és gasztronómiai sajátosságok 3 percben – gazdagon fűszerezve! A forgatócsoport a külföldi célközönségnek gyorsan bemutatja Budapestet, a parlament látképét, majd paprikás nemzeti ételeink garmadáját. Továbbá néhány…

„Rika, rika, paprika…” Fűszerpaprika a magyar folklórban

A piros, csípős fűszerpaprika – amerikai eredete ellenére – a magyar kultúra szignifikáns eleme, nemzeti identitásunk része. Erre már a legjellemzőbb ételeink (töltött káposzta, pörkölt, halászlé…stb.) is bizonyítékot jelentenek, a fűszer azonban ezenkívül népművészetünkben és népköltészetünkben is erősen jelen van. Ki ne ismerné például a kalocsai hímzést? A nemzetközi hírű ornamentikában, a fehér alapon tarkálló…

Kitekintés Szentmihály felé. Kincsünk, a paprika

A fűszerpaprika szedési, feldolgozási időszakában talán illik Szeged és Röszke mellett egy másik, nagy paprikás múlttal rendelkező településről is megemlékezni. Annál is inkább, mert közelít a mezőgazdasági fordulópontnak is számító Szent Mihály napja, azaz szeptember 29. Álljon tehát itt egy összegzés a Szentmihály nevű faluról, Molnárné Szekeres Judit leírásának továbbításával, aki a Szentmihályi életutaknak is…